Harminc éve, 1991. április 8-án halt meg a hivatalos jelentés szerint hirtelen szívmegállás miatt Csengey Dénes, az MDF alapító politikusa, a rendszerváltás egyik legfontosabb értelmiségi alakja. Csengey Dénes mindössze harmincnyolc éves volt.
Csengey 1978-tól kezdett publikálni, egy évvel azután, hogy beiratkozott a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakára. A Fiatal Írók József Attila körének titkára lett, életrajza szerint 1984-ben családjával Keszthelyre költözött, egy évvel később részt vett a magyar politikai ellenzék monori találkozóján, majd 1987-ben a lakiteleki találkozó után többedmagával megalapította a Magyar Demokrata Fórumot. A rendszerváltást követően Csengey Dénes országgyűlési képviselő lett, az MDF színeiben haláláig képviselő volt.
Mindössze harmincnyolc év, mégis találóan mondták róla többen, akik ismerték, hogy így is valószínűleg annyit élt, mint más száz év alatt. Érvelt, vitázott, ezer fokon izzott, tűzben égett. Mindene volt a nemzet, mindene lett a politika, pontosabban a közügyek
– írta megemlékezésében a Magyar Nemzet, amely idézte Csoóri Sándor szavait is, aki szerint
ennek a korszaknak, az átalakulásnak Csengey az egyik halottja. Mások erkölcsileg haltak meg, ő valóságosan.
A Magyar Nemzet szerzője szerint Csengey Dénes az egyik olyan közelmúltbeli politikus, akinek, ha megismernék közéleti és írói munkásságát, példaképül szolgálhatna a legfiatalabb, amúgy a közélettől elforduló, a közügyekkel szemben teljesen közönyös korosztálynak is:
Mert igaz ember volt, s ezzel még ellenfelei is kivétel nélkül tisztában voltak. Csakhogy éppen alkata miatt szinte alkalmatlan volt arra, amit aztán politikaként tapasztalt a saját bőrén. Belesodródott a nagypolitika útvesztőibe, ahová eleve felfokozott hangulatban került: akkor, amikor rendszerváltó szelek kezdtek fújni.
Csengey Lakitelken elmondott, a rendszerváltást előrevetítő beszédében azt mondta, talán úgy tűnhet fel, hogy kicsinyes alkuja a gondolkodásnak, megengedhetetlen és kóros beszűkülése a szemléletnek, a vidéki Magyarországról külön, elszigetelten, önmagában ejteni szót.
Különösen azok előtt tűnhet fel így, akik már a magyarságról sem merészelnek úgy gondolkodni, hogy közben ne kiáltoznák folyvást és torkuk szakadtából Európa nevét. Akik lassan már a kisdolgukat is csak úgy tudják elvégezni, ha előbb megnyugtatták magukat: bírják e művelethez a szellem első kontinensének jóváhagyását
– mondta Csengey, aki hitt abban, hogy lehet jobban, igazabbul, európaian élni és politizálni. Csengey Dénes olyan ember volt, aki mindig ragaszkodott az elveihez, akkor is, amikor 1990 májusában felállt az új kormánykoalíció, ő pedig országgyűlési képviselő lett. A szerző megemlíti, hogy egyre jobban őrlődött Csengey képviselősége közben, a sajtó nyíltan az SZDSZ-szel szimpatizált, a médiaháború javában folyt, az önkormányzati választásokon súlyos vereséget szenvedett az MDF, sőt ősszel, a taxisblokád által minden addiginál komolyabb válságba került az alig pár hónapja regnáló kormány és az ország. Az MDF-en belül is komoly viták folytak, és Csengey lett sokszor az ütközőpont.
1991. április 8-án a névnapján, otthonában, az orvosi jelentés szerint hirtelen szívmegállás következtében, harmincnyolc évesen hunyt el, három napig feküdt saját lakásában. Halála minden előjel nélkül történt. Portálunk újságírója, Mező Gábor – a bolgár, szovjet vonal keménységét ismerve – a gyilkosságot is el tudja képzelni. Szerinte Csengey halála körülményeinek – s ebben teljes mértékben egyetérthetünk vele – jó lenne egyszer a lehető legalaposabban utánajárni.
Forrás: Magyar Nemzet/PS; Vezető kép: MTI/ Pintér Márta
Theo
2021-04-10 at 16:25
En azt hallottam, hogy rendszeresen kaptak jobboldali szemelyek olyan kavet a radio interju elott, amitol masnap infarktusuk lett. Az illeto tobb ilyen esetet is felsorolt. Lovas Istvan halala is eleg kulonos.
Dobos Róbert
2021-04-09 at 14:58
Igazi, tiszta lelkű magyar hazafi volt.
Hesslerezredes
2021-04-09 at 11:06
“Európába – de mindahányan'” – mondta Csengey Dénes (Isten nyugosztalja!) – és tökéletesen igaza volt. És halála óta egyetlen – EGYETLEN – magyar kormány sem valósította meg ezt a jelszót a mai napig sem!!! A Fidesz-Kdnp kormányok sem, sajnos!!!
Sajnos a “vadkan” az ő halála körül is ott ólálkodik…
ViAM
2021-04-09 at 10:25
Akkoriban sok furcsa dolog történt egyesek ellen, különösen a kocsijukat megbirizgálva.
Csengeyről illetve haláláról bizonyos sajtókörökben éppen eleget írtak és suttogtak, hogy kik és miért tették el láb alól, egész szokatlan megoldással.
Tudományos libsizmus
2021-04-08 at 22:56
Őt már nem merték térdig érő vízbe fojtani. Vele máshogy végeztek.
khm
2021-04-08 at 19:56
Az a hír járta,hogy segítették a szívének a megállását.
bl
2021-04-08 at 19:41
Ha tényleg, akkor ezt elemzéssel is ki lehet mutatni a róla szóló újságcikkek vizsgálatából, meg a lehetséges elszigetelésének állomásaiból…
bl
2021-04-08 at 17:17
És mi most itt vagyunk…
ERZSI
2021-04-08 at 16:58
“Csengey 1978-től kezdett publikálni,” , író-költő és forradalmár lelkületű tettre kész magyar ember volt, nyugodjon békében, adjon erőt sok embernek igaz cselekedetekhez.
ERZSI
2021-04-08 at 16:46
PÉLDAÉRTÉKŰ EMBER VOLT, hazafi a szó legnemesebb értelmében. Tenni akarása felülmúlhatatlan volt, értelmes, intelligens ember volt, aki a hazájáért és mások boldogulásáért küzdött a végsőkig. Csengey Dénes példakép a magyar emberek számára.
A bolgár és szovjet szál a Dobrev Klára édesapja révén volt jelen, a II. János Pál pápa meggyilkolását is ő szervezte. Amikor Gyurcsány miniszterelnök lett és elment a pápához látogatásra, Klárát nem engedték be az épületbe apja tette miatt (ilyenre a pápaság történetében nem volt példa).
” 1981. május 13-án egy török férfi, Mehmet Ali Ağca rálőtt II. János Pálra, amit a pápa túlélt. A pápa az életben maradását a fátimai Szűzanya csodálatos közbenjárásának tulajdonította. Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki.”