A Nyolcas című műsorban először Magyarország korábbi történelmi korszakaitól kiindulva vezette végig gondolatait ifj. Lomnici Zoltán. Az 1848-as szabadságharctól kiindulva – jól elkülönítve a baloldal és a jobboldal számára fontos értékeket – egészen a következő néhány évig, amelyen sok múlhat az ország jövője szempontjából.
Aki nemzetben gondolkodik, az csak a hazafiakat tudja támogatni. A nemzetellenesek, akik idegen érdekeket szolgálnak, – még egyszer mondom – a XX. század elején, közepén és aztán egészen ’89-ig megmutatták, hogy hogyan kell azt csinálni. Abból szerintem eleget kapott a magyar nép. Ezt, ahogy szoktak fogalmazni radikálisabbak, az írmagját is ki kellene irtani ennek a szemléletnek, ennek a – mondjuk így, leegyszerűsítve – ennek a kádári szemléletnek: hogyha itthon nem megy, akkor külső segítséggel letöröm a honi ellenállást
– fogalmazott az alkotmányjogász, ifj. Lomnici Zoltán.
Forrás: Hír TV
Facebook hozzászólás
Namond
2020-01-14 at 07:15
khm
Talán nyugdíj ügyben kezdjen köszönetet mondani az Antal-Boros kormánynak és legfőképpen a Horn vezette SZDSZ-MSZP kormány
jeles IMF-et kiszolgáló, Akadémiai tagságra méltatlan, a 18. kerület díszpintyének B
Az 1997. évi LXXXI. törvény (röviden: Tny.) 18. § (1) bekezdése állapítja meg Magyarországon az öregségi nyugdíjkorhatár mértékét és a nyugdíj nagyságát.
A nyugdíjazási kor 1996-tól emelkedik. A férfiaknál a korhatár 60-ról 61-re (1998-tól) és 62 évre (2000-tõl) nõtt. A nõk esetében a korhatár a reform elõtti 55 évrõl minden második évben egy évvel emelkedik, és 2009-re eléri a 62 évet. Ezzel egy idõben a korhatár elõtt nyugdíjba menõk nyugdíját csökkentették, az elhalasztott nyugdíjba menést pedig jutalmazták. Ezek az intézkedések jelentõsen visszafogták az aggregált nyugdíjkiadások növekedését, és javítottak a rendszer biztosításmatematikai korrektségén.
1994-ben a nyugdíjkiadások elérték a GDP 10 százalékát. Az emelkedõ trendet fõként a nyugdíjasok által elõször kapott kezdõnyugdíjak megállapítási szabályainak megszigorításával próbálták megfordítani. A nyugdíjképletet lényegében két ponton változtatták meg az 1990-es évek elején. Elõször, 1991-ig a nyugdíjmegállapítás alapjául szolgáló keresetet a nyugdíjazás elõtti utolsó öt évbõl a nyugdíjba vonuló számára legkedvezõbb három év keresetének átlagaként határozták meg. 1992-tõl azonban az 1988-tól kezdõdõ és a nyugdíjazás pillanatáig tartó teljes idõszak keresetét figyelembe veszik, függetlenül attól, hogy az jó volt-e vagy rossz a nyugdíjasnak. Ezáltal a korábbi keresetek beszámítási idõszaka minden évben egy újabb évvel bõvül, és 2030 körül már a teljes biztosítotti élettörténetre kiterjed a beszámítás (feltételezve azt, hogy a nyugdíjba vonulás a 62 éves öregségi nyugdíjkorhatáron történik). Másodszor, a korábbi egyéni keresetek valorizálása (az átlagkeresetek szerinti indexálás) nem veszi figyelembe az utolsó 3-4 év nettó átlagbér-emelkedését. Azok, akik az 1990es évek elején és közepén nagyon gyors infláció közepette mentek nyugdíjba, nagy veszteséggel, nagyon alacsony kezdõnyugdíjakat kaptak.
A korábban megállapított nyugdíjakat az átlagos nettó kereset szerint indexálták, azaz az inflációs ütemnél kisebb mértékben, hiszen a reálbérek meredeken estek. Sõt, 1996 és 1998 között a nyugdíjakat az elõzõ évben magvalósult nettó bérindex szerint növelték, amikor az infláció 20 százalék körül mozgott, és az áttéréskor a reálbércsökkenés különösen nagy volt. Ez komoly nehézségeket okozott a nyugdíjasoknak, míg jelentõs „megtakarítást” jelentett az aggregált nyugdíjkiadásokban.
Ez változott a libatartó irtó és a termelők tőkéssé válását megakadályozó Bajnai kormányzása alatt, de kedvezőbb nem lett, legalábbis a férfiaknak.
A http://epa.oszk.hu/00000/00017/00083/pdf/gusztistb.pdf tanulmánya megmutatja a “szocialisták” képmutató, hazug, és állampolgárok – tudatlan nyersanyag – életét kihasználó politikáját, a Tőke kiszolgálását, ami az MSZP, DK politikájában máig jelen van.
khm
2020-01-13 at 18:10
Emil Becsei fb
A nyugdíjkorhatár 60-RÓL 65 évre emelését 2009.ben a bajnai kurmány az imf követelésére vezette be.
Örülök,hogy segíthettem!
Ja? A katonaságnál eltöltött idő munkaviszony!
Úgyhogy ez sem volt telitalálat az ön részéről!
odu
2020-01-13 at 10:05
Bocs, szerintem Lomnici úrban egy polgármesteri széknél sokkal “több van”.
Namond
2020-01-13 at 16:15
Akkor Lomnici junior, polgármesterként jobb oldali iskolát teremthet, ugyebár? Merthogy rá szorulunk.
Klebelsbergben is több volt, mint egy oktatásszervező.
magyar
2020-01-13 at 09:37
Radikalizálódni kell a FIDESZNEK !
Az oktatásban diktatórikusan kell eljárni, a nemzeti vonalon.
A bíróságokat rendezni.
A nyugdíjakat megnövelni.
Az egészségügyben a létező problémákat orvosolni.
Kevesebbet költeni a látványra,többet a tényekre.
Ami pozitív az tudni kell kommunikálni.
A fiatalokat nemzettudatra nevelni az iskolákon kívül is.
Namond
2020-01-13 at 08:11
Nem értek ugyan minden tényállításban – pl: Nagy Imre; szerintem, középszerű, gerinctelen, rabló és gyilkos kommunista gazember – és logikai levezetésben.
De, ha 2019 őszén Ő indul a 18. kerületi polgármesteri székért, megszavazom.
Már csak azért is, ha már apjai felmenői ügyvédek, jegyzők lehettek Soroksárpéterin, Péterimajorban, Pestszentlőrincen, Ő miért ne lehetne polgármester?
Nemde, Vízöntő kommenttárs?