Magyarország köztársasági elnöke március 14-én, a közelgő nemzeti ünnepünk alkalmából kitüntetéseket adományozott: a friss Kossuth-díjasok között van mások mellett Ifj. Sánta Ferenc hegedűművész, Adamis Anna zeneszerző, költő, Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész rendező. 

061.HU/ MTI

Kossuth-nagydíjat kapott Ifj. Sánta Ferenc, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a 19. és a 20. századi klasszikus és népszerű zeneirodalom magyar stílusban való tolmácsolása és a hazánk zenei kultúrájának részét képező cigánymuzsika magas szintű művelése terén példaadó művészi pályája, a Magyar Nemzeti Cigányzenekar alapítójaként, művészeti vezetőjeként és vezető prímásaként több évtizede nagy sikereket arató előadóművészi tevékenysége elismeréseként.

Íme a 2023-ban, Kossuth- díjat kapok művészek listája

ADAMIS ANNA zeneszerző, költő, előadóművész Magyarország számára kivételesen értékes, a hazai könnyűzenei életet gazdagító művészi pályája, a legnevesebb zenekarok számára írt ikonikus dalszövegei, generációk életérzését hűen közvetítő és évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő slágerei elismeréseként.

BUKTA IMRE Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközileg is kiemelkedő művészi pályafutása, a kortárs magyar képzőművészet formanyelvét a fotó, a videó és az installáció eszközeivel megújító, a klasszikus paraszti létformát és kultúrát sajátos motívumokkal ábrázoló művészi alkotómunkája elismeréseként;

DRÁFI MÁTYÁS Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a magyar nyelv és kultúra megőrzését elkötelezetten szolgáló, a felvidéki magyarság művelődését meghatározó művészi munkája, a magyar színházművészet határokon átívelő népszerűsítése terén is példaadó előadói és vezetői tevékenysége elismeréseként;

DUBA GYULA József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, elsőrangú humoreszkeket, szatírákat, novellákat és irodalmi paródiákat is magába foglaló, gazdag alkotói életműve, a felvidéki magyarság létélményét szociografikus alaposságú, mégis lírai magasságokba emelkedő regényekbe és novellákba sűrítő művészete elismeréseként;

KUTAS LÁSZLÓ szobrász- és éremművész Magyarország számára kivételesen értékes alkotótevékenysége és nemzetközileg is nagyra értékelt művészi pályája, szellemes komponálás és választékos anyaghasználat jellemezte, ugyanakkor kivételes formaérzékről tanúskodó művészete, a domborműveken és köztéri szobrok mellett a kisplasztikák, illetve az emlékérmek terén is elsőrangú tervezőmunkája elismeréseként;

MEZEI GÁBOR Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, bútortervező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, a magyar organikus belsőépítészet és a történelmi hagyományú bútorművesség egyik legeredetibb mestereként végzett, a Makovecz-életmű folytatása iránt elkötelezett és példaadó tervezőművészi életműve, szürreális bútorkompozícióival új minőséget és stílust létrehozó művészete elismeréseként;

MIHÁLYI GÁBOR Harangozó Gyula-díjas koreográfus, rendező, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a hagyományt a modernitással mesterien ötvöző koreográfiái és rendezései, az autentikus formanyelvre építve a ma emberéhez szóló kortárs néptáncművészete és közösségformáló társulatvezetői munkája, a Magyar Állami Népi Együttes megújítása terén egyedülálló művészeti és vezetői tevékenysége elismeréseként;

OBERFRANK PÁL Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, színpadon, képernyőn és mozivásznon egyaránt emlékezetes és sikeres alakításai, a magyar kultúra közvetítése iránt elkötelezett, értékteremtő és a kulturális életet gazdagító művészi és vezetői munkája elismeréseként;

ORBÁN JÁNOS DÉNES Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, prózaíró, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a kortárs magyar irodalmat egyedi stílusú, formailag és nyelvileg is bravúros költeményeivel, prózáival és drámáival gazdagító írásművészete, valamint példaadó irodalomszervező és tehetséggondozó tevékenysége elismeréseként;

PERÉNYI ESZTER Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, kiváló és érdemes művész, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes hegedűművészi pályája, a kortárs magyar zene megismertetése iránt különösen elkötelezett előadóművészete és a magyar zenei örökség továbbadásában is kiemelkedően sikeres munkája, értékteremtő művészi, valamint nagy hatású és nemzedékeket inspiráló oktatói tevékenysége elismeréseként;

VITÉZY LÁSZLÓ Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és az egyetemes filmművészetet is gazdagító művészi pályafutása, a Budapesti Iskola ikonikus alakjaként a szocializmus tabutémáit szociografikus alaposságra építő kifinomult művészi igénnyel megjelenítő alkotásai, a magyar irodalom klasszikus műveit méltó módon adaptáló rendezései elismeréseként;

ZÁBORSZKY KÁLMÁN Liszt Ferenc-díjas karmester, gordonkaművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, gordonkaművészként és karmesterként is kiemelkedő művészete, zenésznemzedékek sorát inspiráló és a művészettel nevelés mellett a kultúraközvetítés iránt is elkötelezett oktatói és intézményvezetői munkája, a Szent István Filharmonikusok vezető karmestereként végzett sikeres és nagy hatású tevékenysége elismeréseként.

A Kossuth-díj történetéről

Az első díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom centenáriumán adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díjat 1965-től már csak a művészet és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda április 4. alkalmából, 1966-tól pedig csak háromévente adták át.

Magyarország legrangosabb művészeti-kulturális elismerését 1990 óta évente ítélik oda. A kitüntetésre javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz előterjesztést, a díjakat a köztársasági elnök adományozza március 15. alkalmából. A címet az államfő a kormány előterjesztésére vissza is vonhatja attól, aki erre érdemtelenné vált.

Az első alkalommal kitüntetett 110 Kossuth-díjas között volt többek között Bajor Gizi színésznő, Fejér Lipót matematikus, az író Déry Tibor és Füst Milán, Kovács Margit keramikus, Lukács György filozófus és esztéta, Molnár Erik történész, Somlay Artúr színész és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus. Posztumusz díjat kapott mások mellett Bartók Béla zeneszerző, Derkovits Gyula festő és József Attila költő.

A közösen létrehozott alkotás esetében megosztva is adományozható Kossuth-díjnak alapításakor két, 1951-től három, 1953-tól (a nagydíj bevezetése után) négy fokozata volt. 1977 óta két fokozata van: a nagydíj és a díj.

Nagydíjat kapott 1952-ben és 1957-ben Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György filozófus, esztéta, 1963-ban Lyka Károly művészettörténész, majd a rendszerváltozás után 2011-ben Nemeskürty István irodalomtörténész, 2012-ben Csoóri Sándor költő, 2014-ben Jókai Anna írónő, 2016-ban Makkai Ádám műfordító, nyelvész, 2017-ben Kallós Zoltán néprajztudós, népzenegyűjtő, 2018-ban Sára Sándor filmrendező, operatőr, 2019-ben Törőcsik Mari színésznő, 2021-ben Mécs Károly színművész.

Az alapításkor a pénzdíj mellé babérkoszorú járt, 1991-től a kitüntetettek a jutalom, az okirat és a jelvény mellett egy emlékszobrot kapnak. A 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás talapzata 255 mm magas, 40 mm átmérőjű, rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó, oklevéltartó része ezüstözött.