Magyarország 2010 óta egyértelműen jó irányba halad, a kormány gazdaságpolitikájából pedig a magyar gazdaság is profitálni képes – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten. A Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány közös, a jó kormányzásról szóló rendezvényén Mráz Ágoston Sámuel politológus arról beszélt, hogy 2018-ban Magyarország bizonyult a politikai értelemben legstabilabb közép-európai államnak, Ausztriát és Csehországot megelőzve. Mint mondta: ez a kormánypártok zsinórban harmadik kétharmados parlamenti választási győzelme mellett az állami intézményekkel szembeni magas közbizalomnak, illetve a politikai rendszer kiszámíthatóságának legkedvezőbb térségbeli megítélésének volt köszönhető. Az osztrák kormány a döntési hatékonyságot és a váratlan helyzetekre való felkészültséget magában foglaló cselekvőképesség terén zárt a legjobb eredménnyel, míg a cseh kormány a legitimáció faktorában végzett a mezőny élén.
A Nézőpont Intézet “Jó Kormányzás Indexe” nem egy kiragadott értéken keresztül, és nem is egy ideológia-vezérelt mérce alapján, hanem az országok saját korábbi, és egymáshoz képest elért eredményeinek összevetésén keresztül vizsgálta Közép-Európa Baltikumtól délre és Görögországtól északra fekvő kilenc EU-tagállamának 2018-as kormányzási minőségét – mondta Mráz Ágoston a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány közös rendezvényén. A Nézőpont-csoport vezetője kiemelte: Magyarország három aspektusból kettőben (gazdasági növekedés és politikai stabilitás), illetve összesítésben is a dobogón végzett. Mráz Ágoston ismertetése szerint a 2018-as kormányzati teljesítmények összesített rangsorában Ausztria első helyéhez nem férhetett kétség. Az osztrák kormány teljesítménye ösztönzőleg hathat a közép-európai országok ambiciózus célkitűzéseinek közeljövőben való eléréséhez. Eredményes évet zárt Csehország is, miután a gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét aspektusaiban második, míg a politikai stabilitás tekintetében harmadik helyen végzett.
Magyarország bizonyult a politikai értelemben legstabilabb közép-európai államnak 2018-ban, Ausztriát és Csehországot megelőzve. Ez a kormánypártok zsinórban harmadik kétharmados parlamenti választási győzelme mellett az állami intézményekkel szembeni magas közbizalomnak, illetve a politikai rendszer kiszámíthatóságának legkedvezőbb térségbeli megítélésének volt köszönhető
– mondta Mráz Ágoston, hozzátéve: az osztrák kormány a döntési hatékonyságot és a váratlan helyzetekre való felkészültséget magában foglaló cselekvőképesség terén zárt a legjobb eredménnyel, míg a cseh kormány a legitimáció faktorában végzett a mezőny élén.
A közbiztonság kvantitatív rangsorában Magyarország zárt az élen
A 2018-as adatok szerint a magyar háztartások mindössze 4,8 százaléka tapasztalt közbiztonsági jellegű problémát a közvetlen környezetében, amelynél csak Horvátország produkált jobb mutatót. Magyarország második helyen zárt a rendőrség bizalmi indexe tekintetében, a 63 százalékos eredménynél csak az ausztriai 77 százalékos volt kedvezőbb. A kutatási adatok alapján Bulgária zárja a sort, ahol 23,6 százalékos értékkel a legmagasabb a közbiztonsági problémákat tapasztaló háztartások aránya. A rendőrségbe vetett bizalom is Bulgáriában a legalacsonyabb: a társadalom kevesebb, mint fele, 42 százaléka bízik a rendvédelmi szervekben. Az országot általában biztonságosnak tartók aránya is Bulgáriában a legrosszabb: a 30 százalékos érték még a felét sem éri el a listavezető Szlovéniáénak (64 százalék).
Gulyás Gergely: Magyarország történetének legsikeresebb évtizede van mögöttünk
Gulyás Gergely szerint az Európai Unió következő költségvetése lesz az utolsó, amelyhez Magyarország nem nettó befizetőként járul hozzá, hanem több forráshoz juthat, mint amennyit a tagságért fizet. Ugyanakkor a mérleg Nyugat-Európa szempontjából ma is pozitív: az itt befektető uniós cégek nyereségként a magyar GDP 7 százalékára tesznek szert, míg az uniós támogatások kevesebb, mint 4 százalékát adják a magyar GDP-nek. Egy mindkét fél számára előnyös helyzetet egyik félnek sincs erkölcsi alapja számon kérni a másikon. A miniszter kulcsfontosságúnak nevezte a közelgő európai parlamenti (EP-) választást abból a szempontból, hogy a magyarokat képviselik-e majd azok, akik magyar mandátummal jutnak ki a közösség parlamentjébe. Az elmúlt években ugyanis nemcsak Magyarországnak volt erős képviselete az EP-ben a Fidesz-KDNP-n keresztül, hanem Brüsszelnek is erős képviselete volt a magyar belpolitikában az ellenzéki EP-képviselők által – fogalmazott Gulyás Gergely.
A teljes tanulmányt a Nézőpont Intézet honlapján, ide kattintva tudják elolvasni.
Fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula
ómió
2019-05-10 at 13:57
Nade! Akik már a veres csellagot is lehazudták, azok ezzel is megpróbálkoznak!
POROSZLAI RÓBERT
2019-05-10 at 07:41
Imádlak KATA!
Molnár József
2019-05-10 at 06:36
Ezt a sikeres időszakot szeretné megtörni az a törpe kisebbség, akik még most is kitartanak a jelenlegi ellenzék mellett.
Szükség lenne ellenzékre, de konstruktív előremutató javaslatokkal, nem pedig élből mindent elutasító, ám az elutasított javaslat helyett megvalósítható javaslattal előállni tudó ellenzékre lenne szükség, ez a mostani azonban nem ilyen
Torockó
2019-05-09 at 21:58
Bizony Magyarország 1920-as, 1930-as évei viszonyíthatók csak a mostani sikerekhez…
túródóra
2019-05-09 at 19:35
Egy kis faluban is ugyanazt nyomja,hazudja a libsi kocsmáros,mint a fővárosi bolsi zsidó banda-az eredmények ellenére-,mint a bitangok uralkodása idején.Szerinte is patkányok a Fidesz szavazók!Ezek nem változnak!!!Ezeknek nem számít semmi pozitív eredmény!Csak a szavazással tarthatók kordába!
Andromeda
2019-05-09 at 21:36
Nem kell kocsmába menni, akkor csődbe megy a libsi kocsmáros.?
LACI BACSI
2019-05-09 at 19:13
Jurak kisasszony jol latja.
gyozo2018
2019-05-09 at 20:45
Asszony, tisztes családanya. 🙂
Zsebe László
2019-05-09 at 19:13
Libcsik csak hazudnak.