Hosszabbítsuk meg Bicskéig a középkort!


Micsoda retrográd dolog ez a vármegye meg ispán, tiszta középkor, ugye? Nem. Ezek a megnevezések az 1950-es közigazgatási reformig léteztek. A kommunisták szüntették meg őket, és most a kommunistákat kergeti őrületbe a visszahozásuk – micsoda véletlen egybeesés! Megpróbálták végképp eltörölni a múltat, és amikor elkezdjük visszaépíteni, amit leromboltak, még ők vannak megsértődve. Hát akkor hosszabbítsuk meg Bicskéig, hadd fájjon nekik!

Királyok és királynők az európai monarchiákban, akik gyakorlatilag élethosszig köztársasági elnökök, valós uralkodói hatalom nélkül. Kancellár, aki valójában miniszterelnök. Ez az úgynevezett hagyomány, amelyet éppen Németországban még a történelmileg meglehetősen terhelt kicsengése ellenére is meghagytak. Sőt, a szlovák köznyelv megyének és ispánnak nevezi Szlovákia legnagyobb közigazgatási egységeit és azok elnökeit. A magyarra megyeként fordított angol „county” kifejezés a grófból (count) ered, mégsincs ezzel senkinek gondja, holott már nem grófok igazgatják ezeket a területi egységeket. Ugyanígy kiválóan megfelel a vármegye annak ellenére, hogy már nem a várból irányítják, ahogy nem a várból irányították 1945-ben, 1900-ban, sőt már 1500-ban sem okvetlenül.

Biztos eszméletlenül jól és modernül hangzik, hogy kormánymegbízott, meg az ilyen bürokratikus rüszmetegségek, csakhogy van nekünk erre, ezekre saját hagyományos kifejezésünk, hát miért ne használnánk. Főleg, ha ez ilyen hisztériarohamot kelt a magyar nemzeti létet és hagyományt veszettül gyűlölők körében. Akinek ezzel baja van, az amúgy azt is megtagadja, amit az anyjától, apjától kapott szellemi és anyagi értelemben? Minden múltat el kell törölni, vagy csak a nemzetét, mert az egyéni és a családi múlt (pláne régi kommunista dinasztiák esetében) az azért jó?

MÁR 2013-BAN ELKEZDŐDÖTT

Talán sokan nem tudják, hogy a járások 2013-as újbóli létrehozása (a kommunisták 1984-től szüntették meg őket) volt az első lépés a múltunkra való újbóli rákapcsolódásban. A Szent István által létrehozott, majd az évszázadok alatt folyamatosan szaporodó vármegyék a kései középkortól kezdtek járásokra tagolódni. A járás is ilyen szörnyű, középkori csökevény, mint a vármegye, vagy ezt már megszoktátok? Majd megszokjátok a vármegyét is.

Járási hivatalvezető. Ugye, ez is milyen kacifántos, zavaróan bürokratikus kifejezés? Van ennél sokkal letisztultabb, ráadásul hagyományos magyar kifejezésünk erre a tisztségre:

szolgabíró.

A szolgabírói tisztség a 2013-as járásvisszaállítás, illetve a mostani vármegyei fogalomrendezés méltó lezárása lenne. Hagyományos államigazgatási méltóságneveink azonban ezen felül is bő mozgásteret adnak számunkra. Ezeknek a gyakorlati tartalma persze többször változott az Árpád-kor és a XX. század között, sokuk kiüresedett és névleges címmé vált az újkorra. A kommunisták fizikai és szellemi pusztítása utáni újjáépítés viszont éppen kiváló alkalom arra, hogy visszahozzuk, és valós közjogi tartalommal töltsük meg a kifejezéseket.

A progresszív gondolkodóknak se lehet ez ellen kifogásuk, hiszen ők úgyis előszeretettel emlegetik, hogy a miniszter eredetileg szolgát jelent, ezeknek a tisztségeknek a viselői pedig eredendően királyi szolgálók voltak, akik azért emelkedtek az ország legbefolyásosabb irányítói közé, mert az ország vezetőjének felelősségi körébe tartozó rendszerek működtetéséért feleltek. Ebből látszik, hogy minimális anakronizmussal megfeleltethetők a mai minisztereknek.

A RÉGI AZ ÚJ ÚJ

A királynak, vagyis az ország első számú vezetőjének helyettesét a magyar történelem nagy részében nádornak hívták, így ez a megnevezés most is kiválóan alkalmas Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megnevezésének a kiváltására.

A Miniszterelnökség, ha úgy tetszik, az Udvar vezetője Gulyás Gergely, és talán nem is kell ragozni, a Miniszterelnökséget vezető miniszter megnevezésnél mennyivel egyszerűbb és emberibb az udvarispán.

A kancellária különböző szervezeti formái és egységei Szent István kora óta a közigazgatási írásbeliséggel, hitelesítéssel és információrögzítéssel foglalkoztak, így egyértelmű, hogy mai utódja a kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda. Teljesen világos, hogy jelenkorunk kancellárja Rogán Antal.

A királyi udvar ügyeinek sokasodása hozta magával annak idején a főméltósági tisztségek szétválását és specializálódását, így vált külön a nádor tevékenységi köréből a legfelsőbb szintű országos ítélkezésért felelős országbíró. Mára az igazságszolgáltatási rendszer természetesen még több rétegű lett, de ez nem lehet akadálya annak, hogy az igazságügy legfőbb felelősét, Varga Juditot országbírónak nevezzük.A belügyminisztériumban sok területért felelős tárca jött létre most, ide tartozik többek között az önkormányzatiság, az oktatásegészségügy, a szociális ügyek, a közfoglalkoztatás és a vízügy, amelyek régen egyházi, illetve helyi hatáskörben voltak. A belügy fontos eleme ugyanakkor a rendészet és a közbiztonság, így adott a párhuzam a királyi testőrség parancsnokával, a királyi udvarházak és a csőszök felügyelőjével. Ez azt jelenti, hogy Pintér Sándor a főajtónálló.

A főtárnok eredetileg a királyi pénz- és gazdaságpolitika, valamint a koronajavak irányítója volt. Nagy Lajos idején vált ki belőle a királyi pénzügyeket kezelő főkincstartói méltóság. A gazdaságfejlesztési miniszteri tisztséget viselő Nagy Márton számára sokkal egyszerűbb megnevezés a főtárnok.

A főméltóságok közül a főkincstartó szerepét kell legkevésbé magyarázni, teljesen világos a szó jelentése, miként az is, hogy a mostani kormány főkincstartója Varga Mihály.A királyi udvartartást élelemmel ellátó udvarházak felügyelője, azaz végső soron a mezőgazdasági termelés felelőse volt a főasztalnok. Nem lehet kérdés, hogy Nagy István agrárminiszternek jár ez a sokkal magyarosabb méltóságnév.

A főpohárnok a királyi udvar borellátásáért és a borospincék felügyeletéért felelt. Fontos országos méltóság volt, így nem hagyhatjuk kiosztatlanul eme szép hagyományú tisztségünket csak azért, mert ma már nem kardinális kérdés a borellátás. Laza párhuzamot vonva, a bor kulturális és a borászat innovációs jelentősége miatt az ezekért a területekért felelős Csák János kiváló főpohárnok lehetne.

A királyi ménes, istállók, valamint a hadiutak mentén fenntartott lóállások tartoztak a főlovász felelőssége alá. Ez még akkor is egyértelműen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter illetékességi területe, ha a királyi ménest ma már gázolajjal és kerozinnal kell abrakoltatni.A régi idők óta természetesen sokat differenciálódott az államigazgatás és a kormányzás, így olyan tárcák is létrejöttek, amelyeknek nincs közvetlen párhuzamuk. A királyi ügyigazgatók azonban fontos szerepet töltöttek be a korabeli kormányzatban – elsősorban a koronajavak jogi ügyeiben képviselték a királyt. Ezek az ügyek rendszerint a királyi jogok és jövedelmek megszerzése, valamint az uralkodói monopóliumok védelme körül kerekedtek, így megfeleltethetők a speciális gazdasági területekért felelős minisztereknek. Így lesz Szijjártó Péter a portyázási ügyigazgató, Palkovics László a céhek ügyigazgatója, Lázár János építési ügyigazgató, Navracsics Tibor pedig a császársági kapcsolatok ügyigazgatója.Nyilvánvaló, hogy ha a művieskedő, túl bürokratikus ilyen-olyan miniszteri elnevezések megszűnnek, akkor a főnökük se lehet a miniszterek elnöke. Szerencsére itt is bizalommal fordulhatunk a történelmi múltunkhoz és a magyar nyelv bölcsességéhez. Mit csinál Orbán Viktor? Kormányoz. Akkor mi az ésszerű megnevezése? Kormányzó. Volt már ilyenünk? Volt. Amíg ezt a királyság dolgot nem rendezzük megnyugtatóan, addig kormányzóra kell bízni a vezetést, ahogy 1446–1453, illetve 1920. március 1. és 1944. október 16. között.Aztán ahogy sorban haladunk az ügyeink elrendezésével, hátha megoldódik a többi hagyományos főméltóság, vagyis az ország egykori harmadik emberének számító erdélyi vajda, továbbá a székely ispán, a horvát, a szlavón, a dalmát, a macsói és a szörényi bán, illetve a pozsonyi és a temesi ispán címének betöltése.


  Vésey Kovács László

​Mit fognak ehhez szólni mások?

19 hozzászólás

  1. Az országos méltóságok és főméltóságok hagyomás megnevezései nagyon jók. Az egyetlen probléma, hogy az elmúlt 100 évben a minenkori hazai libsi, és komcsi felforgatók ezeket a fogalomneveket politikai céljaiknak megfelelően sikeresen lejáratták. Ehhez szorgosan aszisztáltak “magyar” írók és költők, akik közül sokat befogadtunk az irodalmi kánonba. Kár volt.

  2. “A kommunisták szüntették meg őket, és most a kommunistákat kergeti őrületbe a visszahozásuk”

    Pontosabban:
    a liberál-genderfasisztákat.

  3. Kiss Robert

    A főméltóságok azonban-a hagyományok szerint-megbizatásukat a “kormányzótól” kapják,
    aki a SZENT KORONÁRA tesz esküt, illetve viseli azt… Tehát főméltóságú uraknak, hölgyeknek
    a tevékenysége többé nem vicc, mert szakrális tárgytól ered??????❤️❤️❤️

    • A Szent Korona nem “tárgy”, hanem a legfőbb méltóság, mely alá minden méltóság tartozik.

      • csakafidesz

        Bocsánat, nekem miért nincsen koronám, ha Főméltóság vagyok? Én nem genderfluidnak, vagy porszívónak, hanem Főméltóságnak tartom magam!

  4. “Járási hivatalvezető.”

    Nono!

    Fiatalnak tetszik lenni!
    Járási pártbizottság.
    Megyei pártbizottság.

    Na, csak mondom.

  5. “Bicske és környéke már ősidők óta lakott hely, első nyomát az újabb kőkorból származó telepnyomok, sírok bizonyítják, de a bronzkorból, a rómaiak és az avarok idejéből (a Szőny-Pécs közti római út, mely egy itteni egykori római településen vezet át) és az Árpád-korból középkori temetők templom alapfalakkal kerültek elő itt.

    Első említése 1306-ból való, bár a Bicskei családról – a hely akkori birtokosairól – már 1258 óta tudni. Különleges helyzetet adott a 15. század kereskedelmével párhuzamosan fellendülő Bicskének az a tény, hogy a birtokosok 1443. június 10-én pallosjogot kaptak I. Ulászló királytól.”

    :DDDDD
    Na, azér’!

  6. A cikk írója előszeretettel összekeveri a demokrácia kifejezéseit a feudalista kifejezésekkel. Csakhogy nálunk nem egyszemélyi sem a járási, sem a megyei, de még a városi vezetés sem. A felsorolt rangos tisztségek mindegyike egyszemélyi, szinte korlátlan hatalmat jelent. Azért a demokrácia az nem feudalizmus és a feudalizmust nem is kívánja senki visszahozni. A kormányzó kifejezést is lejáratta már Horthy Miklós, aki királyként viselkedett, de kormányzónak hívatta magát. Az még hagyján, hogy a megyéket vármegyékre keresztelik, (bár az is felesleges szócséplés) de a múlt elnyomó gőgös tisztségviselőit ne akarják azonosítani a mostani választott vezetőinkkel, politikusainkkal. Nem kellenek ispánok, meg nádorok, sőt királyok sem. Nem is tudom, hogy kinek volt ez az agyréme? A szent korona pedig ma már csak egy tárgy, igaz műemlék tárgy.
    Valakiknek ebben a háborús, válsággal terhelt időben ezek a hülyeségek jelentik a legfőbb gondot?

    • “A kormányzó kifejezést is lejáratta már Horthy Miklós, aki királyként viselkedett, de kormányzónak hívatta magát.”

      Eddig is tudható volt, hogy seggfej bolsevik vagy.
      De most vastagon alá is húztad. Műveletlen, korlátolt, rákosista, kádárista proli.

      • Kiss Róbert

        Horthynak mindent meg kellett tenni akkor,mikor átvette az irányítást,hogy a megcsonkított
        haza megmaradjon a magyarság hazájának,nem hogyejáratta volna,hanem magasra emelte
        a kormányzó kifejezést,alapvetően maga a feladat jellege és jelentősége-a.ennyiben helyesen oldotta meg-predesztinálja jelentős teljesítményként???

    • Steampenguin

      PG! Te picsogsz itt ezerrel, akkor mégis kinek jelent ez gondot? A múltat végképp eltörölni, mi? Liberálfasiszta! Ti mondent és mindenkit kiforgattok, kihasználtok. Mindenre rácsimpaszkodtok, élősködtök. Minden humánus eszmét elnyomó, gyilkos eszmévé züllesztetek. Most épp a liberalizmusból csináltatok szitokszót, visszaéltetek a demokráciával is. Nem tetszik a rendszer? El lehet menni, megmondta a főtitkár elvtársatok is. Tudod, a Feri…

    • PG Ezt kitárgyalták a Mazsihisznál? Vagy a munkásőrök retro klubjában?

  7. Beleskapitány

    A tanárokat ezentúl legyenek szívesek magiszternek szólítani. Esetleg a Lehrer még elfogadható, hiszen a tanár szó nyelvújítási szörnyszülött.

  8. Dühös románszakértő

    Azt kell visszahozni, amit 45 után megszüntettek, és nem azt, amit már 1848-ban vagy már előtte. A “főispán” és a “vármegye” visszahozatala teljesen rendben van, de a többi felsorolt középkori megnevezés már a Szabadságharcban és a Horthy-korszakban se létezett, visszahozataluk bornírt ötlet. Az más kérdés, hogy a nyelvújítás a mai napig adós maradt a “miniszterelnök” és “miniszter” kifejezések magyarosításával (lehetne mondjuk “kormányfő” és “tárcafő”).
    Kormányzóból se a felsorolt kettő létezett: Szilágyi Mihály (1458), Jagelló Izabella (1541-49 és 1556-59), Bethlen Gábor (1619-20), Kossuth Lajos (1849 április 19.-augusztus 11.). Emellett volt még négy kormányzó, akiket nem az országgyűlés választott, hanem kinevezték: Gritti Alajost, Habsburg Mátyás főherceget (a későbbi II. Mátyást), Armspringer Gáspárt az uralkodó, az 1919 nyarán mindössze három napig regnáló Habsburg József főhercrget a Friedrich-kormány és a megszálló románok nevezték ki (megjegyzés: Jagelló Izabella első, 1541-ben kezdődő kormányzósága a szultán kinevezésének köszönhető, és csak a második, 1556-ban kezdődő felhatalmazását nyerte a (csonka, erdélyi) országgyűléstől.

  9. PG, szerintem ez nem agyrém, de teljesen felesleges változtatás. Nincs más dolgunk?

  10. Amikor a szocializmus egyszercsak elmúlt, két dolgot reméltem fiatal felnőttként.
    Az egyik, hogy nálunk is lesznek szép közértek, sok Milkacsokival, meg szép autók, mint Bécsben, a másik, hogy visszatér az 1945 előtti világ a megnevezéseivel, a birtokaival a vállalkozásaival.
    Az előbbi lényegében bejött, a másodikkal még nagyon le vagyunk maradva…

    • Antall és kamarillája visszaadta a vagyonát a Zwack féléknek, de a gazdáknak és a többségenek holmi “kárpótlási jegynek” nevezett fecnikkel szúrta ki a szemét. Hogy a bennfentesek ezt felvásárolják h..ért, sz..ért, és lenyúlják vele a nemzeti vagyont. A két Szabó, mint főkolompos, az MDF elittel a háta mögött sokat tett a kiárusításért. Jó lenne tudni, hogy ezek az liberálfasiszta oligarchák, Szabó Iván meg Szabó Tamás hova tűntek el a szemünk elől.

  11. “Mit fognak ehhez szólni mások?”
    Ahogy a libernyák szóhasználat megkívánja, (hogy ők is megértsék): Ki nem sz@rja le?

  12. csakafidesz

    Helyes! Mától kezdve én Kegyelmes Úr vagyok és nem fogok kegyelmezni azoknak akik nem így szólítanak!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük