Hillary Clinton partraszállása

 

 

  

Bill Clinton felesége jól leszidta a brit konzervatívokat, amiért azok nem akarják megbüntetni Magyarországot. Egyértelmű, hogy a téves önértékeléssel párosuló mindenbe belepofázás olyan gyógyíthatatlan liberális betegség, amiből egyszerűen képtelenek kigyógyulni.

Hillary Clinton – aki továbbra is kizárólag arról híres, hogy nem lett az Egyesült Államok elnöke – beolvasott a brit konzervatívoknak amiatt, hogy nem szavazták meg a Sargentini-sejtést és ellenezték a Magyarországgal szembeni EU-s eljárást, aminek azért kell alávetni minket, mert nálunk nincs demokrácia.

Szóval akkor tételesen menjünk végig ezen az abszurd megnyilatkozáson: a legutóbbi amerikai elnökválasztás vesztese kioktatja egy Európai Unióból éppen kilépő ország politikusait amiatt, hogy azok nem büntetnek meg egy kelet-európai országot azért, mert az nem úgy gondolkozik, cselekszik, ahogy az az Európai Uniónak és az amerikai liberálkommunistáknak tetszik. Pofátlanságában ráadásul odáig ment, hogy egy tanítónéni minden vulgárpszichológai tudásával felfegyverkezve Winston Churchill és Margaret Thatcher nevét dörgölte az orruk alá, mondván, méltatlanok lettek eme történelmi személyiségek örökségéhez.

Ezzel aztán kivédhetetlen morális gáncsot vetett a sok megszeppent, taknyos torynak…

Ez a határokon átnyúló, nemzetek között valóban hidat képező gátlástalan véleménydiktatúra tulajdonképpen a liberális politika egyik tartópillére, amelyben tetten érhető minden, ami miatt igazán gyűlöletes. Hillary szerint tehát nálunk nincs demokrácia, és ha ezt egy olyan megfellebbezhetetlen erkölcsi és intellektuális tekintély mondja, mint ő, akkor az úgy is van.

A vadnyugatot meghódító köztörvényesektől eredő korlátlan önbizalom és az egyetlen igazságba vetett babonás hit továbbra is az amerikai liberálisok fő fegyvere.

Közben, a magukat – jobb ötlet híján – ellenzéknek nevezők itthon ezeket a színjátékokat afféle külső támogatásként fogják fel. Az már nem zavarja őket, hogy milyen létjogosultsága van a politikájuknak, ha az más országok, hatalmak érdekeire épül. Mert az ellenzéki pártok romjai a cselekvés látszatát keltve mostanság nem csinálnak mást, mint saját országukat mószerolják az Uniónál vagy az Egyesült Államoknál. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért könyörögnek, hátha az majd jól megbüntet minket, de legalábbis perbe fogja a liberális közmegegyezésből kilógó politkusokat, meg amerikai pénzen akarnak lejárató nyilvánosságot építeni. Ezen a ponton igazán frappáns  Hillary megjegyzése a Magyarországot fenyegető külső befolyásról, hisz az amerikaiaknak épp ez a specialitásuk, és ő is ennek érdekében jártatja a pofáját.

Ki hiszi el, hogy Hillary Clinton a magyar emberek szabadsága és jóléte fölötti aggodalmában forgolódik álmatlanul?

Viszont a hazai liberálisoknak, a társadalmi igazság felvilágosult harcosainak más nem maradt ebben a szörnyű diktatúrában, mint hogy várják Hillary, a Facebookon habzó szájjal fasisztázó Verhofstadt, vagy a korrupt alkoholista Juncker és társaik partraszállását. Velük már biztosan le lehet rombolni a rezsimet és ez a fasizmustól és kádárizmustól szmogos siralom völgye végre szivárványszínekbe borul majd.