Irán hadihajókat küld márciustól az Atlanti-óceánra – jelentette be Turádzs Hasszáni, az iráni haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka pénteken.
Elemzők szerint Teherán biztonsági kockázatként értékeli az amerikai repülőgép-hordozók állomásoztatását a Perzsa-öbölben, s ezt ellensúlyozva az iszlám köztársaság növelni szeretné tengerészeti egységeinek műveleti hatáskörét legfőbb ellensége, az Egyesült Államok partjainak közelében. Az iráni flottilla a márciusban kezdődő perzsa újév elején fog útra kelni – mondta Hasszáni. “Az Atlanti-óceán messze van, s az iráni flottilla művelete eltarthat akár öt hónapig is” – tette hozzá az ellentengernagy, akit az IRNA állami hírügynökség idézett.
Hasszáni szerint a flottilla tagja lesz a 2018 decemberében szolgálatba állított Sahand fregatt is. A Sahand rendelkezik helikopterfedélzettel, s iráni források szerint repülőgépek és hajók elleni rakétarendszerrel, valamint elektronikai hadviselési eszközökkel is. Hasszáni még decemberben bejelentette: Irán hamarosan két vagy három egységből álló hajórajt küld Venezuelába. Az iráni hadsereg egyik magas rangú tisztségviselője akkor azt mondta, mivel az amerikai repülőgép-hordozóknak szabad az iszlám köztársaság tengeri határai mentén a nemzetközi vizeken hajózniuk, az iráni hadihajók is megtehetik ezt az amerikai vizek közelében.
Az iráni haditengerészet az utóbbi években kiterjesztette működési területét a többi között az Indiai-óceánra és az Ádeni-öbölre a szomáliai kalózok elleni küzdelem keretében.
Az iráni haditengerészeti erők tartós jelenlétükkel a nemzetközi vizeken a hadsereg főparancsnokának (Ali Hamenei ajatolláhnak, az ország legfelsőbb vallási és politikai vezetőjének) utasításait hajtják végre, felvonják az Iráni Iszlám Köztársaság zászlaját, meghiúsítják az Irán-ellenes összeesküvéseket, és biztosítják a hajózási útvonalakat
– hangsúlyozta Hasszáni.
Washington és Teherán szócsatái elmérgesedtek azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta a 2015-ös atomalkut, és visszaállította a felfüggesztett szankciókat Iránnal szemben. A teheráni vezetés ismételten figyelmeztetett, hogy elvágják a Perzsa-öböl menti országokból induló olajszállító tankhajók útját a Hormuzi-szorosban, ha Washington megakadályozná az iráni olajexportot.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
apro_marosan_petergabor
2019-01-04 at 20:27
Azért elég gyenge állapotban van az iráni hadiflotta (logisztikailag és külkapcsolatilag is), ha az Atlanti óceán elérése (a “kirándulás” megszervezése) 5 hónapot vesz igénybe…
Megkockáztatom, hogy a magányos “expedíciós” hajók leküzdése az USA erőinek néhány percbe kerülne…
pufff
2019-01-04 at 19:30
Perzsák+oroszok+kínaiak ha akarják a másikból sz@r sem marad. Obama alatt mint az elődei alatt is oroszokat szinte körbevették támaszpontjaikkal a hatalmaskodók.
Logikus
2019-01-04 at 16:15
Ha az USA mindenütt ott lehet a hajóival, akkor más is. Pont!
POROSZLAI RÓBERT
2019-01-04 at 15:05
a Balatonra nem?
khm
2019-01-04 at 16:05
Valószínűleg nem.
A logika szerint,ahhoz a Magyar Flottának ott kellene állomásoztatni egy két hadihajót a Perzsa öbölben.
Megjegyzem egy két Balatonon cirkáló vitorlásunk komolyan fenyegethetné a Perzsa Államot,hiszen ön és közveszélyes legénységgel szokott vitorlázni.
Gravity Antal
2019-01-04 at 14:37
A “polgárháború” szó a nyugati sajtó szómágiája az arab világban bekövetkező háborúkra. Amúgy meg valahol biztos, hogy háborút fognak kirobbantani az abban érdekeltek, csak az a kérdés, hogy hol. Irán, Venezuela, Ukrajna az esélyes, talán még Libanon is.
eretnek
2019-01-04 at 15:23
Figyeld a térképet! Irak, Észak-Afrika, Szíria. Iránt régóta puhítják. A török puccsal is bepróbálkoztak, de előtte az oroszokkal akarták összeugrasztani a törököket, ahol ugye sok kurd van. Az oroszok elleni embargó is jobban gyengítette Európát, mint az oroszokat. Ha keletre elszabadul a pokol, akkor már az “embercsempész hálózatoknak” nevezett globalo vállalkozásra se lesz szükség. Elözönlik Európát a ténylegesen menekülők tízmilliói. Miért fegyverzi az USA a kurdokat? Véletlenül?
eretnek
2019-01-04 at 14:10
Minden államnak joga van az önvédelemhez. Iránnak is. Miért lett morcos az iráni vezetés? Persze, hogy az embargó miatt. Így lehet belső ellenzékre szert tenni és azt erősíteni. Az “atomkártya” nem jött be az USA-nak, mint a vegyifegyveres hiszti keltés Irak esetében, ennek ellenére embargóval próbálják a káoszt megteremteni ott is. Nem mintha az erőviszonyok túlzott önbizalmat adhatnának Iránnak. Ez csak üzenetértékű a saját társadalma felé, mi szerint, ha elszabadítanák a poklot Iránban, mint máshol, akkor USA is kaphat egy kis kóstolót. Az pedig az amerikai belpolitikának nem tenne jót.
És isten ments, hogy káosz és polgárháború legyen Iránban, mert akkor Európa végleg elesett.