Az elmúlt időszakban az Európát sújtó migráció a nyugat-balkáni útvonalon volt jellemző. Tavaly ősztől kezdődően ismét a magyar határnál akarnak betörni az illegális bevándorlók az Európai Unióba. Az Informátor boszniai riportjában is bemutatta, hogy egyre nehezebben járható a nyugat-balkáni migrációs út, sőt, bekeményítettek a horvát és a szlovén rendőrök is. Ezek alapján nem is csoda, hogy a migránsok 2015 után ismét Magyarország irányába próbálkoznak.
A január végi próbálkozás az egy sokkal inkább tipizálható cselekmény; véleményem szerint az olyan jellegű incidensek várhatóan meg fognak ismétlődni, hiszen nem lehet mindig összetrombitálni több száz embert egy helyre, és gyerekeket, csecsemőket, nőket odaterelni a határhoz, de kalandvágyó férfiak lesznek mindig is, és ezek, amikor visszapattintják őket a határról, gyakorlatilag megvonják a vállukat, és mondják, hogy a legközelebbi turnussal jönnek megint
– fogalmazott Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
Aki egy határszakaszhoz ér, és az schengeni határnak minősül, az nyitvatartási időben, a kijelölt határátkelőhelyen, a megfelelő papírokkal, a megfelelő anyagi háttérrel, az úti cél megjelölésével bejuthat abban az esetben, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak a schengeni zónában
– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője.
A bevándorlók valószínűleg tisztában voltak vele, hogy hajnalban nincs nyitva a röszkei határátkelőhely. Éppen emiatt próbáltak meg ekkor illegálisan bejutni Magyarországra. Azonban a felkészült határvédők ismét helytálltak. A 2015-ös röszkei csata helyszíne újra fontos színtér lett. Teljes biztonsággal kijelenthetjük, hogy a magyar határhoz érkező migránskaravánt úgynevezett NGO-k, vagyis civilnek hazudott álcivil szervezetek koordinálták. Teljesen egyértelmű, hogy viszonylag ritkán jut eszébe 700 embernek, hogy egyszerre vonuljon a kerítés egy bizonyos pontjához.
A bevándorlás ma a világ legjövedelmezőbb biznisze. A migrációs nyomás pedig egyre növekszik.
Forrás: Hír TV
Logikus
2020-02-16 at 23:16
vissza kell vezetni a sorkatonaságot! és a 44 új tankot meg kell sokszorozni, mert ez nevetségesen kevés. Ahhoz, hogy ütőképes honvédségünk legyen, minimum 444 db tankra lenne szükség!
khm
2020-02-15 at 12:35
Továbbra sem értem,hogy a riasztó lövés után,miért nem CÉLZOTT lövést kap a “lábába”?
Addig ugyanis folyamatosan jönnek.
Horvátországban elég volt egyet lelőni,és lám,NEM ARRA AKARNAK MENNI!
Benedek Károly
2020-02-15 at 13:51
Ne akarjuk, hogy majd az a pillanat is eljöjjön.
De ahogy az ember elnézi, akár lehetséges is.
zolatiguszti
2020-02-15 at 14:04
Eljön még az a nap is, csak ugye nekünk nem hazai bíróságunk van mint a Horvátoknak.Félnek a fegyverhasználattól a fegyveres testület tagjai a mai napig ha nem lőttek rájuk.Ezért kellene a bíróságokat rendbe rakni mert a fegyverhasználatot megalapozó jogos védelem jogintézménye egy jogalkotási köpedelem a rá települt bírói gyakorlat meg egy gyalázat. Gyakorlatilag 30 éve az írott jog nem túl bő lehetőségeit az áldozat részére a bírói gyakorlat ellehetetleníti.
A bírói gyakorlat ma nem engedi a jogos védelmi helyzet gyakorlását az áldozatnak pl olyan fogásokkal, hogy egy verekedésben aut azt kezeli áldozatként aki súlyosabban megsérült vagy megsérül egyáltalán.
Ha pl a felségem táskáját megpróbálják letépni de nem sikerül mert benyomok egyet neki és meglátszik. Én leszek a vádlott a bíróságon és a hülye gyakorlat miatt, nagy eséllyel el si fognak ítélni.Nem egy nem két példa van rá.fegyveres testületek hivatásos állományait húzgálták meg elsőnek a 90-es évek elején ilyenekkel, főleg rendőröket.Azóta a lőfegyver a rendőrökön szobadísz, ha lőnek is vele max a levegőbe abból nincs baj.Pl a múltkori cigány telepi rendőr késeléskor.Ott a törvény betűje szerint mindet lefektethette volna a földre a pisztollyal.Csak a bírói gyakorlat ugye…Azt pl senki vizsgálja érdemben hogy végül is kinek a viselkedése vezetett a helyzet kialakulásához? A Bűncselekmény motivációját nézik, de csak úgy hogy én miért ütöttem meg amikor ő nem ütött? Az hohy ez egy rablési kísérlet része volt nem számít.Ha meg véletlen mégis igazam lenne akkor jön a többi bírói fogás : mely bizonyítékot fogadom el relevánsnak az eljárásban és melyet zárok ki?Az elhangzottak közül mi és hogy kerül bele abba tárgyalási jegyző könyvbe amire majd esteleg a fellebbezésben alapozok jogot?
Köpedelem az egész ezért van benyuszulva mindenki az országban is.Ezért mondja mindenki hiogy a bíróságok a bűnözőket védik.