Kétértelmű, túlzó, sőt egyenesen hamis állítások, megtévesztő csomagolás, a hivatalosság látszata – ilyen ismert eszközökkel próbálják a jellemzően szórólapokon kommunikáló cégek termékeiket olyan színben feltüntetni, ami könnyen megtévesztheti az ilyen reklámfogásokra érzékeny fogyasztókat. Az alábbi történetben szereplő cégnek láthatóan jól jövedelmez ez a reklámkampány, hiszen az utóbbi évek összesen mintegy 240 millió forintos bírsága ellenére csak nagy kínkeservvel, és akkor is csak részlegesen változtatott a gyakorlatán. Nagy kérdés, hogyan védjük meg magunkat vagy családtagjainkat a szemfényvesztéstől.
Egy nemrégiben a Facebook-on megosztott tanulságos történet egy nagymama ajándékáról számol be unokájának. A „már bőven a nyolcvanon felül lévő” néni – mondván „a történelem ismétli önmagát” és ,,bármikor előfordulhat, hogy nagy értékhez kell nyúlni” – egy hatalmas ajándékcsomaggal, benne egy „történelmi éremgyűjteménnyel” lepte meg unokáját. A néni elmondása szerint gyűjtemény nagyon sokat ért, mivel,,alig pár ezer darab készült” belőle. Mint az unoka írja, a csomagból előkerült egy sorszámozott doboz, benne az éremgyűjtő tokkal, valamint ajándékos masnival átkötött borítékok. „A borítékokban egyesével a hivatalosan becsomagoltnak látszó érmek, ,eredetiséget igazoló tanúsítvány piros-fehér-zöld zászlóval végigfuttatva, hivatalos köszönő levél az igazgató aláírásával”. A „szép brossura” fedőlapján a ,,Királyi Pénzverde hivatalos forgalmazója” díszelgett. Mint az unoka beszámol, teljesen úgy nézett ki, „mintha most jött volna ki a Pénzverdéből, mintha e mögött maga az állam állna”. A nagymama azt is elmesélte, hogy darabonként vásárolta meg a sorozatot, érmenként 11.980 forintért, összesen tizenkettőt. Az unoka szerint az érmek valójában rézből készültek, 24 karátos arannyal futtatva. Mint meg is jegyezte, véleménye szerint „az éremgyűjtemény a szépségén kívül semmit nem ér”. A néni arról is beszámolt, hogy szórólapokról értesült az éremgyűjteményről.
Az unoka végül azzal zárja sorait,
nem tudom, hogy a fenti cég jelenleg ad-e ki hasonló sorozatokat, mert a befizetett csekkek tanúsága szerint 2015-ben vásárolta az éremgyűjteményt. De a vállalkozás jelenleg is működik, reklámoz, így kérlek szóljatok Ti is idős rokonoknak, hogy csak akkor vásároljanak ilyen érmeket, ha tisztában vannak azzal, hogy e mögött a Kft. mögött nem az állam áll.
A történet elemei és a 2015-ös dátum azért is fontosak, mert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) látóterébe éppen ezek miatt került, ráadásul nem is egy esetben az említett cég, amely 2011-ben alakult a beszédesen megtévesztő Magyar Kincstár Kft. néven, amelyről 2012. novemberében váltott a szintén a hivatalosság látszatát keltő Magyar Éremkobocsátó Intézet Kft.-elnevezésre. A cég 2015. december 1. óta Magyar Éremkibocsátó Kft. néven működik, és az amszterdami központú Samlerhuset Csoport hazai tagja, amely több országban jelen van.
Először százmillióra bűntették a megtévesztésért
A cég tevékenysége először 2013-ban került a Versenyhivatal látóterébe. A GVH közleménye szerint 2013. júniusában indult először eljárás a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft-vel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlat miatt. Az eljárás vizsgálata kitért arra, hogy a cég a hivatalosság látszatát kelti a „Magyar Éremkibocsátó Intézet” elnevezéssel, továbbá hogy termékeit „kedvezményes“, „csak most” áron kínálja, valós árkedvezmény megléte nélkül és azt hangsúlyozza, hogy azok csak korlátozott darabszámban állnak rendelkezésre. A Versenyhivatal nehezményezte azt is, hogy a cég nemzeti pénzverdék hivatalos forgalmazójaként tünteti fel magát, bár kérdéses ennek alátámasztottság.
A vizsgálat 2014. áprilisában zárult le azzal a megállapítással, hogy a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. megtévesztette a fogyasztókat a különböző érmék értékesítését népszerűsítő kampányában, ezért 100 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a vállalkozást. A vizsgálat lezárultáról szóló közlemény megállapította, hogy a cég 2012. november 1-jétől a különböző érméket népszerűsítő reklámstratégiáját teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette. A cég elnevezésén túl számos olyan tartalmi és formai elemet is megjelenített hirdetéseiben, amelyek a hivatalosság látszatát erősítették, például a nemzeti pénzverdék hivatalos forgalmazója megnevezést alkalmazta. Összességében tehát azt a látszatot keltette, hogy a vállalkozásnak állami „hivatalos” háttere van, tevékenysége a közfeladatok ellátásához kapcsolódik, amely kiemeli más, érméket forgalmazó vállalkozások közül és bizalmat kelt a fogyasztókban, miközben a Magyar Államkincstár, majd a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Pénzverő Zrt. sajtóközleményben határolódott el a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. tevékenységétől.
A Magyar nemzeti Bank (MNB) 2013. szeptemberében kelt közleményében határolódik el a maga és a Magyar Pénzverő Zrt. nevében a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft.-től, hangsúlyozva hogy az állami cégek semmilyen formában nem állnak kapcsolatban a kft.-vel. A közleményben az MNB hangsúlyozza, hogy a kft. nem teszi egyértelművé hirdetéseiben, hogy tevékenysége nem minősül pénzkibocsátásnak, holott érmeinek megjelenési formája azt a látszatot kelti, hogy a jegybankkal szoros együttműködésben áll. Az MNB hangsúlyozza, hogy Magyarországon egyedül az MNB jogosult a törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegy és érme kibocsátásra, ideértve az emlékérmét is. A közlemény arról is ír, a köztudatban a törvényes fizetőeszköznek minősülő „érme” és az annak nem minősülő „érem” elnevezés általában összemosódik, annak ellenére, hogy eltérő a szerepük. Mint fogalmaznak, a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. (különösen azért, mert a Kft. a társasági formában való működését nem hangsúlyozza) elnevezése és tevékenysége azt sugallhatja, hogy az valamilyen formában az MNB törvényes fizetőeszköznek minősülő érmekibocsátási tevékenységéhez kötődhet. Az MNB azonban nem áll kapcsolatban a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft.-vel.
Vonakodó együttműködés
A Gazdasági Versenyhivatal később arról számolt be, hogy az ügyben utóvizsgálatot is indított annak megállapítására, hogy a 2013-ban határozatban elrendelt jogsértő magatartás megszüntetését a vállalkozás teljesítette-e. A 2015. decemberében lezárult vizsgálat megállapította, hogy a cég tett lépéseket a „jogsértő magatartás megszüntetésére”, így például elhagyta az „Intézmény” megnevezést, 2015. december 1-jétől a cégneve Magyar Éremkibocsátó Kft., így az utóvizsgálatot lezárták. A vizsgálat ugyanakkor azt is megállapította, hogy a korábbi határozatban szereplő eltiltásnak a cég „nem azonnal tett eleget”. Az eljáró versenytanács azonban mégsem látta indokoltnak szankció alkalmazását tekintettel arra, hogy a cég „az eltiltás tekintetében együttműködött és annak megállapításait figyelembevette, magatartását aszerint módosította”.
Visszaeső
A Versenyhivatal korábbi, lezárt vizsgálatának megállapításai ellenére az immáron Magyar Éremkibocsátó Kft.- vé átlényegült cég 2014 áprilisától kezdődően ismét a fogyasztók megtévesztésének bűnébe esett, amelyért ezúttal 140 millió forintos bíráság megfizetésére kötelezték. A Versenyhivatal 2016. októberi döntése szerint az éremkibocsátó ezúttal 1956-os emlékérmek árusítása során keltette hamisan a hivatalosság látszatát, és valótlanul állította reklámjaiban, hogy ingyenesen biztosítja az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérmet a magyarországi lakosoknak. Elhallgatta továbbá azt, hogy több termék rendelése esetén termékenként számítja fel a csomagolási és a postázási költségeket. A cég ráadásul a korábbihoz hasonlóan 2014. áprilisától azt sugallta, hogy hivatalos háttérrel rendelkezik, mivel reklámstratégiáját – ismét – teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette. Az kft. ráadásul külön díjat számolt föl olyan tételekért, mint a „kesztyűs kézzel történő csomagolás”.
Nagy pénz van az érmekibocsátásban
Portálunk megkeresésére a Gazdasági Versenyhivatal sajtóosztálya elmondta, 2013-ban a versenyhivatal eljárást indított az említett cég ellen, amely 2014 áprilisában zárult le. Ennek eredményeként a céget eltiltották a jogsértő magatartás folytatásától, valamint 100 millió forintra büntették. Hozzátették, 2015 áprilisában – fogyasztói panaszok hatására –utóvizsgálatot indított, amely 2015 decemberében zárult azzal a megállapítással, hogy az eltiltásnak a cég megfelelt. A sajtóosztály hozzátette, 2015-ben az említett cég ellen ismételten eljárás indult egy 1956-os emlékérem-sorozat kibocsátása és árusítása kapcsán, amely tevékenységet a cég 2014 áprilisától folytatta. Ebben az ügyben a versenyhivatal a korábbinál is nagyobb, 140 millió forintos bírságot szabott ki. Portálunk érdeklődésére a sajtóosztály arról is tájékoztatott, hogy az említett 100, illetve 140 millió forintos bírság jelentősnek számít a Versenyhivatal gyakorlatában.
Hogy mégis milyen céges forrás állhatott rendelkezésre a bírság megfizetésére, arra csak következtetni tudunk. A vonatkozó törvény arról rendelkezik, hogy a bírságok összege nem haladhatja meg a cégek előző évei teljes bevételét. Ebből adódóan az éremárusításból a bírságokat megelőző években a cég 1 milliárd, illetve 1,4 milliárd forintnyi nyereséget könyvelhetett el. Beszédes a versenyhivatal azon kitétele is, hogy a 140 milliós forintos bírság esetén a Versenyhivatal a reklámköltség összegét vette alapul. Megjegyzendő, hogy a GVH pozitív eredményként könyvelte el, hogy a cég kikérte az Önszabályozó Reklámtestület véleményét reklámkampányáról. Egy visszaeső, és korábban is jelentős bírsággal büntetett, a fogyasztók megtévesztését többször is előszeretettel gyakorló cég esetén ez a minimum.
Továbbra is drasztikusan alacsony a példányszám
A Magyar Éremkibocsátó Kft. honlapján böngészve a magyar érmek közül időközben eltűnt a Facebook-bejegyzésben említett Pázmány Péter emlékérem, és jelenleg nincs nyoma olyan mondatoknak sem, amelyek a magyar állammal kapcsolatos hivatalosság látszatát keltenék. Remélhetőleg tehát kifutott a nénit megtévesztő termék. Ugyanakkor azzal az üzleti fogással továbbra is él a cég, hogy limitált, sorszámozott érmeket, több esetben „drasztikusan alacsony példányszámot” vagy „szigorúan korlátozott példányszámot” emleget. Az MNB korábbi közleményében azt is hangsúlyozza, hogy a köztudatban a törvényes fizetőeszköznek minősülő „érme” és az annak nem minősülő „érem” elnevezés általában összemosódik, annak ellenére, hogy eltérő a szerepük. A honlapon ugyanakkor az MNB a kft.-nek is címzett közleménye ellenére rájátszik erre a fogalmi összemosódásra hiszen az Arany Századok – I. Ferenc arany 10 koronása esetén az erősen vitatható Eredeti (sic!) történelmi arany érme az Osztrák-Magyar monarchiából megfogalmazás szerepel, vagy egy másik, szintén hamis kicsengésű hirdetés szerint Múzeumok féltve őrzött kincse (sic!) az Ön otthonában – Eredeti (sic!) történelmi érmekülönlegesség.
Mindezek alapján egyelőre megállapítható, hogy a cég olyan reklám-módszert alkalmaz, amelynek hangsúlyos elemeire különösen érzékenyek lehetnek az érmék világában járatlan, vagy akár idősebb emberek. A módszer azonban feltehetően megéri a cégnek, hiszen a súlyos büntetést követően is tovább kacérkodott a káros gyakorlattal, és csak vonakodva vette figyelembe a Versenyhivatal tiltásait, ajánlásait.
Forrás: Facebook-hu/GVH/MNB/eremkibocsato.hu/PestiSrácok.hu; kezdőkép: MTI; a kép illusztráció
Feca71
2021-03-13 at 00:11
Üdv!
Most szeretnék rendelni egy Marco Polo-s ezüst kockát, de látom, hogy az 1 kg-os kocka 4-szer annyiba kerül, mit egy az azonos súlyú rúd?
Szerintetek?
Főnyediné Markos Annamária
2020-10-19 at 12:51
2020 …. most is csalnak! Az apróbetűs részben rejtik el,amit senki nem olvas. Hónapokig zaklatnak,de ajánlott levél soha nem jön tőlük. Sms ben,emilben próbálnak pénzt kizsarolni Tőled!!!Ne rendeljetek tőlük.
Balla Tamás
2020-05-23 at 08:35
Erről van szó,ki sem lehet ejteni a származást !
Balla Tamás
2020-05-23 at 08:33
Pontos,korrekt idézet !
Albert
2019-07-05 at 11:42
A mai napig működik ez a banda !
Egyik ismerősöm is rendelt tőlük, és nem tudja visszaszerezni a pénzt.
Hol kell ezeket feljelenteni ?
olszal
2017-11-20 at 18:19
Bizony így van!
Ezeket reklámozzák ami számomra érthetetlen…
És az is, hogy működhetnek még mindig?
Lali
2017-11-18 at 18:38
Mikor tíltják már be ezt a csaló céget?
Mire várnak a hatóságok?
Miért nem nevezik meg, mutatják be az újságcikkekben a cég tulajdonosait, vezetőit?
Meddig lehet még üzletszerűen becsapni az embereket???
Gáspár Anett
2017-11-18 at 14:46
Ezek a maffiahálózatok rendszerek alatt, kormányokon ívelnek át, úgy összegabalyodva, annyi szálon futva, hogy mire mind kibogoznák, a nyomozók fele elveszti a fonalat, vagy elveszíttetik vele. Nyomozás vezetőjének lecserélése, a banditák felének szabadon engedése (lásd. az álságos lakhelyelhagyási tilalom gyakorlata), a feleség a férj ügyvédje (miért nincs ez egyértelműen szabályozva?), stb.
Gáspár Anett
2017-11-18 at 14:40
Magyar Kincstár Kft. Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft.-vel.
Igen?!
És kik jegyezték be? Melyik bíró neve szerepel a bejegyzésen?!
Na, azokat kell elővenni szépen, és a jogászaikkal, ügyvédeikkel együtt felszámolni és elszámoltatni ezt a bandát is.
Na, de ahogy a Vizoviczky ügy, meg a Czeglédy-ügy is áll, szinte az egész apparátust ki kellene verni az igazságügyből , mint ahogy Jézus tette a kufárokkal. Ilyen véletlenek nincsenek!
KARY
2017-11-18 at 13:27
Balliberálisan hazug ez a tolvaj cég ,amely ATV tévében hirdette ,reklámozta a általuk előállított érméket Ezekből az érmékből a nemesfémet: aranyt és ezüstöt ,pontosan úgy mint az MSZP-S Czeglédy és neki lopásai elfedésére a DK-S Gyurcsány többször ,10millió forintokat adott a több mint 1000 diák és nyugdíjas munkabéreiknek is az ellopásukhoz.