Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pályaalkalmassági vizsgálata, amely jórészt csak a motivációk felmérését teszi lehetővé, ezért a szakma szeretné, hogy a képzés későbbi szakaszába építsenek be még egy szűrőt – írta a Magyar Nemzet hétfői számában.
Hat év alatt mindössze 83 főt, vagyis a pedagógusnak jelentkezők kevesebb, mint egy százalékát szűrte ki a pályaalkalmassági vizsgálat, ezért hatékonyabbá kell tenni – figyelmeztet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A hiányosságokat a tanárképző központok vezetői is tapasztalják, ezért kezdeményezték a szaktárcánál a felülvizsgálatot. Antalné Szabó Ágnes, az ELTE Tanárképző Központ főigazgatója a lapnak elmondta: olyan eljárásrendekre van szükség, amelyek az intézményi javaslat alapján az alkalmatlannak minősülő hallgatók független szakértői vizsgálatát támogatják, és lehetővé teszik a más pályára való átirányításukat, a már elvégzett tanulmányok további hasznosítását. A Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Központjának főigazgatója, Forgács Tamás kiemelte, hogy nagyon nehéz megállapítani egy felvételi előtt álló 18 éves fiatalról, hogy igazán elhivatott pedagógus lesz-e belőle.
Amikor már valamennyi elméleti képzettsége és gyakorlati tapasztalata is van a hallgatónak, dolgozott már gyerekekkel is, jobban el lehet dönteni, hogy tényleg a pályára való-e, ezért javasolják, hogy a képzés egy későbbi szakaszába épüljön be még egy szűrő
– tette hozzá. A főigazgató úgy látja, hogy a minisztérium tisztában van a problémákkal, foglalkozik a javaslatokkal, és az ígéretek szerint várható változás a jövőben – írta a lap.
Forrás: PS/MTI; Fotó: stock
Kinga
2019-04-15 at 09:39
Elnézést! A “t” helyett: “i”, azaz: válogatási
Namond
2019-04-15 at 18:41
A politikusukét kellene elsősorban.
Kiababa1
2019-04-15 at 07:32
Minden olyan hivatásnál ahol emberekkel foglalkoznak,főleg ahol (kicsi gyerekekkel)szóbebli felvételit is be kéne vezetni.
Sokan nem gondolják végig hogy 40-45 évet kell dolgozniuk abban a szakmában amit választottak.
Nincs rosszabb mint egy kiégett orvos,nővér,tanító,óvónő.
Kinga
2019-04-15 at 09:31
Kiégni csak az tud, aki eredetileg is alkalmatlan volt a pályára, legyen az orvos, pedagógus, vagy miegymás. A felvetés ugyancsak időszerű, mert valóban nehéz éveket eltölteni úgy, hogy csalódottak vagyunk, hátha még a gyereket is utáljuk. Bár régen, talán még az “átkosban” volt egy válogatást módszer, mely kettős jelentőséggel bírt, mert egyrészt munkához juttatta a fiatalok egy részét, viszont ezek közül kerültek ki, – a tantestület javaslata alapján -, azok, akik alkalmasnak ítéltettek a pedagógus pályára, vagyis főiskolára, vagy egyetemre kerülhettek. Ezt annak idején: “képesítés nélküli pedagógus” állásnak hívtak. Most is alkalmas lehetne ez a szisztéma. Menet közben kiderülne, hogy van-e érzéke a gyerekekkel való foglalkozáshoz? Hogy egyáltalán szereti-e a gyerekeket? Mert ezen ismérvek nélkül semmi keresnivalója senkinek ezen a pályán. Egyébként az érdeklődési körének megfelelő tudásanyagot lesz ideje megszerezni. S így az is elkerülhető lenne, hogy csak azért jelentkezik valaki tanári szakon belül is a reál tárgyakat választva, mert most külön bérezés jár érte. S még valami, ami megfontolandó! Sokat emlegetik a “szakértők” az ún. finn példát. Márpedig a finnek a kezdő pedagógusokat majdnem akkora fizetéssel indítják el a pályán, mint mondjuk egy, már akár több évet a pályán lévő tanárnak van. S nem gyakornokként, nyomott fizetés mellett. S mi lenne, ha a kettőt társítanánk? Mondjuk a képesitésnélkülit neveznénk gyakornoknak, s miután kikerül az egyetemről, kapna egy tudásához méltó fizetést. Ők ugyanis friss ismeretanyaggal rendelkeznek. Nem alábecsűlve a szakmában eltöltött éveket, de lássuk be, amit “rutinból” csinál az ember, az már nemis olyan érdekes.
Logikus
2019-04-15 at 12:45
Nincs igazad. Kiégni az is ki tud, aki alkalmas a munkára! Csupán csak attól függ az egész, hogy mennyire van leterhelve munka szempontjából z ember, illetve milyen hosszú időn át megy a leterhelés.
Namond
2019-04-15 at 17:31
Igaza van.
Nem mindegy, hogy egyéb előnyök miatti munka vagy hivatás a nevelés és az oktatás.
Rengeteg a szakmai sikertelenség miatti pedagógus (óvónő, tanító, tanár, oktató) pálya elhagyó (több van mint jogász) akik a politikusi, újságírói, közírói pályán keresik a szakmai elismertséget pl: Jávor Benedek, Niedermüller Péter, Bayer Zsolt, Tordai Bence, Ughy Atilla, Karácsony Gergely, Lendvai Ildikó, Hiller István, Magyar Bálint, Bangóné Borbély Ildikó, stb
Az önkormányzati testületek tele vannak velük és jobbára alkalmatlanok bármi féle együttműködésre, annak megszervezésére, szakmai munkára, érdemi döntés hozatalra.
olszal
2019-04-15 at 06:25
Mintha egy kicsit elkéstek volna ezzel is…
Persze ahol Forgács nevű “magyar” a vezető!