Napok óta zajlik az előválasztás eddigi történéseinek elemzése jobbról is és balról is. Úgyszintén folyik a versenyben maradt miniszterelnök-jelöltek kampánya, amelyben elhangzott már minden és mindennek az ellenkezője is. Miután ezt akárki nyomon követheti, akit érdekel, ezért írásomban nem erről szeretnék szólni. Inkább ennek az egésznek a többszörös hitelességi deficitjét próbálom meg leleplezni és felmutatni.
A címben szereplő megfogalmazás nem azt jelenti, hogy ne ismerném József Attila Dunánál című versének mára már közmondássá nemesedett klasszikusát, amely éppen ellenkezőleg fogalmaz: fecseg a felszín, hallgat a mély. Egyértelmű azonban, hogy az előválasztás esetében a fenti cím a helytálló. Mert amíg a felszínen, kifelé bájmosolyok közepette a nagy összefogást hirdetik, egységről beszélnek és megbonthatatlan szövetségről handabandáznak, addig a mélyben már most, a kezdet kezdetén újra és újra kikandikál, hogy ez az egész ellenzéki szövetség nem más, mint egy olyan konglomerátum, amelyet kizárólag a beteges hatalomvágy és a kormány-, valamint a kormányfő iránti fékevesztett gyűlölet tart össze, de az is csak addig, ameddig nem sérülnek túlzottan az egyéni hatalmi- és egzisztenciális érdekek.
Ez azonban csak az egyik ok, amiért súlyos hitelességi deficitről beszélhetünk az ellenzék előválasztás kapcsán. Emellett még számos egyéb tényező is van, ami azt igazolja, hogy ez az egész komédia csak arra volt jó, hogy beszéljenek róluk és bekerüljenek a híradásokba. Sikerült ugyanis saját maguknak szinte mindent felrúgni abból, amit – rendkívül hangzatos kommunikációs paneleket puffogtatva – ők maguk állítottak fel megvalósítandó célként. Vegyünk sorra ezek közül néhányat, a teljesség igénye nélkül.
Mégis a „füstös, hátsó szobákban” döntöttek
Az előválasztással kétséget kizáróan egyfajta nóvum jelent meg a magyar politikában, hiszen idehaza nem volt jellemző, hogy efféle módon válhasson valaki hivatalosan is országgyűlési képviselőjelöltté. Ha ez maradéktalanul megvalósult volna, akkor most nem tehetnénk egyebet, mint hogy elismerjük: az ellenzék véghezvitt egy jelentős dolgot a magyar politikai életben. Azonban ez totális kudarcot vallott.
Már a kezdet kezdetén, kevéssel az érintett pártok tárgyalásainak megkezdése után kiderült: szó sincs valódi előválasztásról, az csupán a hivatalos kommunikáció szintjén létezik. A valóságban éppen az történt, amelyet – szavaik szerint legalábbis – eredetileg elkerülni szándékoztak: „füstös, hátsó szobákban” maguk a politikusok döntötték el, hogy hol ki indulhat egyáltalán.
Volt, ahol eleve egy jelöltre lehetett csupán voksolni – v.ö. a Kádár-korszak népfrontos „választásaival” –, de ahol többen indultak, azon körzetek túlnyomó többségében is előre borítékolni lehetett, hogy ki lesz majd a befutó.
A múlttal való leszámolás álságos hangoztatása
Különösen a Momentum hirdette és hirdeti magát a múlttal való leszámolás XXI. századi pártjának. Ily módon ők lettek napjaink új LMP-je, amely annak idején szintén azt állította, még a nevében is, hogy lehet más a politika… Mára láthatjuk, hogy mennyire tudták ezt megvalósítani, és ugyanezen a nem túl fényes jövőt sejtető úton indult el a Momentum is, amikor mindazokkal összeálltak, akik ellen új világot hirdettek. Szinte már szánalmas volt, ahogyan az ellenzéki médiafelületek ezzel kapcsolatos óvatos, „fékezett habzású” kérdései alkalmával magyarázkodtak. Többnyire olyan magas röptű indokokig sikerült eljutniuk, hogy „Orbán leváltása érdekében van szükség erre”, vagy hogy „ennél a korrupt rendszernél minden jobb”.
Pedig mindannyian tudjuk, látjuk, hogy mi a valóság! Egyfelől ennyi van bennük, nem több. Legfeljebb „csatolt részként” tudnak valahol megragadni, mert amikor önálló mondanivalót kellene felmutatni, akkor megáll a tudomány, azzal ugyanis nem rendelkeznek. A másik ok pedig abban keresendő, hogy senki nem adhat mást, mint ami valójában önmaga. A hírhedt, Heves megyei párttitkári felmenővel rendelkező Fegyőr nyilvánvalóan és szükségszerűen oda csatlakozott, ami múltjából, és az immáron saját maga által is továbbvitt „vonalból” egyedül számításba jöhetett: a nemzetellenes oldalhoz.
De azért ne legyünk igazságtalanok és ne csak a Momentumot említsük. Újabban Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter kiemelt lózungja, hogy megválasztásuk esetén a 2010 előtti korrupcióval is leszámolnak. Természetesen a hitelesség kedvéért ezt nem Karácsonnyal, hanem Márki-Zay Péterrel mondatják ki, de Karácsony is jelentőségteljesen bólogat, amikor Márki-Zay erről beszél.
Könnyű belátni, hogy mennyire hihető ez az ígéret akkor, amikor Draskovics Tibortól Gál J. Zoltánig a 2010 előtti világ egész sereg képviselője már most is ott sertepertél Karácsony főpolgármester úr húsosfazeka körül, és ez az egész bagázs – valamint a láthatóan kézi vezérelt Karácsony is – a legerősebb párt vezetője, vagyis Gyurcsány kottájából játszik… Kétség sem fér hozzá, hogy ellenzéki győzelem esetén pontosan ugyanez történne országos szinten is, csak persze sokkalta nagyobb volumenben.
Árulások
Bár egész sor konkrét példát lehetne felhozni arra, hogy fű alatt milyen módon tettek keresztbe egymásnak is a jelöltek és a pártok (lásd: fecseg a mély), de ezúttal csak kettőt emelnék most ki. Az egyik Karácsony Gergely és Tóth Csaba ügye. Hogy Tóth Csabának milyen zűrös ügyei voltak korábban, nem ennek a cikknek a témája.
Bármit is tett vagy nem tett Tóth Csaba, az ő támogatása tökéletesen megfelelt Karácsony Gergelynek akkor, amikor polgármesternek indult Zuglóban. Semmiféle aggálya nem volt a XIV. kerületi MSZP-s politikussal kapcsolatban. Öt polgármesteri éve alatt sem került napvilágra egyetlen ügy sem, amelyben Karácsony – mint polgármester – nyíltan és egyértelműen szembehelyezkedett volna Tóth Csaba vélt vagy valós mesterkedéseivel.
Aztán 2019-ben már mutatkoztak ugyan törésvonalak, de mire bármi is kipattanhatott volna, egy mosolygós/ölelkezős fotón cáfolták az állítólagos konfliktust. Most is egyértelmű támogatást adott Karácsony Tóth Csabának az előválasztáson, azzal a Hadházy Ákossal szemben, akit a Momentum a semmiből oda ejtőernyőztetett.
Erre az utolsó pillanatban – amikor az előválasztási procedúra már javában zajlott – élő adásban hátrált ki a saját jelöltje mögül, ami után az ember képtelen szabadulni attól a vélekedésétől, hogy ez a kihátrálás azért következett be, mert az addig beérkező eredmények alapján Karácsony informálisan már értesült arról, hogy Hadházy fölényesen vezet. Vagyis szó sem volt erkölcsi aggályokról, kizárólag az számított, hogy Tóth Csaba – mint vesztes – keze már elengedhető volt, már nem érte meg kiállni mellette.
A másik döbbenetes árulást a Jobbik, mint párt követte el. Az a Jobbik, amely annak idején úgy tett szert népszerűségre, hogy saját gondolatok híján először Csurka Istvánnak a nemzet javát valóban szolgáló, iránymutató gondolatait lopta el forrásmegjelölés nélkül, majd mindezt nyakon öntötte a cigánybűnözés hangoztatásával és a Magyar Gárda masíroztatásával, magát pedig a nemzeti radikalizmus zászlóvivőjének nevezte.
Egyik első gyűlésükre a feddhetetlen forradalmárt, a Corvin köz egykori hősét, Pongrátz Gergelyt hívták meg vezérszónoknak, akivel a kétkedők előtt próbálták legitimizálni saját magukat. Innen „sikerült” mára eljutniuk oda, hogy összefogjanak a DK-val (!) és – Volner Jánost idézve – végbélkúpként oldódjanak fel a balliberális politikai oldalban. Ennél nagyobb és aljasabb árulást aligha követhettek volna el az őket sokáig segítő, jó szándékú, nemzeti elkötelezettségű emberek sokaságával szemben, amit tovább tetéz, hogy ezt az emberekre hárították, mondván: „meghallottuk a választók akaratát!”
Mindezek ismeretében csupán sovány vigasz nekünk – akik bár Jobbik-szavazók sosem voltunk, aktivistáik meg még kevésbé, de mégis a hányinger kerülgetett bennünket pofátlan pálfordulásaikat és elképesztő árulásaikat látva – Jakab Péter gyalázatos leszereplése a miniszterelnök-jelöltek szavazásán, hiszen ezzel fehéren-feketén kiderült, hogy még az ellenzék leginkább elkötelezett szavazóinak sem kell a magát az egyszerű nép gyermekének beállító, parizerevő, krumplizsákos bohóc…
Csak a haza sorsa számít. Vagy mégse?
Nehéz eldönteni, hogy az ember sírjon, nevessen vagy szörnyülködjön, amikor Karácsony Gergely a hódmezővásárhelyi városháza előtt állva nem átallja azt mondani a Márki-Zay Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hogy „számunkra nem a pozíció a fontos, hanem a haza sorsa!”
Figyelembe véve Karácsony Gergely eddigi pályafutását, elmondható: a főpolgármesternek kizárólag a saját politikai túlélése a fontos, semmi más. Ezúttal megkímélnék mindenkit attól, hogy Karácsony Gergely eddigi pálfordulásait, valamint a személye és a politikai tevékenysége kapcsán megfigyelhető feloldhatatlan ellentmondásokat felsoroljam, mert az egy önálló tanulmányt is kitenne.
A sormintába tökéletesen illeszkedő Tóth Csaba-ügyről ráadásul fentebb már ejtettem szót. Karácsony elve faék egyszerűségű: semmi más nem számít, csak a saját politikai túlélése. Nem vitás, persze, hogy ha a csillagok szerencsés együttállása folytán ez hatalmat és pozíciót is hoz, akkor azt Karácsony nem fogja eltaszítani magától, de számára ezek legfeljebb járulékos elemek. Neki a lényeg az, hogy a saját politikai jövőjét bebiztosítsa. Emiatt keveredik például olyan megdöbbentő logikai bukfencekbe, hogy bár szerinte Dobrevvel nem lehet győznie az ellenzéknek, de azért mégis látja őt maga előtt, mint leendő külügyminisztert.
Gyurcsány aligha adja át a vezetés jogát, Dobrev lehet a befutó
S ha már Dobrev Klára szóba került: őszintén szólva meglepetéssel veszek minden olyan véleményt, amelyek Karácsony Gergely majdani miniszterelnök-jelöltségét és listavezetői szerepét említik. Mindez ugyanis alapvetően szembe megy azzal, ami Gyurcsány Ferenc maga.
Gyurcsányt – ahogyan az a Balatonőszödön elmondott beszédének jó néhány részletében is vastagon tetten érhető – teljesen beszippantotta a hatalom mámora. Természetesen kellően tapasztalt és dörzsölt volt ahhoz, hogy tudja: a csúfos bukása után el kell telnie jó sok időnek, valamint szükséges egy megfelelő politikai mikroklíma is ahhoz, hogy ő újra hatalomra kerülhessen, ezért ügyesen taktikát váltott. Hosszú időre átváltozott „Ferivé”, aki szakácskönyvet ír és beköltözik a diósgyőri lakótelepre, de ezzel egyidejűleg át is vedlett „dzsungelharcossá”. Szépen, a háttérből ördögien mozgatva a szálakat, eljutott oda, hogy az ellenzéki térfélen ismét elérkezett az ő ideje.
Pártja az ellenzék vezető ereje lett, korábbi pártja részben magától, részben pedig az ő közbenjárására lényegében kiürült, eltűnt, törpepárttá zsugorodott. Karácsony sokáig az ő kenyerét ette, ami eleve egy felülírhatatlan alá-fölérendeltségi viszont jelent a két ember között. Jakab Péter és a Jobbik a múltbeli történésekből fakadóan sosem pályázhatott arra, hogy a teljes balliberális oldal vezetését majd megkaparinthassa, a Momentum fájdalmasan középszerű vezetőjét pedig lényegében „megette reggelire”. Így vált ismét ő az ellenzék vezetőjévé.
Saját tapasztalatai alapján Gyurcsány Ferenc pontosan tudhatja, hogy négy év a politikában rendkívül hosszú idő, ami alatt nagyon sok dolog történhet. Elveszhet a mostani hegemón szerepe az ellenzéki oldalon, erodálódhat a saját táborán belüli viszonylagos népszerűsége, történhet ezernyi dolog, ami miatt tovatűnhet a mostani, számára rendkívül kedvező helyzet. Ez egyértelműen azt az üzenetet hordozza, hogy a mostani lehetőségeket, most kínálkozó esélyt most kell megragadni. Ebből a kiindulási helyzetből nézve elképzelhetetlen, hogy Gyurcsány Ferenc kiengedje – vagy enyhébben fogalmazva – átengedje a kezéből a hatalmat.
Különösen úgy, hogy pártja letarolta az előválasztást, vagyis nemcsak egy-két elfogult, általa megrendelt közvélemény-kutatás állítja csupán, hanem immár úgymond „papírja is van arról”, hogy ő és pártja a vezető erő az ellenzéki térfélen. Annak ellenére, hogy ebben a nagy összeborulásban bármi és annak ellenkezője is elképzelhető, mert a helyzet napról-napra akár 180 fokot is képes fordulni, szinte kizárhatjuk azt, hogy Gyurcsány Ferenc csak úgy simán hagyja nyerni Karácsony Gergelyt vagy Márki-Zay Pétert Dobrev Klárával szemben. Az pedig a Napnál is világosabb, hogy Dobrev győzelme egyet jelent Gyurcsány győzelmével.
„Ezek ugyanazok…”
A fentieken kívül legalább még egyszer ennyi elképesztő esetet meg lehetett volna említeni. Beszélhettünk volna a csalások gyanújáról, ami több helyen is körbelengte az előválasztást, az egyes jelöltekről napvilágot látott elképesztő történetekről, amelyekre aztán még elképesztőbb módon reagáltak a pártok, hol félrenézéssel, hol pedig szánalmas magyarázatokat kreálva, Karácsony Gergely jogtalan egyetemi állásáról, ami mindeddig következmények nélkül maradt, és beszélhettünk volna még sok minden másról is.
De talán ennyi is elég ahhoz, hogy összegzésként elmondhassuk: az ellenzéki előválasztás számunkra, nemzeti oldaliak számára előnyöket is hordozott. Felszínre hozta ugyanis azokat az anomáliákat, áthidalhatatlan ellentéteket, amelyeket enélkül talán képes lett volna leplezni az ellenzék a jövő tavaszi választásokig. Mindezek okán pedig könnyebbé tette számunkra annak felismerését, hogy „ezek ugyanazok”, és nem valami hatásvadász szlogen, hanem a véres valóság, hogy az országot egyszer már kifosztó, tönkretevő és az emberekre a rendőrökkel lövetni is képes Gyurcsány Ferenc és köre készül visszatérni a hatalomba.
Rajtunk múlik, hogy hagyjuk-e?
Szőnyi János
2021-10-07 at 14:44
Számomra az a megdöbbentő hogy Gyurcsány és Dobrev ilyen szégyenteljes múlttal tudják vezetni az ellenzéket! Azonban jó hogy ezt látják és tudják az emberek,színjáték folyik a hatalomért de még nincs vége!Hajrá kormánypártok!!!
Kiváló írás volt sok ilyet!
popacsek
2021-10-07 at 09:58
Mivel ez az “előválasztás” nem hivatalos, semmi sem kötelezi őket arra, hogy ne csaljanak.
Valóban reális eredmény az, hogy a kevésbé ismert Márki-Zay megelőzi Jakabot és fegyőrt? Szerintem nem.
Dobrev szerepe: övé a baloldal
Karácsony: a liberálisok választottja
Márki-Zay: a Fideszben csalódott “jobboldal” embere
Fegyőrnek mennie kellett, mert a baloldalt Dobrevnek kell reprezentálnia, Jakabnak mennie kellett, mert a jobboldalt Márki-Zay reprezentálja.
Lel
2021-10-06 at 23:47
a trógerné a balek meg a bájgunár,Magyar mond te melyiktől nem hánynál???
TalEle
2021-10-06 at 22:01
A véreskezű Gyurcsány régi komcsikból, újnácikból, álzöldekből és igazi bolsevikokból verbuválódott szivárványos csőcseléke, mint képzett, profi Soros ügynökök gyülekezete, nagyon jól tudja, hogy a választók többsége nem racionálisan, hanem impulzív módon, érzelmi alapon, a közösségi médiák fake news híreitől felheccelve dönt! Legjobb példa erre Karácsony esete, amikor is a 2019-es budapesti önkormányzati választás előtt a pestieket arról kérdezték, hogy szakmailag ki az alkalmasabb főpolgármester-jelölt. Tarlós vagy Karácsony, nagy többségük, racionálisan, azt mondta, hogy: Tarlós… Másnap, ugyan ezek az emberek, elmentek szavazni és – érzelmi alapon – megválasztották Karácsonyt! De, Soros profi, kiképzett ügynökeiként azt is jól tudják, hogy a korrupció sejtetése minden ügy mögött, azaz a téma, amivel érzelmi alapon, leginkább fel lehet heccelni a gyanútlan, bizonytalan választókat! Nem is akár hogyan: a felheccelt emberek képesek, akár, a saját személyes érdekeikkel ellentétes döntéseket is hozni, például: rezsi és adó csökkentés, családtámogatás ellen szavazni… A jobboldalnak is ki kellene, végre, használni a Gyurcsány-féle söpredék, minden korrupció gyanús ügyeit, amelyekből van bőven: Lánchíd tender, Soros eltűntetett dollármilliói, BKK busz beszerzés, Karácsony haverjainak kiosztott jutalmak, Dobrev-Czeglédi sztori:(„…Csaba menj el az Altushoz, beszélj Klárával! Klára meghányta-vetette a dolgot….”), a bolgár bankrabló esete, Dobrev sikkasztása az EU forrásokból, Jakab milliói, Neandermüller „előember” ingatlan ügyei, a Momentumos lányok brüsszeli költekező, kicsapongó életmódja, stb…..Csak végre már el kellene kezdeni „dolgozni” az ügyeken….!
Poppy
2021-10-06 at 17:10
Csak egy oximoron.
Tavaszodi Bőségszaru
2021-10-06 at 15:24
Osztható a pizza,
ahogy a tortát szeled.
El Quro pukizza
mégis a passzátszelet.
Már levesbe mehet
valamennyi gizda,
hisz a passzátszelet
El Quro pukizza.
Kerül asztalra csizma
gyümölcstál helyett:
csak El Quro pukizza
a passzátszelet.
Légmozgás ez is, na —
méghozzá passzát.
Ugyan ki pukizza?
El Quro? Az hát!
Andromeda
2021-10-06 at 14:51
Egy érdekes szempont: Orbán rögtön Karácsony győzelme után megüzente neki, hogy dolgozhatnának együtt Budapestért. Karácsony nemcsak hogy elutasította, hanem aljas támadásba kezdett. Most megkapta, még az sem biztos, hogy miniszter lenne egy esetleges (Isten ments) DK kormányban. Ez örömmel töltene el, ha nem tudnám, hogy DK még nála is rosszabb az embereknek, országnak.
nemzeti
2021-10-06 at 14:49
Ezeket a jelzőket tessenek a HVG-re,Propellerre, stb irogatni.
nemzeti
2021-10-06 at 14:47
Evetke !!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ott a pont Önnél.
Sajnos a Fidesz vezetői is annyit foglalkoznak.
Leopárd
2021-10-06 at 14:28
Eljutottunk a teljes tébolyig-közéletileg-Karácsony-miután az őrületig fokozták a Fidesz elleni gyűlöletet-most békeszózatot csicsergett-azt állítja, hogy ő nem gyűlölködik-sosem tette-a gonosz Orbán és a Klárika gyűlölködnek.Ő-Karácsony-egy békegalamb.Klárika gyűlölködik meg az Orbán.
Leopárd
2021-10-06 at 14:24
Karácsony skizoid-mivel Dobrev jó nagyokat mond-uszít-erre ez a nyomoronc szociopata-békebeszédet adott elő-ATV- mintha eddig nem járt volna élen a legalantasabb hazudozásban-gyűlöletgenerálásban-most békeszózatot adott elő-azt hazudva, hogy ő nem olyan gyűlölködő, mint Dobrev.
Orientál
2021-10-06 at 14:14
Karácsonyékat Dobrevéket Márki-Zayéket Gyurcsány vezetésével az vezérli őket hogy mindent ellopjanak és idegen külföldi milliárdosoknak dobjanak oda állami cégeket ,úgy mint a balliberális MSZP-SZDSZ Medgyessyék Gyurcsányék és a Bajnaiék eladósították a sok családot és az egész országot ,közbe hazudoztak gátlástalanul még az EU-nak is.
Leopárd
2021-10-06 at 13:50
Karácsony egy szánalmas lény-egy léggömb-aki ma valószínűleg kipukkad.
Leopárd
2021-10-06 at 13:49
Statiszták, a történelem bábfigurái az ellenzékiek. A Felszínes Fidesz-mentalitás következtében látszódnak releváns szereplőknek-mert szabadon uszíthatták a tömegembert.De a történelem statisztái-nyomorult eszközemberek-ha lett volna épeszű médiatörvény, akkor kb. 10 %-al lenne kisebb a támogatottságuk.Olyan szabadon hergelhetik a tömegembert, ami példátlan a történelemben-egyedűl az a szerencse, hogy kompromittálódott barmok-amúgy már kinyírták volna a szerencsétlen Fideszt.
Zsuzsa
2021-10-06 at 13:40
Gyurcsány-Dobrev terv lépésről lépésre valósul meg.A bohóc Jakab alakítása megtervezett volt,de az ostoba túljátszotta a szerepét.Karácsony alkalmatlanságának bemutatásában nem csak a kormánypárti médium,hanem saját hangadóik is szerepet vállaltak Klárika leendő győzelméhez.Az öt diplomás/?/Márky csak bábu a sakktáblán.
Andromeda
2021-10-06 at 13:29
Egy jószándékú megjegyzés a szerzőnek, Kovács Attilának. A “fecseg s felszín, hallgat a mély” nem egyszerűen közmondás, hanem József Attila A Dunánál című versének egy sora. Amely vers csodálatos, a DK horrorkoalíció működésének az ellenpontja.
Evetke
2021-10-06 at 13:29
Annyit foglalkozunk ezzel az előválasztással, hogy lassan elhitetjük a néppel, hogy nem az a kérdés, hogy FIDESZ, vagy baloldal, hanem, hogy ki lesz baloldalról a győztes. Mintha csak ők lennének. Nem véletlenül mondta a Sajtóklubban Néző, hogy sokan azt hitték az előválasztásra,hogy ez az “igazi” választás.
gyozo2018
2021-10-06 at 13:27
Perczel Éva
2021-10-06 at 13:05
EGYIKET SEM!
NYÍRJÁK CSAK SZÉPEN EGYMÁST, TERMÉSZETÜK SZERINT!
Andromeda
2021-10-06 at 13:24
Nem csak rajtunk múlik, hanem a “Nyugaton” is. Ők is mérhetetlenül gyűlölik Orbánékat és az ország azon felét, akik polgárként, felemelt fejjel szabadon akarnak élni a fidesz-KDNP el együttműködve. Nem szabad lebecsülni a mérhetetlen aljasságukból, rasszizmusukból, nacionalizmusukból fakadó terrorista erejüket. Ha nekik Magyarország megsemmisítése a cél (pedig az), akkor mindent be fognak vetni ennek érdekében. A “Nyugat” már annyi embert ölt, annyi embert tett nyomorgóvá, mi az nekik, ha még 5 milliót legyilkolnak a több 100 millió megölt ember mellé.
Leopárd
2021-10-06 at 13:22
Amit polgári demokráciának neveznek az együgyűek, az voltaképpen egy primitív osztályharcos rendszer.Ebben örlődik a Fidesz-mert nagyon demokrata-mára a társadalom szellemi szintje soha nem látott mélységekbe ereszkedett-de kísérlet sincs a rendszer minimális civilizálására sem.Ez már a gazdálkodás hatékonyságát veszélyezteti.Amennyiben -az ellenség kreténségének köszönhetően-sikerűl győzni-2022-, akkor meg kell követelni a legeggyügyűbb Fideszes vezetőtől is, hogy pl. a szólásszabadságot igyekezzen emberi-kulturált keretek közé illeszteni-vagy menjen a francba.
Leopárd
2021-10-06 at 13:16
Maga a rendszer-tömegdemokrácia-nyílvánvalóan az önpusztítás elvére épűl, és pont olyan életképtelen, mint a marxista szocializmus.
Torockó
2021-10-06 at 13:13
Elvtelen haszonlesők bandája. Egyetlen programpontjuk van: “Orbán nem”. Többre nem futja nekik. Számukra a magyar, a nép, a nemzet, az ország és a sorsunk nem számít. Majd brüsszel (meg mindenki más, külföldről) eldönti, mi legyen a magyarokkal. Ezt sok helyen hazaárulásnak hívják.
Leopárd
2021-10-06 at 13:11
1945 után az un. baloldal-ez a rettenet, amely mindig másol-kialakította a maga öszkomfortos világát-ovódától egyetemig-un. elitértelmiségi homokozót-önmagának-ez a belterjes banda határozta meg, hogy ki számít művésznek, ki számít közgazdásznak,tudósnak, újságírónak, stb.A Fidesz-egyébként elképesztő gyámoltalanul, egy ici-picit ezt a burkot megsértette. Megkarcolta-olyan gyermeki szinten-de ez elegendő ahhoz, hogy a belterjes brancs nekiessen.Aztán mivel eszeveszetten parttalan a demokrácia-alaposan ki tudják élni a beteges, szadista hajlamaikat.
Sün Balázs
2021-10-06 at 13:09
Teljesen mindegy, hogy ki nyeri meg az előválasztás során az ellenzék miniszterelnök jelöltségét.
Ha nem Dobrev Klára lesz a befutó, az is csak porhintés a választós szemébe. Ugyanis – ahogy a “jelző nélküli” koalíciós társak is már nyíltan kimondják, hogy Dobrevvel az élen nem lehet a 2022-es választást megnyerniük. Ez Gyurcsány is tudja. Ráadásul a vesztés nagy hátárny jelentene a DK-nak a későbbiekben, mert pontosan kiderülne az, hogy Gyurcsányékkal nem lehet választást nyerni, vagyis nekik már tényleg el kellene tűnni a politikából, végleg, hogy helyet adjanak a józan fiatalokból álló pártoknak.
Tehát Dobrev nem lehet befutó az előválasztáson!
Ráadásul az is tény, hogy 2022-ben a választók nem a miniszterelnök személyére szavaznak, hanem a pártokra. A választás után a köztársasági elnök pedig a legtöbb mandátumot szerzett pártot/frakciót fogja felkérni kormányalakításra.
Az ellenzék – Isten ments! – esetleges győzelme esetén vajon melyik párt szerezne legtöbb képviselőt a parlamentben? Vajon melyik pártot lenne kénytelen Áder János felkérni kormányalakításra? Csak nem a DK-t?
Ezek után már ugyan kinek kérdéses az, hogy a DK, mint a legnagyobb frakció, kit fog javasolni miniszterelnöknek:
Kell még valamit mondanom Ildikó?
Minden világos, mint a nap! A kispártok pedig mennek a levesbe!
Perczel Éva
2021-10-06 at 13:05
Gondolta volna valaki, hogy egyszer visszasírjuk Tóth Csabát, és ezért cserébe megszabadulhatunk diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás spagetti jellegű budapesti fővezírtől?
G. A.
2021-10-06 at 12:52
Tömörebben össze lehet foglalni= bűnöző politikai-gazdasági maffia külföldi iranyítással, tervezett, szervezett csalássorozatokkal felszámolja a baloldal apró pártjait.
Megszitálják, megrostálják, egybesütik, lenyelik, viszki rá a nyomaték.
Minél nagyobb gazember, minél züllöttebb, alkoholista, demens, nem számít, annál alkalmasabb azoknak a sátánoknak a számára, akik prédára lesve várják, hogy kifoszthasság az államot és személy szerint az ország minden családját, lakosát, felszámolhassák Magyarországot.
nemzeti
2021-10-06 at 12:48
Mintha minket kellene ovodásként oktatni Gyurcsányról.
Valami mást is ki lehetne már találni.
Akár sütemény recepteket.
Contrabass
2021-10-06 at 12:46
József Attila: A Dunánál
“A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”
Igaz, hogy már “átment közbeszédbe”, mert olyan sokat idézgetik, de attól még József Attila