Joe Biden gazdasági terveit is meghatározza a keddi döntés, amelyben eldől, hogy a két betöltésre váró szenátori szék demokrata vagy republikánus politikusokhoz kerül-e. Ha a republikánusok kerülnek többségbe, a választott elnöknek valószínűleg le kell mondania reformterveiről.
A novemberi amerikai elnökválasztás mellett a kongresszusban is választásokat tartottak, ahol az alsóházban a felméréseknek megfelelően a demokraták fölényes győzelmet arattak. A szenátusban – felsőház – szintén voltak választások, a székek harmadát újították meg – a 100 fős testületben a 6 évre szóló mandátumokat rotálva ítélik oda, kétévente a szenátusi helyek harmadáról voksolnak az amerikaiak – a felmérések itt kiélezett versenyt hoztak, és a szavazás még mindig nem dőlt el: két helyről holnap döntenek és ezek egyben azt is eldöntik, hogy milyen többségű lesz a felsőház – írja a Portfolio.
A felmérések novemberben rendkívül kiélezett versenyt mutattak az addig republikánus többségű szenátusban, és a választási éjszakán is republikánus győzelmet hirdethettünk ki, ugyanis a 100 székből 50-et a republikánusok már biztosan megnyertek, a demokraták 48 széket szereztek, két helyen pedig nem dőlt még el a választás – itt tartanak megismételt fordulót holnap. Mindkét választást Georgiában tartják, ahol Joe Biden meglepetésre legyőzte Donald Trumpot az elnökválasztáson: az egyik választáson az inkumbens republikánus David Perdue szenátor mérkőzik meg Jon Ossoff demokrata kihívóval. A másik választás speciális, mert ott Johnny Isakson szenátor lemondása miatti megüresedett székért megy a harc: a republikánus oldalról Kelly Loeffler verseng a demokrata Raphael Warnock-kal. A republikánusoknak duplán keserű lehet a szájíze: egyrészt a novemberi választáson Perdue-nak mindössze 0,77% kellett volna ahhoz, hogy megtartsa a székét (és ezzel a republikánusok 2 évre megtartsák a többséget), másrészt most mindkét helyen demokrata előnyt mérnek a felmérések.
Loeffler esetén nem ilyen egyértelmű a helyzet, mert ott több jelölt is elindult novemberben (a nagy pártoknak sem csak egy jelöltje volt), és ott Warnock akkor mindössze a szavazatok 32%-át szerezte meg, 7%-pontot verve Loefflerre, viszont a sokszereplős mezőny miatt ebből nem tudunk következtetést levonni. A felmérések viszont Warnock-előnyt mérnek. A hibahatáron belüli felmérések tehát mindkét választáson demokrata győzelmet jósolnak, ezzel pedig 50-50 lenne az állás a szenátusban. Ha ez történik, akkor a szenátus elnökének a szavazata dönt – ő pedig nem más, mint a megválasztott demokrata alelnök, Kamala Harris. Ezzel lehetségessé válna, hogy a demokraták a képviselőház után a szenátusban is többséget szereznek.
A republikánusoknak elég csak 1 helyen diadalmaskodniuk, és biztosított számukra a többség (az alelnöknek ugyanis normál esetben nincs szavazati joga, csak akkor, ha a voksolás nem hoz eredményt). Egyelőre lehetetlen megjósolni a választás kimenetelét, mert a felmérések eredménye hibahatáron belül van, másrészt a részvétel jellemzően alacsonyabb, mint az első fordulóban – ez pedig tovább rontja a felmérések pontosságát.
A szenátusi többségre a demokratáknak azért van szüksége, mert nélküle Joe Biden nagyszabású tervei aligha valósulnának meg (a felsőháznak nem csak reprezentatív szerepe van az Egyesült Államokban, a törvények jelentős része átfut rajta, de számos diszkrecionális jogköre is van). Fontos paradigmaváltást ígért Biden a külügyek terén – például a nemzetközi szervezetekbe való visszalépést –, de egy republikánus többségű szenátus itt könnyen keresztbe tehet neki, hiszen a nemzetközi egyezményeket a felsőháznak is jóvá kell hagynia.
A másik fontos terület, ahol a szenátus keresztbe tehet az elnöknek, a gazdaságpolitika. Joe Biden nem kevés ígérettel vágott neki a választásnak, olyan jelentős gazdaságpolitikai programot állított össze, amely teljes paradigmaváltást hozna Trump jobboldali gazdaságpolitikájával szemben:
-
Biden 1700 milliárd dollárt költene klímavédelmi célokra 10 év alatt, ezeknek jelentős része infrastruktúra-fejlesztés és technológiai beruházás lenne.
-
300 milliárd dollárból hajtana végre kutatás-fejlesztési beruházásokat,
-
400 milliárdos kormányzati vásárlásokkal pedig célzottan támogatná az amerikai feldolgozóipart.
-
Emellett az egészségbiztosítás átalakítása 750 milliárd dollárba kerülne 10 év alatt.
Mindennek természetesen jelentős költségvonzata van, amelyet a kormányzat adóbevételek-emelésével kínálna fedezni, összesen 4000 milliárd dolláros adóbevétel-növekedést generálva 10 év alatt:
-
a személyi jövedelemadó felső kulcsát 37-ről 39,6%-ra emelné vissza,
-
a társasági adót 28%-ra emelné (ezt korábban Trump csökkentette 21%-ra, Sanders és Warren 35%-os adókulcsot ígértek).
-
Növelné a vállalatok külföldön szerzett jövedelmének adóját 10,5%-ról 21%-ra.
-
A tőkenyereség 1 millió dollár feletti része a személyi jövedelemadó felső kulcsával adózna (a vagyonosokat büntető adó rendkívül szokatlan az Egyesült Államok történetében).
-
Emellett szociális hozzájárulási adót vetne ki az évi 400 ezer dollár feletti jövedelmekre,
-
valamint felszámolna egy sor adókedvezményt, és szigorítaná az adóelkerülésre vonatkozó szabályokat.
Csakhogy amennyiben republikánus többségű marad a szenátus, akkor ezeket az intézkedéseket Biden alighanem elfelejtheti, mert az ellenzéki attitűdökkel bíró (és épp egy jobbra tolódást átélő) Republikánus Párt nem szavazná meg sem az adóemelést, sem a költségvetési kiadások növelését, hiszen ez volt a párt egyik legfőbb kampánytémája. Természetesen a republikánusoknak is fontos a választás, hiszen a többséggel érvényre tudnák juttatni politikai céljaikat, és blokkolhatnák a kormányzati tevékenységet is, megakadályozandó, hogy az egyes intézkedésekkel a demokraták politikai tőkét építsenek.
A republikánus párt identitásválsága egyáltalán nem mellékes szempont a választáson: a párton belül két markáns tábor alakult ki a választás után. Az egyik csoport az, amelyik Trump köré szerveződve nem hajlandó elismerni a választási vereséget – ők azok, akik keresetekkel, újraszámlálási kérelmekkel folyamatosan támadták az eredményt. A másik tábor sokkal kompromisszumkészebb, mérsékeltebb, ők már elhatárolódtak az elnök kijelentéseitől a választás után is. Az előbbiekhez tartozik a korábbi elnökjelölt-aspiráns, Ted Cruz is (Trump egykori ellenfele az előválasztásokon), a másik csoport jeles képviselője többek között az elnökjelölt Mitt Romney. A republikánusok között jelenleg még a trumpisták a dominánsabbak – mivel az elnök még hivatalban van, így ez nem is meglepő. Mivel Trump a georgiai választások folyamatos támadásával aktívan szerepelt a helyi híradásokban, az elemzők szerint a választás egyben egy Trumpról szóló népszavazás is – ha a republikánusok elveszítik a novemberi előnyüket, az egyértelműen az elnök választások utáni viselkedésének a következménye lesz. Ilyenformán a választás egyben a republikánusok számára is kijelölheti az utat, és eldöntheti, hogy a trumpisták vagy a mérsékeltek kerülnek domináns pozícióba a következő évekre.
Forrás: Portfolio; Fotó: MTI/AP/Carolyn Kaster
bl
2021-01-05 at 08:18
Úgy látszik elkezdtek dolgozni a háttérhatalmi beosztottak, letartóztatták a proudboys vezetőjét. Feltehetően azért történt, mert a holnapi tüntetés élén akarnak csillapítani a hatóságok. Itt a PS-en is érezhető a háttérhatalmi ténykedés, a Trumpról szóló cikkeknek érezhetően “twitteresedett” a nyelvezete. Hajrá Trump!
Namond
2021-01-05 at 02:42
Az alapító atyák úgy döntöttek, tesznek a feltámadásra a mai világban.
Balásyné Csávics Magdolna
2021-01-04 at 20:54
Győz a vilagkommunizmus.
Ki fognak nyirni 60 milliárd embert!
Ahogy azt Lenin Sztalin tette!
Ujra indulnak a demokracia háboruk!
Bukta lesz!
Angyalfold
2021-01-04 at 20:27
Galamb Salmanna valt az autokorrekt miatt.
RS
2021-01-04 at 19:06
Trump elnöksége az utolsó ellenállási kísérlet volt a globalista, kommunista új világrend kialakításának a megállítására, azért nem engedik újraválasztani!
Az új globalista, kommunista világhatalmi maffia kívánja meghatározni, hogy mely területeknek ki legyenek a helytartói, akik hűséggel szolgálnak az új globalista, kommunista világbirodalom tényleges urainak.
RS
2021-01-04 at 18:41
@márko
És nemzetközivé lesz a világ, győz a globalista világkommunizmus teljesen új alapokon, mint egykor a SZU-ban és Kínában!
márko
2021-01-04 at 18:17
nagyon sajnálom Trump elnököt
. CSODA volna , hogy a demokraták elisimerjék hogy csalás sorozata volt
. a mostani gigászi erőfeszítéseket + az elért elektori szavazatot nem engedik el
. az elektori szavazatokból pontosan annyi van hogy “DEMOKRATIKUSAN” győzzön Biden
. kirívóan győzni nem szabad, hanem “DEMOKRATIKUSAN”
/
ÉS
Biden , mindenhol beavatkozik
. Orbán Viktor ellen és 2022 választásba EGÉSZEN BIZTOSAN beavatkozik
. és úgy fog beavatkozni hogy “DEMOKRATIKUS LEGYEN”
/
nagyon keserű idők jönnek
. minden “demokratikus ” lesz
. minden “szabadságban történik”
. a GIGÁSZI háttérhatalom minden erőt bevet ( WP,NYT,Welt,FAZ, EU parlament , EU bíróság + )
Ancsin Attila
2021-01-04 at 17:58
Nem érzitek az iróniát Királytigris kommentjében???
RS
2021-01-04 at 17:56
Bidé programja röviden összefoglalva:
ADÓEMELÉS
Nagyszerű program!Azért szavaztak rá olyan sokan. Lehet ennél népszerűbb programot kitalálni? Aligha. Végülis a nagyon népszerű adóemelési program miatt kellett anyit csalni, hogy kijöjjön a matek! Hihihi
bl
2021-01-04 at 17:34
Nem szavazni kell, hanem szavazatot számolni valami jó kis géppel. Salvini is akkor bukott, amikor megszavazták az ötcsillagosoka neten, hogy ne épüljön meg uniós pénzből a Torino-Lyon vasútvonal, mert zavarja az erdei madarak énekét. Hehehe.
Galamb
2021-01-04 at 16:57
Királytigris
Programban mindig erősek voltak…
Fletónak hány pontja is volt, Karácsonyról ne is beszéljünk.
Királytigris
2021-01-04 at 16:49
Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de nekem Binden programja tetszik.
Ha nem avatkozna be más országok belügyeibe, még szimpatikus is.