A moszkvai diplomáciai tárca közlése szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az elmúlt két nap folyamán külön-külön tárgyalt örmény és azeri kollégáival a konfliktus rendezése kapcsán. A felek áttekintették a hegyi-karabahi tűzszünetről és a konfliktus tartós rendezési körülményeinek létrehozásáról korábban elért megállapodással összefüggő halaszthatatlan kérdéseket. A megbeszélések tartalmi részleteiről nem szolgáltak sajtóinformációval.
Az, hogy Zorab Mnacakanján örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter Moszkvában tartózkodik, szerdán vált ismeretessé. Arról, hogy a két vezető diplomata pénteken Washingtonban egyeztet majd Mike Pomeo amerikai külügyminiszterrel, kedden tett bejelentést Baku és Jereván. Ahogy az orosz fővárosban, Mnacakanján és Bayramov a tervek szerint a tengerentúlon sem találkozik majd személyesen egymással.
A két ország fegyveres erői között szeptember 27-én újultak ki a harcok Hegyi-Karabah birtoklásáért. Moszkvában október 9-ről 10-re virradóra az orosz, az örmény és az azeri külügyminiszter tűzszünetben, valamint hadifogoly- és halottcserében állapodott meg, ennek azonban nem sikerült érvényt szerezni. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, harmincezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Jereván a népek önrendelkezési jogára hivatkozik, Baku pedig az állami szuverenitás és a határok sérthetetlenségének elvére hivatkozik. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportja – amelynek Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország a társelnöke – 1992 óta közvetít a hegyi-karabahi rendezés kérdésében.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi
halacska
2020-10-21 at 19:51
Örményország persze, hogy nem ismeri el Arcakh-ot, mert Oroszország nem szeretni ilyen mélyen egy konfliktusba kerülni, hiszen védelmi megállapodás van érvényben.
Nem hülyeségről, hanem legitim orosz érdekek figyelembevételéről van szó, továbbá Örményország jogi lépése értelmetlen is, mert e nélkül is mindenben segít, azonos a pénznem, meg minden tulajdonképpen ugyanaz.
Hesslerezredes
2020-10-21 at 19:39
Gondolom Lavrov mindkét kezében volt egy-egy töltött revolver felhúzott kakasokkal, melyeket a külügyminiszterek halántékához szorított a megbeszélések alatt…..:)))))))))))))))))))))))))