A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által közreadott jelentés szerint Irán fémuránt állított elő, amelyet nukleáris fegyverek magjához használnak fel. A fémurán termelését kifejezetten tiltja az Irán által 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás. A lépéssel Irán valószínűleg az új amerikai vezetésre próbál nyomást helyezni az ellenük hozott szankciók feloldása céljából.
Irán kisebb mennyiségű természetes – tehát nem dúsított – fémuránt állított elő. A NAÜ szakértői szerint ahhoz, hogy beépíthető legyen nukleáris fegyverek magjába, valójában nagyjából fél kilogramm magasan dúsított fémuránra lenne szükség – tudta meg a Portfolio. Bár önmagában az urándúsítást polgári célokra is lehet használni (például atomreaktorok működtetéséhez vagy orvosi izotópok kifejlesztéséhez), a fémurán elsősorban inkább nukleáris fegyverek kifejlesztésére alkalmas. Ennek megfelelően a fémurán termelését kifejezetten tiltja az Irán és hat nagyhatalom (Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Németország) között 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás.
A lépéssel Irán valószínűleg az új amerikai vezetésre próbál nyomást helyezni az ellenük hozott szankciók feloldása céljából. Joe Biden azonban kizárta annak lehetőségét, hogy az amerikaiak a szankciók feloldásával próbálják jobb belátásra bírni Iránt, amely mostani lépésével azt kockáztatja, hogy nemcsak az Egyesült Államok viszonylatában, hanem az eddig párbeszédre nyitott európai országok szemében is elszigetelődik.
Irán azután kezdte látványosan megszegni a nukleáris megállapodásban foglaltakat, hogy a Trump-kormányzat 2018-ban kilépett az egyezményből és újból gazdasági szankciókat vetett ki az országra. A szankciók nagyon súlyos hatással voltak az iráni gazdaságra. Irán többek között megígérte, hogy legfeljebb 3,67 százalékos dúsítású uránt állít majd elő. A dúsítás korlátozásának az volt a célja, hogy legalább egy évre megnövelje Teherán számára az atombomba gyártásához szükséges időt (breakout time) az atomalku megkötése előtti helyzetben meglévő két-három hónapról.
Bár Irán azt állítja, hogy atomprogramjának békés céljai vannak, és nem törekszik nukleáris fegyver előállítására, feltehetően az iráni vezetés (az észak-koreai rezsimhez hasonlóan) azt a politikát képviseli, hogy országának érdekeit csak az atomfegyver birtoklása révén tudja megfelelően biztosítani. Az Obama-kormány alatt tető alá hozott egyezményt több kritika is érte a múltban, mondván, hogy túl nagy teret enged Iránnak egy nukleáris fegyver jövőbeni kifejlesztésére. A Trump-kormány is elsősorban azzal indokolta kilépését, hogy állításuk szerint Irán több ponton is megsértette a megállapodást. Irán azóta már számos esetben megszegte a 2015-ös atommegállapodásban vállalt kötelezettségeit, elsősorban azzal, hogy növelte nukleáris üzemanyag-termelését, urándúsítást végzett tiltott helyszíneken, illetve azzal, hogy idén sikeresen állított elő 20 százalékos dúsítású uránt, amelyre 2013 óta nem volt példa.
A 20 százalékos dúsítású urán előállításának újrakezdése szakértők szerint azt jelenti, hogy Irán az atomfegyver előállításához szükséges munka oroszlánrészét már elvégezte. Az atombomba gyártásához ugyanis 90 százalékos dúsítású urán szükséges, aminek elérése a 20 százalékos dúsítás után már nem jelent jelentős ugrást. A BBC által idézett szakértői adatok szerint ugyanis az atombomba előállításához szükséges teljes munka 83,5 százaléka a 4 százalékos dúsítású urán előállítására megy el, majd az erőfeszítések további 8,5 százaléka kell a 20 százalékos dúsításhoz, ami után már csak a munka 8 százalékára van szükség a 90 százalékos dúsítású urán előállításához. A 20 százalékos dúsítású urán előállításának újrakezdése szakértők szerint azt jelenti, hogy Irán az atomfegyver előállításához szükséges munka oroszlánrészét már elvégezte. Az atombomba gyártásához ugyanis 90 százalékos dúsítású urán szükséges, aminek elérése a 20 százalékos dúsítás után már nem jelent jelentős ugrást. A BBC által idézett szakértői adatok szerint ugyanis az atombomba előállításához szükséges teljes munka 83,5 százaléka a 4 százalékos dúsítású urán előállítására megy el, majd az erőfeszítések további 8,5 százaléka kell a 20 százalékos dúsításhoz, ami után már csak a munka 8 százalékára van szükség a 90 százalékos dúsítású urán előállításához.
Még ha a Biden-kormány sikerrel is veszi rá Iránt, hogy tegyen eleget a 2015-ös atommegállapodásban vállalt kötelezettségeinek, ennek nyomán új kihívásokkal nézhet szembe az amerikai vezetés. Washington ugyanis az előző egyezményt várhatóan ugródeszkának használná egy új megállapodáshoz, amely még szigorúbban korlátozná az irániak nukleáris programját és kiterjesztené a korlátozásokat újabb területekre, így akár az iráni ballisztikus rakétaprogramra is.
Irán időközben jelezte, hogy ki fogja utasítani a NAÜ ellenőreit az országból, ha az Egyesült Államok február 21-ig nem oldja fel a Teheránnal szembeni gazdasági szankciókat. Európai tisztviselők próbálták meggyőzni mindkét felet, hogy tegyenek engedményeket egymás irányába, egyelőre érdemi eredmény nélkül. Jóllehet ők is aggodalommal tekintetnek Irán fémurán-termelésére. Decemberben például Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország, akik élen jártak a 2015-ös atomalku megkötésében közös nyilatkozatot adott ki, amelyben mély aggodalmukat fejezték ki Irán fémurán-termelését illetően, és kijelentették, hogy Iránnak semmilyen hiteles magyarázata nincs a fémurán polgári célokra történő felhasználására. A fémurán előállítása mögött komoly katonai megfontolások húzódnak.
Ha a dolog így folytatódik, Irán azt kockáztatja, hogy nemcsak az Egyesült Államok viszonylatában, hanem az eddig közvetítő szerepet betöltő európai országok szemében is elszigetelődik. Márpedig a 2015-ös megállapodás megújítására nem maradt sok idő. Idén júniusban ugyanis elnökválasztást tartanak Iránban és az utolsó elnöki ciklusát töltő, mérsékelt Hasszán Rohánit várhatóan egy keményvonalasabb politikus fogja követni az elnöki székben, akivel még nehezebb lesz a megegyezés.
Forrás: Portfolio; Fotó: MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal
TS
2021-02-12 at 18:58
Moloére, ez elmenne egy elemzésnek egy folyóiratban is. Szép munka.
Királytigris
2021-02-12 at 18:46
Ha Iránt megtámadják, az szinte biztos, hogy a kinaiak, és az oroszok a segítségükre sietnek, mert nem engedik a környék hatalmi egyensúlyát kibillenteni. Ezzel a háború elhúzódik, és Irán az USA második “Vietnámjává” válik. Izrael pedig teljes mértékben az USA-ra van utalva. Ha ez a segítség elmradna, vagy valamilyen módon a szembenálló fél az utánpótlás szállítását erősen csökkenteni, vagy teljesen lebénítani tudja, akkor Izrael hamar kimerül, és a harcból kiesik.
Tehát a háború Irán ellen nem lenne racionális lépés.
moliere
2021-02-12 at 18:31
Iránnal nem az a legnagyobb baja Izraelnek, hogy atomfegyvert fejleszt. Még az sem, hogy benne van az alkotmányban, hogy Izraelt el kell törölni. Távoli naiv dolgok lennének ezek a legfontosabb probléma nélkül.
Az a gond, hogy Amerika pénzt, emberéletet nem kímélve harminc év alatt összehozta a Perzsa Újbirodalmat, amely konkrétan a teljes Selyemutat ellenőrzi, és Kínától Libanonig ér (politikailag, és lassan katonailag is), és ez gazdaságilag olyan előnyökre váltható, amely mellett már nagyon furán érzi magát Izrael, konkrétan a határán áll ez a kínai-perzsa-arab hatalmi tömb, amely mellett ezernyi érv szól Pekingben, és hihetetlen potenciált jelent Teherán számára. Más sem hiányzott Jeruzsálemnek.
Amerre az amerikaiak megfordultak ebben a harminc évben, ott két dolgot értek el
– az amerika-ellenes rezsimeket nem tudták megbuktatni (Afganisztán, Szíria),
– a megbuktatott Amerika-ellenes rezsimek ellenzékét juttatták hatalomra (Irak), amely sokkal inkább Irán-barát kormányzatot jelent.
A térképen mindez egy nagyon szép és meggyőző konglomerátumot eredményezett, a Földközi-tengertől Kínai Turkesztánig. Hogy, hogy nem, pont ezen a vonalon húzódott a Selyemút, illetve még csak olyan országokat kéne bevenni, mint a perzsa kultúra teljesen kompatibilis tagjai: Tadzsikisztán, Üzbegisztán. Igaz, ők az afgánokhoz hasonlóan szunniták, de szerintem rövid időn belül mind jüaniták lesznek. 🙂
És ez a konglomerátum, hát nagyon hasonlít a történelmi atlaszokban található Óperzsa Birodalomhoz…
.
Milyen felsőbbrendű politika is az, amikor a négy évente esedékes választások, és a negyedéves számokra fókuszáló multinacionális lobbiérdekek határozzák meg a “hosszú távú” stratégiákat. Úgyhogy nem tudom, hogy mondják fársziul, hogy CONGRATULATIONS!
moliere
2021-02-12 at 18:20
Nézzük_magát_a_dolgot
1. Az tévedés, hogy csupa olyannak van atomja, akinél nem az iszlám a mérvadó. Pakisztáni Iszlám Köztársaság, amikor robbantott, bejelentette, hogy megvan az “iszlám bomba”. És az Indiával folytatott hidegháborút kimondottan a vallás fűti.
2. Irán politikájában az iszlám alapvetően határoz meg mindent, emiatt nevezik Iráni Iszlám Köztársaságnak, és emiatt a vallásos alapállás miatt van már 22 éve (lassan) deklarált célként kitűzve Iránban Izrael megsemmisítése. Máskülönben jogos Hesslerezredes megállapítása, mert akkor még szó sem volt atomtámadásról Izrael ellen (és úgy tudom, hogy annak ellenére, hogy a kimondott cél nem lett visszavonva, atomtámadásról még eddig nem volt szó iráni részről), ellenben Izrael már lengette be az Irán elleni “megelőző csapást”, ami ilyen kontextusban egyértelműen nukleáris megelőző csapás, és ezt nem egyszer az amerikai katonapolitika is megtámogatta, vagy saját fenyegetéssel élt (pl. Trump kormánya esetében is). Az teljesen nyilvánvaló, hogy ha egy Afganisztánt és Irakot sem tudott rendesen pacifikálni a Pentagon atomfegyver nélkül, hogy Jemenről és főként Szíriáról már ne is beszéljünk, akkor Irán esetében hosszú elhúzódó és vesztes háborúval kéne számolnia az amríkiaknak. Bevehetetlen ország, és kizárt, hogy atomfegyver nélkül esélyük lenne. Azzal sem sok. Legfeljebb nagyjából 6 milliárd ember tekintené korunk náci birodalmának Amerikát. (Már most is meg lehet a fele ennek a számnak… Elnöktől függetlenül, meleglobogóval, vagy szaros bugyogóval a nagykövetségeken, egy hülyeség.)
És még ott van Oroszország, aki valószínűleg sok minden jóval és széppel tudna meglepetést okozni Iránban, az amríkiaknak. Úgyhogy szerintem lesz iráni atombomba, lesz rá válaszul izraeli bombázás, ezzel némileg elszabadulnak az indulatok, és valószínűleg még talán amerikai bombázás is lesz, de inkább teljes körbezárás, lenullázás, viszont ma már nem csak Amerika van, mondhatni Amerika nélkül is van élet a bolygón.
moliere
2021-02-12 at 18:10
Hesslerezredes
A felsorolt összes Irán-közeli atomhatalom mind nagyon messze van ahhoz képest, aki a legközelebb van hozzá. Garantálom Neked, hogy az USA folyamatosan ott cirkál atomrakétákkal, és más nukleáris eszközökkel az iráni vizek közvetlen határán, és azt gondolom, hogy egyik országnak sincs olyan közel Iránra irányított rakétája, mint Amerikának a törököknél. Szinte biztos vagyok benne, mondhatni durván meglepne, ha ez mind nem így lenne.
Királytigris
2021-02-12 at 18:00
A békét csak a nukleáris elrettentés biztosíthatja. Amelyik országnak van atomfegyvere, azt már az agresszor nem meri megbombázni, mert fél a válaszcsapástól, és így a béke biztosítva van. Minél több országnak lesz atomfegyvere a békéra annál nagyobb az esély.
Torockó
2021-02-12 at 16:59
Ez hír? Az USA, Izrael, Szovjetunió, Franciaország, Egyesült Királyság, Pakisztán, Kína, India, Észak-Korea “fémuránt állított elő”. Még pár más országról is hírlik ez…
Szerelje szét minden ország az atomfegyvereit!
Hesslerezredes
2021-02-12 at 16:57
A kutya nem foglalkozna Irán atomprogramjával, ha egyrészt nem lenne iszlám ország, másrészt ha nem folytatna Izrael-ellenes külpolitikát.
Észak-Koreával is azért foglalkoznak annyira lagymatagon, noha fényévekkel Irán előtt jár az atomfegyver-technológiában, mert el van a távol-keleten a pixában, kit érdekel, hogy egy Japánt, vagy egy Dél-Koreát fenyeget, azok nem a ‘választott nép’ tagjai, mit se számítanak.
Amúgy Irán sehhében (oroszosan!) ott van ‘mindössze’ két atomhatalom, Pakisztán és India, és nem túl messze Izrael, szintén atomhatalom a latorabbik fajtából, hogy északra Oroszországot se felejtsem ki, és egy Afganisztánnal távolabb Kínát.
Izrael kivételével a másik négy most közömbös Iránnal, Oroszország, Kína inkább baráti is vele, de sosem lehet tudni, hogy egy ilyen klubban ki mikor bolondul meg és miért.
Szóval Irán meglehetősen kényszerpályán van atom-ügyben.
Nézzük_magát_a_dolgot
2021-02-12 at 16:57
Tisztelt Lajtai úr! Hogyan függ össze az iszlám és az atombomba? Ha jól tudom, csupa olyan országnak van atombombája, ahol nem az iszlám a mérvadó. Az, hogy Irán az iszlámot követi, és atomfegyvert akar, az két egymástól független dolog időbeli egybeesése, és nem oksági összefüggés.
Lajtai János György
2021-02-12 at 16:45
No kérem ez a békés, senkit nem fenyegető iszlám, na bravó…