Irán kedden beismerte, hogy két orosz gyártmányú légvédelmi rakétával lőtte le január 8-án az ukrán utasszállítót.
A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépét röviddel a felszállás után érte a találat; a gépen tartózkodó 176 ember meghalt. Az iráni Polgári Légközlekedési Szervezet előzetes jelentése beérte annak közlésével, hogy TOR–M1 típusú rakéta okozta a Boeing 737-800 tragédiáját. Irán a katasztrófa után napokig tagadta, hogy rakétákat lőtt ki a gépre; hajtóműhibának tudta be a balesetet. Miután Kanada és az Egyesült Államok is rakéta becsapódásának tulajdonította az utasszállító lezuhanását, Teherán beismerte, hogy a Forradalmi Gárda légvédelmi egysége lőtte le az ukrán gépet, de nem szándékosan. Az új jelentés szerint a rakéták TOR–M1 légvédelmi rendszerből származtak. Iránnak 2017-ben 29 TOR–M1 egységet szállítottak le egy Oroszországgal kötött, becslések szerint 700 millió dolláros szerződés alapján. A jelentés szerint “jelenleg is folyik a rakéták által a balesetre gyakorolt hatás elemzése”.
A TOR a NATO-ban SA–15 kódnéven ismert rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer, amelyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki repülőgépek és irányított rakéták lelövésére. Lánctalpas járműre szerelték, amely radart és nyolc rakétát szállít. Minden jármű külön irányítható. A TOR hatótávolsága legfeljebb 12 kilométer, és legfeljebb 6 kilométer magasban repülő célpontok lelövésére alkalmas. Robbanótöltete repesz-romboló, a rakéta a cél közelében robban fel, repeszei megrongálják a hajtóművet, az üzemanyagtartályt és más fontos alkatrészeket.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Namond
2020-01-23 at 10:53
Lehet, hogy egy iráni tudós kidogozta az extrém száraz körülmények között is jól termő kukorica, köles, teff vagy paradicsom, padlizsán géntérképét?
És ez nem tetszett a Monsatónak, vagy a DeKalb Genetics Corporation-nak esetleg Seminis-nek?
yindzsang19
2020-01-22 at 14:04
‘orosz rakétákkal’-ennek hangsúlyozása a birodalmi alattvalők orroszok ellen hangolása céljából történik(felkészítés a jövőre!?)-az oroszok a teljes bekerítésük elkerülésére természtesen támogatják iránt-a gép lepottyan(t)ása nem kis részben
abból a háttérbirodalmi célból történt hogy-ezzel a terrormanipulációval-maguk mellé/mögé állíthatják ingadozó és iráni pénzre ácsingózó európai vazallusaikat-akik-mintegy ezt igazolva-bősz talpnyalásba is kezdtek…(ugyanúgy mint a maláj gép esetében)
odu
2020-01-22 at 13:31
Pár hónapja a szír légvédelem lelőtt egy orosz utasszállítót egy S200-as
régi szovjet rendszerrel.Egyik fórumon a nagy “szakik” MŰHOLDAS zavarásra tippeltek és hogy új technológia meg minden. Lehet a perzsáknak gőzük sincs, hogy mi történt.A régi római kérdés viszont igaz: mégis kinek az érdeke?
Jurka
2020-01-22 at 05:59
Likvidálták az árulókat,balesetnek álcázva.Ennyi történt.Sajnos vannak járulékos veszteségek is.Mai világban egy ilyen véletlen nincs.Azusa meg pislog,mint hal a szatyorban.
Lajos
2020-01-22 at 05:53
Vizsgálják a rakéták balesetre történő hatását.
Mit? A hatása az volt, ami egy rakéta dolga. Szétk@rta a gépet oszt jó. Leginkább ez volt a balesetre vonatkozó hatása.
Másrészről, az is baj lehet, hogy az Irániak nem amerikai rakétákra költöttek sok százezer dolcsit. Az egészen más lenne. Ott még a robbanás sem fájna úgy.
csakafidesz
2020-01-22 at 09:54
Bki, ezt nem hiszem el. Tökmindegy, hogy az orrát, vagy a farkát viszi el a rakéta, a gép lezuhan.
csakafidesz
2020-01-22 at 09:57
Illetve nem. Mindjárt jön a liberális pampogás, hogy embertelen, ha az utastérben robban, az fáj az utasoknak. Csakis a szárnyat szabad lelőni a gépről, hadd zuhanjon 10 percig. Legalább van idejük az utasoknak imádkozni..
Toni
2020-01-22 at 05:27
És miért fordult a repülőgép hirtelen irányváltoztatással a katonai objektum felé? Meghekkelte valaki a pilóták forgalmazását is?
Lejárt szavatosságú vagy homokkal töltött fejű rakétákat adtak el Iránnak az oroszok? Ha kettő alig tudott lehozni egy böhöm nagy utasszállítót akkor preciziós lövedék ellen mit érnek?
Minél több szempontból vizsgáljuk a dolgokat, azok nemhogy összeállnának hanem annál ellentmondásosabbak lesznek.
csakafidesz
2020-01-22 at 09:52
Pontosan! Az öngyilkos pilóták meséjét 2001-ben sem hittem el. Tudtam, hogy a mai gépeket kivültől is lehet vezérelni és a pilóta nem tud belenyúlni. Akkor robotüzemre vált és kikapcsolhatatlan a “robot”
Ergo:
Akkor csinálnak repülő-balesetet amikor akarnak.. Jó kérdés, hogy kik. De pl. képesek 200 embert feláldozni, ha felszáll mondjuk Oszama bin Laden a gépre. Akkor nekiviszik a gépet a legközelebbi hegynek.
Tessék, hogy ez teljesen immorális? A mai világban csak egyféle morál van, amit ŐK mondanak.
Namond
2020-01-21 at 22:40
“A Bild beszámolója szerint a 176 áldozattal járó légikatasztrófát megelőző pillanatokban jeleket észleltek egy SA-15-ös (Tor M1-es) légvédelmi rendszer radarjáról, majd a MŰHOLDAK a két rakétaindításra utaló villanást és a robbanást IS rögzítették.”
“Ez idáig az exportált Tor-M2E rendszereket szintén a 9M331 elfogó rakétával szerelték fel. A kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer képes 1-12 kilométer távolságon, 10-10 000 méter közötti magasságokon manőverező célok elfogására. Robotrepülőgépeket és pilóta nélküli eszközöket (UAV) 1,5-7 kilométer között, elfogott és követébe vett precíziós lövedékeket 50-7000 méter között képes megsemmisíteni.
A megengedett legnagyobb célsebesség 700 m/s (2,520 km/h). A Tor-M2E egy időben négy célra tud tüzet vezetni és nyolc rakétát képes levegőben tartani – ebből négyet aktív irányítás alatt. A várakozások szerint a jövőben az eszköz exportváltozatai már az új elfogórakétával lesznek ellátva.”
Fordította/Összeállította:
Jenei Imre hadnagy
csakafidesz
2020-01-22 at 10:03
Várjunk csak, mert hamarosan jönnek azok az eszközök amelyek menet közben szépen feldarabolják a gépet, hogy a vizsgálat ne állapítson meg semmit. Ha sikerült elérni, hogy háromcentis fémszilánkokra darálják a gépet a az igazi. (Na jó, ha a kohóknak ötcentis kell akkor ötcentisre.)
Namond
2020-01-23 at 10:36
Láttunk már olyat amcsi fanzin filmekben. Lehet, hogy kiszivárogtatás volt?
Namond
2020-01-21 at 22:29
Rendben, de hogy;
– nem kerültek át a reptéri légi-irányítás ukrán gépre vonatkozó adatai a célfelderítés képernyőre, mint semleges objektum?
– került a reptérről távozó, felszálló repülőgép cél pozícióba, a tűzvezető képernyőn?
Meghekkelte valaki az orosz radar, informatikai rendszert?
Vagy az informatika nem működött és közvetlen célzás volt?
ikabika
2020-01-21 at 22:42
Putyin megheckelte, Netanyahu megvuduzta, az irániak meg csak tehetetlenül néztek:d
Rossz helyen tapogatózol. Inkább azon gondolkodj el, vajon miért akart egy repülőgépnyi iráni, köztük egy rakat kanadai iráni Kijevbe menni. A kutya itt van elásva. Meg hogy a 4 órával korábbi rakétatámadásról miért közölt az iráni tv évekkel korábbi képeket, évekkel korábbi rakétakilövésekről képeket. És akkor megsejtheted, miért akart lelépni egy rakat iráni az országból.
Vox populi
2020-01-22 at 08:54
Ne felejtsük el,hogy hosszú évekkel ezelött az amerikai haditengerészet is lelőtt a Földközi tenger felett egy iráni utasszállitót.Szintén tévedésből.Akkor nem csaptak ilyen nagy zajt emiatt.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette,hogy az utasszállító lelövésének idején 6 db F-35 lopakodó vadászrepülő volt észlelhető az iráni határ közvetlen közelében.
Ez is hozzájárulhatott a tragédiához.Valószínű,hogy emiatt lettek nagyon berezelve az irániak.
Ezek nagyon szomorú dolgok,nagyon együttérzek az áldozatok családjaival!
Namond
2020-01-23 at 10:35
Esetleg azon is elgondolkodhatok, hogy ha a műholdak észlelik a TOR rendszer radar felderítés eredményeit, az mire jó?
Esetleg azon is, hogy lehet, IT módon hozzáférni a Boing autópilot rendszeréhez kívülről?
Esetleg azon is elgondolkodhatok, hogy melyikbe könnyebb behatolni egy katonai fegyverrendszer tűzvezetésébe vagy egy polgári repülő autópilotjába? Esetleg, melyik kinek könnyebb?
Azon is elgondolkodhatok, hogy miért – műszaki-, személyi-, állambiztonsági vagy forgalmi okból – késlekedett az urán gép felszállása több mint 2 órát?
Esetleg azon is elgondolkodhatok, hogy felszállt-e valaki és ki a gépre a várakozás vége felé? Esetleg, hogy fontos ember volt-e?