A török, az iraki és az iráni külügyminiszter New Yorkban megállapodott, hogy adott esetben összehangolt intézkedéseket tesznek a szeptember 25-re tervezett észak-iraki kurd függetlenségi népszavazás ellen – jelentette csütörtökön az Anadolu török állami hírügynökség.
Valósággá vált, amit tavaly nyári cikkünkben jósoltunk; még véget sem ért az Iszlám Állam elleni háború, máris a kurd kérdés borzolja a közel-keleti kedélyeket. Az ENSZ-közgyűlés alkalmával szerdán tartott, háromoldalú találkozó után elfogadott nyilatkozat szerint a tervezett referendum sem a kurdoknak, sem az észak-iraki autonóm kurd régiónak nem lenne hasznára. Mevlüt Çavuşoğlu török, Ibráhim al-Dzsaafari iraki és Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter egyúttal arra szólította fel Erbílt, hogy álljon el a népszavazástól. A három politikus kiemelte: ehhez a nemzetközi közösség erőfeszítésére is szükség van. A tárcavezetők nyomatékosították, hogy Iraknak mind a politikai egységét, mind a területi integritását meg kell őrizni. A referendum veszélybe sodorja mindazokat az eredményeket, amelyeket Irak az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel szemben „oly nehezen ért el” – mutattak rá a közleményben. A három miniszter leszögezte: a szeptember 25-i népszavazás egyrészt alkotmányellenes, másfelől új, nehezen kezelhető regionális konfliktusok kockázatát rejti magában. A nyilatkozat arra is felhívta a figyelmet, hogy az Erbíl és a bagdadi központi kormány közötti ügy csak alkotmányos módon, konstruktív párbeszéd útján megoldható. A szintén New Yorkban tartózkodó Recep Tayyip Erdoğan török államfő a napokban az észak-iraki kurdokra kivetendő, „nem hétköznapi” szankciókról beszélt.
Erbíl múlt pénteken hagyta jóvá, hogy szeptember 25-én népszavazást tartsanak a függetlenségről három kormányzóságban és a kurdok ellenőrzése alatt álló területeken. A bagdadi parlament viszont felhatalmazta a kormányt, hogy minden eszközzel védje meg az ország egységét, a legfelsőbb bíróság pedig felfüggesztette a függetlenségi népszavazást, mert több beadvány is érkezett a testülethez a referendum alkotmányossági vizsgálatát kérve.
Törökország mellett nemcsak Irak és Irán, de Szíria is ellenzi az iraki kurdok függetlenné válását. Ankara, Teherán és Damaszkusz egyaránt attól tart, hogy a lépés erősítené a területükön élő kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.
MTI
khm
2017-09-22 at 11:32
Nagyjából 40 millióan vannak és ősidők óta lakják ezeket a területeket.
Más harc lészen ez,mint az iszlám állam elleni.
Kéfa
2017-09-21 at 20:41
Szerintem most jók az esélyei a kurdoknak, az USA és Izrael is támogatja őket és az amik által jól felfegyverzett, több tízezres harcedzett seregük van Irakban és Szíriában is. Az amcsiknak is szüksége lehet újabb közel-keleti támaszpontokra, ha rosszabbra fordulna a viszonyuk a törökökkel. Szíriának a hat év háború és az ISIS kegyetlenkedései után érthetően leginkább békére van szüksége, az oroszok segítsége nélkül nem állnának győzelemre az ISIS-el szemben. Az oroszoknak meg Szíria Földközi-tengeri kikötőire van szüksége.
Az eddig meglévő konfliktusok mellé a térségben újra felerősödött a régi síita-szunnita ellentét is. Remélem, az amerikaiak és oroszok érdekei, az ISIS eltűnése után, a jövőt illetően inkább a békére irányulnak.
Persze, ettől függetlenül bármi megtörténhet, kérdés hogy a nagyhatalmi vagy a helyi érdekek érvényesülnek?