Ismerik Parvusz nevét? Nem? Pedig ő írta meg a németeknek azt a forgatókönyvet, amellyel megdönthetik a cári rendszert Oroszországban. Megvásárolt újságok, újságírók, vírusként hazaküldött Lenin, és sok-sok pénz. A terv bevált, Oroszország összeomlott, majd kiszállt az első világháborúból. Borvendég Zsuzsanna történész szerint ez volt a nagyhatalmak érdeke. Amíg a cári Oroszország csak korlátozottan engedte be a nyugati tőkét, a szovjeteknek már nagyon is szükségük volt rá, ekkor alapították meg azokat a külkereskedelmi vegyesvállatokat, amelyekben egy-egy nyugati bank is benne volt. Ezek a cégek még a nyolcvanas években is működtek, a szovjetek és csatlósaik azokkal a náci német és osztrák emberekkel üzleteltek, akik korábban még üldözték őket. A bolsevik veszélyt Horthy Miklós tökéletesen átlátta, csak nehezen engedte be a szovjet kirendeltséget, amelynek nyolc személyben határozta meg a létszámát. Berlinben ekkoriban 800-an dolgoztak! Hogyan üzleteltek a nácik, a kommunisták, a CIA és a KGB? Erről is beszélgettünk.
Andrási Attilával, az Udvari Kamaraszínház vezetőjével valamikor nyáron megbeszéltük, hogy némi történelmi ismeretterjesztést tartunk az 1919-es évről a portálunkon. A rendező egyfajta küldetésének tartja a magyar történelem elhallgatott, másként tanított, tabuként kezelt eseményeinek az ismertetését (interjúnk a rendezővel itt olvasható), és mivel a Hálózat rovatra is jellemző az eltitkolt, szőnyeg alá söpört vagy korábban nem ismert témák boncolgatása, ez nem esik nehezünkre. Andrásiék az 1918 című darab után a közeljövőben bemutatják az 1919 című előadásukat, amely a bolsevizmus térnyeréséről szól. Ennek kapcsán beszélgettünk el Borvendég Zsuzsanna történésszel Lenin felépítéséről, illetve arról a hálózatról, amelyben a nácik, a kommunisták, a KGB és a CIA is felbukkant.
Kezdjük az elején. Lenint, akár egy vírust Oroszországba küldik a németek.
Az már ismert történet, hogy Lenint a német titkosszolgálat építette fel, és elég sok pénzt öltek bele a bolsevik pártba, hogy Oroszországot kiugrasszák az első világháborúból. Ezután mély anarchiába süllyedt az orosz birodalom, véres polgárháború következett, amelyből a szovjetek jöttek ki győztesen, de komoly társadalmi támogatottság nélkül. Hatalmas pénzeket öltek abba, hogy a hatalmukat stabilizálni tudják, de kevesen tették fel a kérdést, hogy miből?
Miből?
Egyre tisztában látjuk. Vannak már kutatható orosz források, van Seres Attilának pár nagyon érdekes tanulmánya, amelyek arról szóltak, hogy hogyan is próbálták a Szovjetuniót gazdaságilag stabilizálni. Nagyon érdekes összefüggéseket látok. Találkoztam azzal a hálózati mintával, amely ’45 után átszőtte Magyarországot. Egyértelmű a hasonlóság.
Ugorjunk vissza Lenin felkészítésére. Amikor Andrási Attila rendezővel beszélgettem előkerült Lenin kortársának, a mára teljesen elfelejtett Parvusznak a neve. Nagyon kevesen tudják, hogy kulcsszereplője volt a bolsevizmus diadalának. Miért nem ismerjük őt?
Az egyik oka szerintem az, hogy Lenin riválisa volt, legalábbis Lenin annak tekintette. Hadd kezdjem ott, hogy őket nem csak anyagilag támogatták a németek, de ez egy végletekig kiképzett garnitúra volt. Alekszandr Parvusz zseniális üzletember volt.
Felismerte azokat a nagyhatalmi érdekeket, amelyek nem akarták engedni, hogy a cári Oroszország erős legyen. Nem állt érdekükben. Van egy kép bennünk az orosz birodalomról, hogy a feudalizmusban ragadt, a felvilágosult abszolutizmus szintjén. Arról kevesebbet hallunk, hogy II. Miklós cár megkezdte a modernizációt, igen komoly eredményekkel.
A tízes években robbanásszerűen el kezdett nőni a népesség, ilyesmi akkor történik, ha az életkörülményekben javulás történik. A cár a hadsereget is elkezdte modernizálni, ott volt a lehetőség, hogy igazi nagyhatalommá váljon Oroszország. Ezt meg kellett akadályozni.
De miért? Azon felül, hogy nyilván túl erős riválisa lett volna a többi nagyhatalomnak.
Az egyik legfontosabb oka, hogy cári Oroszország nem nagyon engedte be azt a komoly, befolyásos nemzetközi nagytőkét, ami a világot akkoriban már uralta.
A Rockefeller, Rothschild bankokat is csak korlátozott körülmények között engedték be. Parvusz ezt felismerte, ezért készített egy kézikönyvet arról, hogyan lehet anarchiába süllyeszteni Oroszországot, hogyan lehet forradalmat kirobbantani, és ezzel megdönteni a cári uralmat. Bekopogtatott és átadta ezt a forgatókönyvet a németeknek.
Ez a történelmi jelenet szerepelni fog Andrási Attila 1919 című drámájukban. Sőt, azt hiszem, ezzel fog kezdődni.
Nagy pillanat. Parvusz könyve még most is hihetetlenül modern. Popovics munkája [Szrgya Popovics: Útmutató a forradalomhoz] és a többi későbbi útmutató csak követi őt, Parvusz ezeket a módszereket már a 20. század elején megfogalmazta. Hogy kezdték?
Több ezer újságírót és rengeteg lapot megvettek. Ő volt az, aki először tudatosan anarchia-keltésre és a befolyásolásra használta ezt a gépezetet. Az akkori tömegmédiát. Ezt tökéletesítették később a szovjetek.
Ennek a mechanizmusnak a következménye a bolsevik puccs. Létrehoztak egy olyan hatalmat, amely már nem volt olyan barátságtalan a nyugati tőkével.
Az a kommunizmus, ami elvileg az antikapitalizmusra épült?
Persze, a történelemkönyvekből úgy ismerjük, hogy a marxizmus a tőke legnagyobb ellensége. De a Szovjetuniót nem lehetett pénz nélkül megalkotni. Voltak a cári kincstárban értékek, de ettől függetlenül nagy szükségük volt a nyugati tőkére.
Kevéssé ismert, de a szovjetek már 1921-1922 tájékán vegyesvállalatokat alakítottak Nyugat-Európában. Ötven százalékuk szovjet tulajdonban volt, a maradék a bankoké és a kapitalista vállalatoké. Ezekben mindig volt egy nagy bank, ez rendszerszerű. A legérdekesebbek, hogy ezek a cégek tovább is éltek, most olvastam egy nyolcvanas években készült CIA-jelentést, amelyet ezen vállalatok akkori feltérképezése után készítettek.
Amikor a szovjetek megalapították ezeket, akkor ugye mindent államosítottak. Huszonegy-huszonkettőtől megkezdték a denacionalizálást, majd koncessziókban kiadták a vasútépítéssel, az úthálózati munkákkal, az ipari vállalok modernizálásával, felépítésével kapcsolatos munkákat a Nyugatnak. Egyetlen területen nem engedtek be nyugati tőkét, ez a kereskedelem, a külkereskedelem területe. Ide még véletlenül sem.
Miért?
Nem vállalták a pénz áramlása fölötti felügyelet elveszítését, profi módon felismerték, hogy ezt nem adhatják át. Annál inkább erőltették a külkereskedelmi képviseletek létrehozását. Ekkoriban – a húszas évek eleje – még komoly problémáik voltak azzal kapcsolatban, hogy valahogyan elismertessék magukat a nyugati államokkal. Ezért zsaroló pozícióban léptek fel, csak akkor engedték a kereskedelmet, ha ezzel megkapta a Szovjetunió a hivatalos elismerést.
Közben kereskedelmi kirendeltségeket hoztak létre a diplomácia, a propaganda, a titkosszolgálati munka fedésére. Mondok egy megdöbbentő számot: a Berlinben lévő kirendeltségükön nyolcszáz ember dolgozott a húszas években. Nyolcszáz. Legfontosabb feladatuk a propaganda és a civil társadalom befolyásolása, a későbbi társutas értelmiség megnyerése volt.
Berlinben volt az egyik központ. Ha a világforradalmi célokat és a történteket nézzük, akkor Bécsben volt a másik kiemelkedő központ?
Igen. Ez azért is érdekes, mert ugye Kun Béláék is odamenekültek, ott építették tovább a hálózatukat. Meg persze Berlinben.
Az is nagyon érdekes, hogy éppen Horthy volt szinte az egyetlen, aki a vezetők közül átlátta ezeknek a külkereskedelmi kirendeltségeknek a veszélyét. Felmérte, hogy mivel jár, és éppen ezért sokáig nem engedte a szovjet külkereskedelmi kirendeltség létrehozását Budapesten.
Volt már tapasztalata, látta, végigélte, hogy mi történt 1919-ben.
Igen, de látni kell, hogy nagyon nehéz helyzetben volt ő és az ország is. Trianon miatt elveszítettük a nyersanyag lelőhelyeinket. A győztesek nem voltak hajlandóak nyersanyagot biztosítani. Hiába maradt meg a feldolgozó ipar többsége, a kérdés ott volt: honnan lesz olajunk? Románia nem volt hajlandó. Mi maradt? A Szovjetunió. Horthy sem engedhette meg magának, hogy szóba sem álljon velük, és a szovjet vezetésnek is érdekében állt a kapcsolatteremtés. A trianoni Magyarországon maradt az iparvállalatok döntő többsége. A szovjeteknél ekkor még nem volt gépipar, az első években tőlünk tudták jó áron beszerezni a minőségi termékeket, úgy, hogy közben biztosították a nyersanyagot.
Horthy megegyezett velük, de arra nagyon vigyázott, hogy a kommunista propagandának ne adjon teret. Ezért nem járult hozzá egy a berlinihez hasonló, hatalmas kirendeltséghez. Pedig Horthyn is komoly nyomás volt. A magyarországi nagytőke, a Magyar Hitelbank, az Angol-Magyar Bank erőltette, hogy megnyílhasson ez a szovjet kirendeltség.
Végül született egy megegyezés – ez is Seres Attila tanulmányában olvasható –, de a szovjetek kívánságára ezt nem teregethették ki a magyarok. Horthy rábólintott a megvalósítására, de maximum nyolc főben határozta meg a létszámot. A szovjetek később azt kérték, hogy megkapják a diplomáciai elismerést. Végül ez is megtörtént, de csak az utolsók között.
Azt mondtad, hogy ezek a hálózati minták, ezek a külkereskedelmi cégek a második világháború után is megmaradtak. És egy hatalmas pókhálót fedeztél fel.
Igen, feltűnik a történetben a náci Németország is. Akikkel a szovjetek később kapcsolatban voltak, üzleteltek, akikhez a szálak vezettek, azok ’45 előtt a náci diktatúra különböző tisztségviselői voltak. Már akkor elkezdték keresni a kapcsolatokat.
Magyarországot érintve olyan nácikról beszélünk, akik részt vettek a megszállásban, levezényelték a magyar zsidóság deportálását. Például Kurt Becher. Az ő nevéhez fűződik a Kasztner-vonat. Csak arról nem beszélünk, hogy Becher nem erkölcsi okokból óvta meg a zsidó életeket, hanem a pénz miatt. Úgy gondolta, hogy kifizetődőbb megmenteni a gazdag, felső-középosztályba tartozó magyar zsidókat.
Ezt is tette. A magyar zsidó vagyon nagy része így Becherhez és a köréhez került 1944 tavaszán és nyarán. Neki már akkor megvolt a hálózata ahhoz, hogy ezeket a vagyontárgyakat értékesítsék. Például Svájcban vagy Ausztriában. Bécsben egy bizonyos Bichenbach volt az elosztója. Mi történt később Becherrel? Véget ért a háború, ő hazament, Nürnbergben szóba sem került a neve.
A kilencvenes évekig megbecsült vállalkozója maradt Németországnak. Az egyik leggazdagabb. Ez a Becher azokkal üzletelt 1945 után, akiket korábban még ők üldöztek, akik túlélték a koncentrációs táborokat vagy visszajöttek a bori munkatáborból.
Durva, de azért nem mindenkinél ment ilyen sima. Seres László újságíró írt egy cikket az apjáról, aki impexesként nem volt hajlandó kezet fogni Becherrel, sőt, levelet is írt tiltakozásul az egyik vezető politikusnak. Becher ekkora kulcsfigura volt?
Visszajött Magyarországra, először a mezőgazdasági termelés felé fordult, pontosabban a mézhez, mert a méz volt az, amit a kirabolt, lerombolt Magyarország hamar szolgáltatni tudott. Rögtön megkapta ennek a monopóliumát, ami később a paradicsomtól elkezdve több más területre kiterjedt.
Ők fölözték le a magyar külkereskedelem hasznát. Ez a hálózat az előbb említett Bichenbachra is kiterjedt, ő is benne volt, ahogyan számos olyan ember, akik a náci Harmadik Birodalomhoz voltak köthetők. Ezek már a hidegháború kibontakozásának az évei. Természetesen a titkosszolgálatok felügyelték a háttérben az egészet.
A német cégek mögött a CIA állt, a Vasfüggöny mögötti vállalatok mögött meg a szovjet titkosszolgálat. Olyan kollaborációval állunk szemben, aminek részei voltak a nácik, a kommunisták és a demokratikus Nyugat. Itt összeértek a szálak.
Folytatjuk.
balog tibor
2020-02-29 at 21:49
http://arady-gyoriszocdemek.blogspot.com
szerintem ha ennek a weboldalnak a fele igaz az mar ketszer annyi mint ami ahhoz szukseges hogy a kovetkezo generacionk figyelmet felkeltsuk az igazi magyar tortenelem fele.
Károly
2020-01-07 at 10:53
Íme a bizonyíték!
A történelem ismétlődik, de más alapokon!
A németek “felépítették” lenint.
Az amarikaiak “felépítették” Osama bin ladent.
Kettőjükben egy közös vonás létezik, amire képezték őket, csak a terrorban hittek és meg is valósították azt.
Lásd: magyar liberális ellenzék és csatlósaik.
Kedves tanárképzők, ideje lenne már történelemből is a tényeket tanítani, és akkor nem lennne a fiatalok körében a momentum a példakép!!!!
Tisztelet a kivétel!
Pl.: Egri Egyetem, stb .stb.
olszal
2019-11-17 at 08:56
Csak röviden.
Ki volt az aki annyira szorgalmazta Hitlert a Szovjetunió megtámadására.
Mostani elméletek szerint az olajmezők elfoglalása volt az elsődleges cél.
De, ha így volt, akkor nem kellett volna lángba borítani a fél kontinensnyi országot.Megtehette volna Adolf egy villámháborús lerohanással is…
Kik áltak (és már nem egy személyről beszélünk!)amögött az elqurt terv mögött, aminek a végét már nagyon is jól ismerjük.(Emlékszünk ugye arra, hogy ki gazdagodott meg anno a waterlooi csata kimenetelének elsőként megismert tényéből?)
Nna, melyik nép fiai is voltak (segítek: bankemberek Németországból, Svédországból, Svácból)azok aki saját fajtájuk ellenségei is voltak, mert csak a haszon éltette/élteti őket…
A profit. Nem a hitel, de annak a kamata.
Mert az a nagy üzlet…
Ismerős?
victor baranyi
2019-12-07 at 03:58
Talán az eszkimók?
csakafidesz
2019-11-14 at 13:24
Köztudomású, hogy a Molotov-Ribbentrop paktum után széleskörű kereskedelem kezdődött a két fél között. Az oroszok célja az volt, hogy Hitler intézze el az imperialistákat nyugaton. Sajnos ez olyan jól sikerült nekik, hogy a nyugatiak kénytelenek voltak Hitlert az SZU ellen fordítani, amit ügyes diplomáciával, megrendezett provokációkkal, stb. elértek és ezt követően várták, hogy az oroszok majd helyettük agyoncsapják a németeket. Persze ömlesztették hozzá a hadianyagot, stb. A dolog pikantériája, hogy a kétfrontos harcot kerülő németek azért kötöttek egyezményt Sztálinnal, hogy nyugaton szabad kezet kapjanak, a hátuk biztosítva legyen. A végén mégis kétfrontos lett a háború számukra. Akárhogy vesszük a németek nem számoltak azzal, hogy pénzzel és ügyes diplomáciával az Európa közepén fekvő országot be lehet keríteni.
A dolog lényegéből fakad, hogy az oroszok most a németek elleni harchoz lettek ellátva minden korszerű eszközzel, vagyis gazdaságilag ezzel megerősödtek. Tegyük hozzá cserébe hatalmas emberveszteséget szenvedtek.
duli duli a reten
2019-11-11 at 21:15
Csak egy amerikai polgarhaboru oldana meg a helyzetet. Persze, ha nem lennenek agyamosottak..
polizza
2019-11-12 at 08:49
De vannak. És mindenütt vannak. És ők a nagyon hangosak.
Berti
2019-11-11 at 19:33
Gábor egyre jobbak az anyagaid, grat!
B. Zsuzsanna impexes kutatásait zanzásított (emészthető) formában le kéne fordítani angolra is – sajnos sokan már SMS mennyiségnél hosszabbat nehezen olvasnak 😀
Esetleg egy olyan típusú dokumentumfilmet összehozni amiket szoktatok csinálni ahol nem túl sok a ‘beszélő fej’ kicsit mozgalmas nézhető az átlagembernek is…
Gravity Antal
2019-11-11 at 18:20
Lenin a cár által elüldözött zsidó uzsorások érdekében is dolgozott, de nem egyedül. Ott volt az Eszer, akik anarchistáknak mondták magukat és felrobbantgatták a belügyminisztereket, és ott volt Trockij, aki meg amerikai tőkével jött forradalmat csinálni.
Komplex, sokoldalú támadás volt hatalmas pénzzel a háttérben.
jani bácsi
2019-11-11 at 16:55
Úgy látom ,most is ez történik.Hiába nincs új a nap alatt.
Dr Járfás Józsefné
2019-11-11 at 16:38
A lehető leggyorsabban megjelentetni a médiában,ismétlésekkel.Talán még nem késő!
polizza
2019-11-12 at 08:44
Amelyik média megjelentetné, azt a mi csillogó szemű ifjaink nem olvassák.
Pedig nekik lenne szükséges ez az információ is, meg még sok más, mert ők azok, akik nem ismerik. Egyáltalán, semmi ilyesmiről semmi fogalmuk sincsen, és nem is érdekli őket a múlt. Azt meg fel sem fogják, hogy a jelen a múlton folytatódik és a jövő meg a jelenen.
És ők azok, akikre leginkább hat a szellemet befolyásoló trendi ,,szabad”,
vagy inkább szabados!, hullám. De mást nem is igen akarnak. Úgy kényelmesebb.
Csak a jót követelni, élni bele a nagyvilágba, a nehéz munka – tanulás – nem trendi, csak a lógás itt, lógás ott.
A többi fiatal meg tudja, hallja, olvassa, beszélnek róla a családban is.
Kérdés, kik lesznek majd többen.
Sáfár István
2019-11-11 at 15:31
O Beata Ungheria! se non si lascia
piu malmenare!”
Dante
Ó boldog Magyarország! Csak ne
hagyná magát becsapni már!
Hesslerezredes
2019-11-11 at 13:38
Mi is hát a történelem? Nem más, mint a mindig és csakis utólag napvilágra került permanens összeesküvések története.
csakafidesz
2019-11-14 at 13:42
Lenint Sztálin -akár szószerint is értheted- jegelte, és 1924-től ő volt a cár, illetve a cárnál is sokkal kegyetlenebb despota. De ha szembenézünk a valósággal nemcsak gonoszabb volt Hitlernél, hanem jóval ravaszabb is.
zolatiguszti
2019-11-16 at 21:52
Javasolnám a Rakovszkij jegyzőkönyv vagy vallomás tanulmányozását.
A fenti kontextusban amikor Otthon ül egy Sztálin aki szinte végig otthon mozgalmárkodott nem kényelmes Svájci lakásokban éldegélt és 5X volt száműzve Szibériába.Nos ő látta 17-ben Lenint is meg Trockijt is tele zsebekkel és táskákkal hazajönni többnyire nyugatól, mikor a kezébe került a hatalom, vajon mire is kellett volna gondolnia a jövőt illetően?
Na így édemes értelmezni szte az állandó paranoiának mondott :Belső ellenség, Kémek, árulók etc és társait.
Mostani véleményem az hogy ő ezt a hálózatot próbálta szétzúzni csak nem ismerte a pontos megbízható tagjait, így tarvágást csinált a biztos eredményért…
Vajda Miklós
2019-11-11 at 12:33
Nagyon sok olyan eredeti forrás van, amelyeket Magyarországon nem fordítanak le. Ilyen például Stuart Kahan: A kreml farkasa (The wolf of the Kremlin) című könyve. A szerző Lazar Kaganovics unokaöccse, aki Amerikában élt és ott írta meg a nagybácsi viselt dolgait, aki Sztálin bizalmasa volt.
DNS
2019-11-11 at 11:16
Erről kellene történelemórákat tartani legalább a középiskolákban!
polizza
2019-11-12 at 08:33
Ki tartaná?
Csak úgy lehetne, hogy Borvendég és egyszerre, képernyőn keresztül. És kötelezőn.
De gondolom sok helyen megtorpedóznák mindenféle érvvel.
Hogy kik? Hát a természetes és szellemi utódok. Vagyis a haszonélvezők.
Mindenesetre plusz indok ahhoz, hogy miért gyűlölik olyan mélységesen Horthyt és nem is engednek belőle, bármi érv kerül elő, ami cáfolja őket.
csakafidesz
2019-11-14 at 14:07
Horthy nem maga intézte a gazdasági ügyeket. Először mindig Bethlen Istvánt kérdezte meg bármiről volt szó. Az a makacsság amivel a kormányzó rendelkezett, nos az tette őt vezér egyéniséggé. Nem lehetett őt semmivel megvenni vagy megijeszteni. Itt felvetődik a kérdés, hogy miért nem mondott le Klessheim után. Nos: Nem akart német nyomásra lemondani. Hitler már Klessheimben is azt üvöltötte neki, hogy el fogja őt takarítani, ha az útjában áll. Horthy pedig nem méltóztatott beszarni Hitler fenyegetéseitől. Ha az amcsik nem viszik magukkal és hazajön akkor az oroszok is csak fegyveres erővel tudták volna elmozdítani.
GGaál Juditaál Judit
2019-11-11 at 10:55
Azon gondolkodom, hogy lehet mindezt elmondani a gyerekeinknek, hogy meg is hallgassák, fel is fogják és aktualizálni is tudják? Ha a cikket elküldöm (márpedig elküldöm!), nem biztos, hogy végigolvassák. Nagyon nehéz a szemek nyitogatása!….
Gaál Judit
2019-11-11 at 10:59
A mobilon nincs elég látható hely a nevem beírásakor, azért lett ilyen kusza. Elnézést!
Laca
2019-11-11 at 12:37
Csak a végére kell biggyeszteni, hogy ma is ez zajlik csak világméretű szinten.
És fel linkelni mindenhova ahová csak lehet.
Szathmári Veronika
2019-11-11 at 10:38
Gondolom, ha valaki ezt elolvassa rögtön a Simon Wiesenthal üldözési mániája jut eszébe. Miért is szelektál az a társaság? Mert azt, hogy nem ismerik Kasztnerék tevékenységét, nem mernék kimondani – túlságosan átlátszó érvelés lenne. De, hogy miért engedték szabadjára őket, míg olyan embereket, mint mára már 92 éves kapuőrét a lágernek – képesek holmi bíróság! elé citálni. Nevetséges. Teljesen zsidó mentalitás.
zolatiguszti
2019-11-16 at 21:43
Wiesenthalék nagy rejtélye hogy amíg 2007-ben meglelnek Ausztráliában egy ex csendőr zászlós Simonyi Károlyt, addig nem lelnek meg egy zsidó vagyont zabráló Soros Györgyöt Kanadában meg Brüsszelben amikor tárgyal….A Wiesenthal központ kb a hitelminősítőkkel egy kategróia. Tényszerű dolgokról nem akkor nyilatkozik amikor a tudomására jut hanem amikor neki a legjobban megéri.
gyozo2018
2019-11-11 at 10:09
“Olyan kollaborációval állunk szemben, aminek részei voltak a nácik, a kommunisták és a demokratikus Nyugat. Itt összeértek a szálak.”
Nálunk most a anarcho-balliberál-nyilasbolsi kloákalícióban érnek össze ugyanazok a szálak.
polizza
2019-11-12 at 08:28
,,demokratikus Nyugat” – én máshogy fogalmaznám
Benedek Károly
2019-11-11 at 09:52
“Találkoztam azzal a hálózati mintával, amely ’45 után átszőtte Magyarországot. Egyértelmű a hasonlóság.”
És ma is él.
Besser Wisser
2019-11-11 at 10:50
Igen, ma is él és a leszármazottak működtetik.