Az ellenzék Gyurcsány Ferenc vezérletével igyekszik gyöngének beállítani a magyar védekezést, amihez irreleváns, félrevezető statisztikákat hívnak segítségül. Az adatok alaposabb – népesség- és időarányos – vizsgálatából azonban az derül ki, hogy hazánkban az uniós átlagnál lényegesen alacsonyabb a járvány halálozási rátája, Nyugat-Európában pedig több áldozata van a koronavírusnak, mint a kontinens keleti felén – írja a Magyar Nemzet az ellenzéknek a magyar halálozási adatokat bíráló kijelentéseire reagálva.
Mint írják, a politikusok és újságírók mind különböző számokra hivatkoznak a saját mondanivalójuk alátámasztására. Az ellenzék – azon belül is leginkább a Demokratikus Koalíció (DK) – esetében is ez figyelhető meg.
Mintha nem lenne a napnál is világosabb, hogy tesztelni, tesztelni kell?
– írta Gyurcsány Ferenc szombaton a Facebookon, kedden pedig Komáromi Zoltán hívta fel online sajtótájékoztatón a figyelmet arra, hogy míg a szomszédos országokban öt százalék körül mozog az igazolt megbetegedésekre eső halálozási arány, addig hazánkban ez a mutató tíz százalék fölött van.
Komáromi Zoltán – háziorvos lévén – Gyurcsány Ferenc pártjának egészségügyi szakpolitikusaként nyilvánul meg; feltehetőleg tisztában van azzal, hogy az általa hangoztatott adatok irrelevánsak, hiszen nem az igazolt esetek számából, hanem egy ország teljes népességéből lehet kiszámolni pontosabban a halálozási rátát. Mégis a kormány munkáját rosszabbnak feltüntető, de kevésbé pontos adatot használta – írja a lap.
A cikkben rámutatnak arra, hogy a megbetegedések számának összehasonlítása – az eltérő tesztelési mennyiség és a betegség ismeretlen, bár feltehetőleg rendkívül jelentős mértékű látenciája – miatt kevéssé jelentős. A halálesetek vizsgálata inkább megmutatja a védekezés hatékonyságát, mivel ezen esetek kevésbé maradnak rejtve, mint a megbetegedések, és végső soron a vírus elleni küzdelem célja sem más, mint hogy minél kevesebb áldozatot szedjen a kór. A halálozási rátát is népességarányosan kell azonban vizsgálni, hogy releváns összehasonlításokat lehessen tenni. Így számolva hazánk az Európai Unió 27 tagállama közül a 12. helyen áll, és az országok jelentős többségében magasabb a halálozási arány, mint nálunk.
Még beszédesebb adatokat kapunk azonban, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az egyes tagállamokban mikor robbant be a vírus és időarányosan hol tartanak az országok a védekezési folyamatban. Ha elosztjuk a népességarányos halálozások számát azoknak a napoknak a számával, amelyek azóta teltek el, hogy az adott ország elérte a 0,1 halálesetet egymillió főre vetítve, egy pontos pillanatképet kapunk arról, miként állnak a tagállamok a halálozások terén. Ezen a képzeletbeli listán – az április 21-én összesített adatok szerint – hazánk szintén a tizenegyedik helyen áll. Az uniós országok nagy része – 16 tagállam – rosszabbul teljesít nálunk. A leggyengébb Belgium a 12,57-es mutatóval. Utána következik Spanyolország (9,91) és Olaszország (7,25). Magyarország 0,61-es adata eltörpül ezen államoké mellett, és szerencsére jóval elmarad az EU 2,50-es átlagától is. A vírus berobbanásától számított átlagos naponkénti halálozási arány tehát kifejezetten pozitívnak mutatja a hazai helyzetet – vázolják fel.
A cikkben többek között azt is megemlítik, hogy még alaposabban vizsgálva a számokat ennél is árnyaltabb képet kaphatunk. Keddig 36 nap telt el hazánkban a járvány berobbanása óta. Ha megnézzük, hogy a többi állam hogyan állt ennyi idő elteltével, még pontosabban értékelhetjük Magyarország teljesítményét. Összesen 14 EU-s tagállamnál áll már rendelkezésre ez az adat; közülük csak Bulgária és Görögország adatai jobbak hazánkénál. További 11 országé lényegesen rosszabbak. A listán eggyel mögöttünk lévő osztrákok 1,32-es adata is már több, mint kétszerese a magyarországi 0,61-nek, és az ebben az összehasonlításban is leggyengébben álló Belgium 11,64-es mutatója pedig közel hússzorosa a miénknek.
Forrás: Magyar Nemzet; Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
Ilona
2020-04-23 at 14:09
Gyurcsányéknak nem a kormányt kell kritizálni, hanem Karácsonyt a Pesti úti Idősek Otthonában történt halálozások, fertőzések miatt, valamint az elhanyagoltság következtében fellépő rühesség miatt.
A főváros önkormányzatának irányítása alatt levő Pesti úti Idősek Otthonában a tegnapi adatok alapján 284 ember lett koronavírussal fertőzött és 28 idős ember halála is Karácsonyék lelkén szárad. Gyurcsánynak, ha nem akar a valóságtól eltérni és megunta már a hazudozást, akkor látnia, tudnia kell, hogy a magyarországi koronavírussal fertőzött emberek 13 százalékát az idős otthon lakói adják. A koronavírusban meghaltak száma összesen Magyarországon 225 fő ebből, 28 fő vagyis, 12,4 százalék az Pesti úti Idősek Otthonának lakója volt. A számok melyeket ismertettem itt, tegnapiak, melyek hivatalosak, – ( a mait nem ismerem) – az Operatív Törzs adta meg, bárki hallhatta.
Így a számok nem tagadhatók le és senki sem vonhatja kétségbe a számok valódiságát, és ebből a súlyos tény adatokból, ami az Idősek Otthonában történt, Karácsony felelőssége sem tagadható le. Tegnap az egyik hozzászólásomban írtam, hogy az ellenzéknek elsősorban Karácsonyt kell számon kérni, nem a kormányt, mert a kormány kiválóan teszi a dolgát, míg Karácsonyra ez nem mondható el. Hogyan hallhattak meg 28-an az Idős Otthon lakói koronavírus fertőzésben, hogyan fertőződhetett, meg 284 ember szintén a Pesti úti Idősek Otthonában, mely az összes fertőzött a2168 fő 13 százalékát adja. Ha ez még mindig nem lenne az ellenzéknek elég, adjanak magyarázatot a közvéleménynek Karácsonyék arról is, hogyan történhetett meg, hogy az otthonban ápoltak, nem voltak kellően ápolva, hiszen sokan rühesek lettek a XXI. században.
Miért lettek, hogyan lehetnek a gondozásra, ápolásra szorulók ápolatlanok a Karácsony vezette fővárosi önkormányzat működtetése alá tartozó intézményben? Ha Karácsonyék mindent megtettek volna, amit kellett volna, akkor egyetlen egy gondozott sem fertőződhetett volna meg rühességben. Észre kellett volna venni a rühességet, ha figyelnek, kellően gondozzák az ott lakó időseket. Ha pedig észrevették, akkor miért nem kezelték ki őket?
A Wikipédiából idézve gyakorlatilag egy nap alatt ki lehet gyógyítani a rühességből a fertőzött embert, nos, ez nem érdekelte Karácsonyékat. Íme az idézet:
„Egy gondosan – a gyógyszerek előírt használatával – végzett kezeléssel a fertőzött személy 24 óra alatt rühatkamentessé tehető. Kiterjedt fertőzés esetén ismétlés válhat szükségessé. Az allergiás reakciók maguktól megszűnnek, bár ez elhúzódhat. Fontos a környezet atkamentesítése is, elsősorban a testtel érintkező textíliák 60 Celsius-fok feletti mosása. Rendkívül fontos a fertőzési lánc felderítése – a rühes személy a rühességet kitől kaphatta meg, illetőleg kinek adhatta tovább – hisz a további terjedés és visszafertőzés esélye nagy.”
Ezek alapján egyáltalán nem hihető, hogy Karácsonyék mindent megtettek, igaz mondani bármit lehet, csak legyen aki elhiszi.
Egy biztos Magyarországon lényegesen kevesebb lenne, mind a koronavírussal fertőzöttek között, és lényegesen kevesebb halott lenne a koronavírusban meghaltak között, ha Karácsonyék több gondot fordítottak volna a Pesti úti Idősek Otthonának lakóira, és ha orvos nélkül sem lettek volna a lakók egy napot sem.Ezen kell Gyurcsányéknak elgondolkozni mielőtt bármivel a kormányt akarják, hitvány politikai érdekeik miatt támadni.
A magyarok döntő többsége elégedett a kormánnyal és a döntő többség elutasítja a Gyurcsányék keltetette hazugságokat, álhíreket, aljas támadásokat a munkáját becsülettel végző kormánnyal szemben.
Szabó László
2020-04-23 at 12:37
Egyszerűen arról van szó, hogy akik rossz hírekről szeretnének értesülni, függetlenül a valóságtól, a hírpiac az ő igényüket is kielégíti. Akik pedig a rosszat a bőrükön is szeretnék megtapasztalni, ők a politikai palettán olyan erőkre szavaznak, akik a rossz híreket terjesztik. Ilyen – kérem – a demokrácia! Tessünk neki örülni!
khm
2020-04-23 at 09:50
Statisztikát bárki tud készíteni.
Elég néhány adatot (ami a saját magam által kiemelt célt igazolja) beütni, és a táblázatkészítő program olyan gyönyörű grafikont,oszlop szerű akármit rittyent belőle,hogy az ember szíve repes az örömtől.
Ezért sem bízok a közvélemény kutatásokban sem. Ha személyesen kérdezi meg az utcán az embereket,akkor is jó részük a (kandi) kamerát keresi. És nem vállalja a véleményét.
A telefonos sem fedi a valóságot,hisz ott a kérdező kezében a TELEFONSZÁMOM!
Az interneten,pedig az IP címem.