Végre, végre, végre! Háromszor is csak ezt mondhatjuk a Magyarságkutató Intézet által, kormányzati támogatással készült animációs film kapcsán, amely a magyar történelem egyik legnagyobb súlyú csatáját, a 907-ben lezajlott pozsonyi csatát mutatja be. Végre film készült erről a hatalmas magyar győzelmemről, végre szó esik ennek valódi jelentőségéről és végre hiteles őstörténeti- és származáselméleti környezetbe lett elhelyezve nemcsak a csata, de maga a honfoglalás is. Többszörös kalapemelés az alkotóknak!
Nagy várakozással ültem le a tévé elé tegnap este. A pozsonyi csata ugyanis megítélésem szerint a magyar történelem egyik legnagyobb jelentőségű eseménye. Olyannyira, hogy a 907-ben aratott győzelemnek köszönhető egyáltalán az is, hogy ma lehet magyar történelemről beszélni, hogy itt, Európa közepén immáron több, mint 1100 éve él egy történelemformáló, nagyszerű nép, amelyhez mindannyian tartozunk. Ez okozta a várakozást és a felfokozott érdeklődést, kíváncsiságot, mert érdekelt, hogy miként nyúltak a témához a film alkotói.
Nagyszerű produktum jött létre! Tartalmilag és küllemre egyaránt remek film készült. Örömteli volt, hogy nem csak a csatáról volt szó, hanem az egész történéssorozatot elhelyezte történelmi környezetében. A film első része kiváló, szemléletes és hiteles bemutatása a magyarság, mint sztyeppei, íjfeszítő nép hétköznapjainak, életmódjának. Megtudhatjuk belőle, hogy egykoron a keleti pusztákon a nagycsaládok, nemzetségek egymástól el nem választva éltek. Lakhelyük a szállítható, természetes anyagokból készült, fűthető és jól szellőztethető jurták voltak. A sokszor primitívnek és vadnak leírt őseink rendkívüli gazdagságú motívumkinccsel rendelkeztek, amelyek akár a bőr-, akár a fém szerszámokon és használati tárgyakon, valamint az íjakon, nyílvesszőkön és tegezeken is megtalálhatók voltak.
Szívmelengető volt hallani, hogy mindvégig a Turul Nemzetségről esik szó, és végre nem “halászó, vadászó, gyűjtögető finnugor népnek” vagyunk titulálva, hanem kétséget kizáróan sztyeppei, íjfeszítő népnek, Attila hun nagyfejedelem egyenes ági leszármazottainak. Mindez felcsillantja annak reményét, hogy gyermekeink már népünk valós őstörténetével ismerkedhetnek majd meg, s nem holmi, zavaros származáselméletekkel.
Mivel a mai világban már szinte minden a látványon, a külcsínen is múlik, örömmel nyugtázhattuk, hogy az alkotás képi megjelenítésében sincs hiba, a karakterek kidolgozottak, a lovaknak még az izmai is kidudorodnak vágtatás közben, és a szél szépen lengeti az árvalányhajat. Engedtessék meg azonban, hogy kijelentsük: az igazi értéke a filmnek mégiscsak a tartalom, a hiteles és olykor tabudöntögető történelmi magyarázó szöveg, amely végigkíséri a cselekményt.
A film betétdalát Tóth Gabi és FankaDeli énekli. Forrás: YouTube
Számos kulcsfontosságú tény is elhangzik a filmben. Egyrészt a honfoglalást többször is visszatérésnek nevezi, amely pontos megfogalmazás, ha figyelembe vesszük Attila és a hunok V. századi történelmét, és azt, hogy az egyetemes történelem egyik legnagyobb alakjának, Attila nagyfejedelemnek a mai Magyarország területén volt a szállásterülete. Másrészt következetesen felemlíti a szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot, lerakva egy új, és végre valóságos, hiteles származáselmélet alapjait. És szintén kiemelendő, hogy a 907 és 955 között lezajlott magyar hadjáratok – amelyeket lekicsinylő módon csak “kalandozásokként” emleget a honi történetírók egy jelentős része – valójában biztonságunk megerősítését szolgálták, miközben potenciális ellenfeleink feltérképezésére és hadisarc-szerzésre is kiváló lehetőséget jelentettek.
Ám minden információ közül a legfontosabb talán az, amivel a film is kezdődik: IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király hadiparancsa ugyanis úgy hangzott, hogy “Irtassanak ki a magyarok!” A történelmet ismerők tudhatják, hogy Nagy Sándortól kezdve, Attilán át, egészen Napóleonig, számos nagy hódító volt a világtörténelemben. Amíg azonban Nagy Sándor a hellén kultúra elterjesztéséért is vívta a maga csatáit, mert hite szerint ennek terjedése felemelte volna a meghódított népeket is, addig IV. (Gyermek) Lajos aljas módon a kiirtásunkra tört.
Nincs a világon még egy nép, amelyet nem legyőzni, nem elűzni, vagy behódoltatni akartak, hanem kiirtani. Ez is mutatja különlegességünket, miként az is, hogy ez a gyalázatos terv a rettenetes túlerő ellenére sem sikerült Lajos seregének!
Nem sikerült, mert bár a csata az első roham után a frankok győzelmét ígérte, az Attila Turul Nemzetségének színe-javát felvonultató, jól felszerelt, kiváló harci erejű seregünk Árpád fejedelem élete árán ugyan, de megvédte népét. A magyar sereg vert helyzetből is döntő győzelmet aratott. A honfoglalás beteljesedett, a Kárpát-medence magyar uralom alá került, és Trianon óta megcsonkítva ugyan, de most is abban a hazában élünk, amelyet Árpád és serege egykor visszahódított, majd utána meg is őrzött.
https://www.youtube.com/watch?v=TMclIv7BkBA
Forrás: mediaklikk.hu
Bármilyen elcsépelt, és kilúgozott jelző is az egy-egy kritika esetében, hogy “hiánypótló”, a pozsonyi csatáról készült és tegnap este a közmédiában (M5) bemutatott animációs filmre mégis ezt a jelzőt kell alkalmaznunk! A pozsonyi csata jelentősége ugyanis csak az elmúlt években kezd a helyére kerülni. Saját történelemóráimra visszatekintve, nincs emlékem arról, hogy akár az általános-, akár a középiskolában szó esett volna róla. S mind a mai napig rengeteg a lekicsinylő leírás, a hősök deheroizálása, a kilúgozott, lényegrejtő történetmesélés erről az eseményről. Nem véletlenül.
A magyarok kiirtását parancsba adó IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király szellemi örökösei ma is köztünk élnek. De szerencsére mi is itt vagyunk. Megfogyva bár és megcsonkított hazában, de ellenlábasaink legnagyobb bánatára, mégiscsak itt vagyunk!
Hála és köszönet ezért a pozsonyi csata hőseinek!
Vezető kép: A pozsonyi csata egy 1850-ben készült grafikán. Forrás: Wikipedia
RS
2020-12-23 at 10:14
Kristóf
Na akkor ki is védte meg a magyar fölédet a bajor seregektől 907-ben Pozsinynál? A magyar serehek, az avar seregek, Árpád népe, vagy a finnugorok? Vagy nem is történt semmi?
Szerinted?
INDIREKT
2020-12-23 at 09:44
Welszibard!
Igazad van!!!- Látod, még egy film is így megosztja az országot.
– Nem tudom azt mondani, hogy a Magyarságot, mert ez a mocskos fröcsögés, tudományoskodó magyarellenesség,mucsaiságot ordítozó baloldaliság stb. a mai Lenin fiúk alapvető jellemzője.
– Mit lehet azon filozofálni, hogy miért jöttek ide a Bajorok? A ruszkik is “felszabadítani” jöttek ide és ezt is tanították 40 évig.
– Okos balos történészek: 1000 év alatt hány könyvtárunk pusztult el?
– A film valóban elkapkodott, kellemetlenül hiányos,külföldön is eladhatatlanul gyermeteg, de megszületett, mint az autisták, és mienk!
Kristóf
2020-12-23 at 09:23
Hát ez nagyon derék, komoly előrelépés. Már csak pár olyan hazugságot kéne felismerni, mely annyira evidens nekik, hogy egyszerűen továbbra is megeszik.
A film elején is mondják halkan, hogy a hunok után az “itt maradó” nép. Tessék mondani, a hunok előtti helyi néppel mi volt? Móra Ferenc ásatásai alapján pontosan leírta “Hun sírok, hun meg nem azok” c. kis írásában. 1 hunra jutott 30 közrendű, akik Attila előtt és után is itt voltak. A honfoglalások hullámai ország feletti uralmat szerző Lovas nomád seregek voltak. Lett volna IV. hullám is, csak azt IV. Béla népe nem hagyta, hanem elkergette. Árpád magyarjainak arányát az alapnépességhez mérten amúgy Marjalaki és Krantz is 3%-ra teszi. Az is kb. 1/30 ugye.
Az a helyzet, hogy a Kárpát-medence 2/3-a vizes élőhely volt, és vagy 90%-a erdő. Ennek köszönhetően közel s távol ez volt az egyetlen hely, mely élhető volt s melyet laktak is a jégkorszak alatt, és ahonnan az ember elterjedt, bőven a Közel-Keletről elterjedő indoeurópaiak előtt. Az egymással rokon szittya (szkíta) utódnépek bölcsője. Azt már halkan mondom, hogy ez a nagyon gazdag föld később is nyilván folytonosan lakott volt, sőt, természeti gazdagságát a helyben élő, természettel együttműködve gazdálkodó népnek köszönhette. Mely életforma egészen az elmúlt évtizedekig fellelhető volt itthon. Nemhogy Andrásfalvy Bertalan, de még Faludy György is írt róla. Vagyis a nép ugyan nem vándorolt el innen, mert miért is tette volna? De az életformája is más volt mint a pusztán vándorlás.
A magyarságkutatók olyanokon szoktak még arcra esni, hogy Árpád-házi királyok genetikájából következtetnek a köznép eredetére. Holott ha kicsit jobban figyelnek, ők is megtanulhatták volna általános vagy középiskolában, hogy a köznép 1848-ig nem volt a nemzet része. A képes krónika pedig híven mondja el a nemesi nemzet eredetét és országszerzését “annak számos népével”. Akik nem Attila egyenesági genetikai leszármazottai, hanem jogutódjai.
A következő sztenderd csapda, hogy ha valakivel rokonok vagyunk, akkor biztosan tőle származunk, legalább részben. Namost ehhez elég lenne szétnézni otthon a családban. A nagybátyám rokonom, biztosan van egy sor közös génünk is. De nem tőle származom! Ugyanígy rokonok egymással a szittya utódnépek, akik innen származtak el. A finnugorok is. Ha tetszik, ha nem. Ez nem azon múlik, hogy az Obrusánszky Borbálához hasonló hunoknak mennyire tetszik a halászat és a Kárpát-medence sok évezredes ártéri gazdálkodása. (Melyet a finnugorok, sőt balti népek is folytatnak.) Bűn és fájdalom kidobni a finnugorok gazdag mondavilágát és emlékeit, melyet közös Kárpát-medencei őseinktől örököltek.
És a bónusz kérdés: kié a nyelv? 2-5% “honfoglalóé”, vagy e föld, a bölcső “számos népéé”? Az a képszerű, ragozó ősnyelv, mely képessé tesz, és nem csak oksági láncok mechanikus fejtegetésére tesz alkalmassá. Mely nyelvről Teller Ede úgy tartotta, hogy nélküle nem lett volna képes elérni eredményeit.
bl
2020-12-23 at 08:33
Egy ötlet: Én Attila táborának nyomait valahol Gyöngyös, Abasár környékén keresném. Abasár egy nagyon jó táborhely lehetett valamikor. Jól védhető, stb.
gyozo2018
2020-12-23 at 07:57
Welszibard
2020-12-23 at 02:05
.
Ismétlem, nem a kritikája döbbentett meg, hanem az agresszivitása, arroganciája.
A balliberálisok meg le vannak szarva.
Úgy, amúgy…
Fixit
2020-12-23 at 07:43
Wááá csak ámulok és bámulok!
Szentesi meg a többi nyámmogó – aki nem tud megkülönböztetni egy ismeretterjesztő dokumentumfilmet egy történelmi szakmunkától gyak szellemi fogyatékos.
Ezek azok a filmek, amiből napi 100-as tol ki naponta az a History vagy bármelyik un ‘tematikus’ csatorna amik között olyanok vannak amiből megtudhatjuk ‘ufoképítettékapiramisokat’.
És tetszik Szentesinek meg a többinek vagy nem ma ezen lógnak a tinik ezt lesi az összes olyan aki nem a tiktokvidok előtt zombul mert gyakorlatilag a média mára egy kalap szar nézhetetlen ócska unalmas szemét.
Persze azokhoz a filmekhez jár pár ‘beszélő fej’ a megfelelő mennyiségű zsozsóért aki a többszáz oldalas szakmunkából elmond 3 mondatot – mintha hiányoznának ezekből a feltételezés talán lehet esetleg (nem véletlenül ez NEM az a műfaj) – de azért a többi kolléga kushad és vár a sorára amíg ő is a kasszagéphez járulhat…
Na és ebben meg egy beszőlő fej sem volt mert ez egy animációs film skandallum…
A filmet egyébként a hülyébbek kedvéért – egy történész írta és rendezte Baltavári, gondolom Szentesi a végére már olyan szinten “idegállapotba került”, hogy az agyát elborító vértől azt nem bírta elolvasni – úgyhogy Szentesi a kollegája szerintem meccselje le vele persze gyanitom abban a vitában csúnyán elkenné Szentesi száját az eddigi munkái alapján – középkorból valószínűleg elkééggé felkészült és elolvasta a rendelkezésre álló irodalmat.
Mivel szemben Szenteisvel és a haveri körével aki már írt helytörténeti és történelmi szakmunkáklat (beszarok, hogy képes volt ezt leírni) Baltavári meg már csinált ilyen tudományos ismeretterjesztő animációs filmeket nem egyet nem kettőt de sokat.
Mennyit is csinált Szentesi? Jahh igen egy nagy – nagy kibaszott kövér nullát, az szép, de azért tudja, hogy kell. Persze ismerjük erre az érvet ha nekem is adtak volna hatcsillióforintot én is megcsinálom – hát laófaszt mama, nem csinálna semmit mert nem ért hozzá.
Ezen az alapon holnap becsukható lenne az összes történelemtudományi tanszék mert nagyjából zéró az amit biztosan tudunk, nem kell ahhoz bölcsészkart végezni, hogy az ember tudja a történészek 80%-ban analógiákkal és feltételezésekkel dolgoznak.
Mivel nincs egy időgépünk, hogy visszamenjünk és megnézzük hogy történt. Mégis kapnak pénzt az _adófizetőktől_…
RS
2020-12-23 at 07:06
Teljesen természetes, hogy a film hatalmasat téved. A Nyugati seregek mintegy 100 ezer fővel nehézpáncélzatban alaposan felfegyverkezve nem a magyarság elűzésére, vagy kiirtására érkeztek a Kárpát medencébe (ez teljesen abszurd feltételezés), hanem határmanti piknikezésre érkeztek, és összebarátkozni szerettek volna a magyarsággal. Ezt a magyarság 907-ben teljesen félreértette (bizonyára nyelvi nehézségek miatt), és csak úgy oktalanul nekiestek a nyugati seregeknek, miközben azok a piknik reggelihez készültek, amelyre a magyarokat is vendégszeretettel várták. Tehát pont fordítva volt, a magyarok akartak gyilkolni, nem a Bajor seregek. Ezt a súlyos félreértést hosszú évekig tartott tisztázni és kimagyarázni. Egyesek még most is magyarázzák! Hihihi
Fixit
2020-12-23 at 07:03
@Magyar vagyok
persze persze hívjunk japán rajzolókat mert a mucsai lábszagú provincián ehhez sem értünk na baszódj meg! Ugye nem zavar, hogy a nagy Disney produkciók jelentős hányadát “itt rajzolták” Kecskeméten, ugye? Az sem különösen zavar, hogy pl az Avatar “világítását” (egy animációs fázis) Új Zélandon magyarok csinálták? És akkor ne beszéljünk arról, hogy a ma használt legvalósághűbb bőrmegjelenítés algoritmusát is egy fiatal BME-s gyerek csináta meg.
És te arról beszélsz milyen programot kéne használni? A végén pár snittben látszik az a program amivel csinálták pontosan ezzel dolgoznak nyugaton is vagy keleten vagy akiknek éppen a seggét nyalod. Tudod mit öreg a Japánok tanulhatnak tőlünk, mert annyi pénzből 3 másodpercet sem tudnak összehozni nem egy 45 perces dokumentumfilmet.
És jobb, hogy mi csináltuk meg először mintha a history vagy valamelyik másik csatorna.
Welszibard
2020-12-23 at 02:05
Én is elolvastam Szentesi-Zöld László cikkét a filmről és a YT-on megnéztem a filmet is.
A nemzeti oldalon elkötelezettként a következőket tudom mondani:
1. Szentesi már 1 héttel előbb látta a teljes filmet. A most sorozatban támadó és pfujoló ballib médiumok cikkirói mindezt csak 1 hetes késéssel tehetik meg. Tehát Szentesi már akkor többet tudott náluk.
2. Meglepő módon Szentesi higgadtan felsorolja azokat a problémákat, amikbe majd 7 nap múlva az ellenzék bele fog kötni. Ezeket történész szemmel szúrta ki. Ami még meglepőbb: az ellenzék szinte szó szerint ugyanezeket szúrta ki, szintén felkért történészek észrevételei alapján.
3. Ebből számomra az következik, hogy Szentesi észrevételei jogosak voltak, egyet értek a kritikájával, elkapkodott volt a film bemutatása. Szentesi megmondta milyen tőrökbe fogunk belefutni – ez szépen meg is történt.
4. Az ellenzék megint diadaltort ül, és hollóként lakomázik. Az elkövetett bakik sorozatából tehénlepényeket csapdosnak az arcunkba.Ezeket végigolvasva, sajnos, azt kell mondanom – történészi szempontból jogosan.
Senki nem hallgatott és figyelt oda Szentesi Zöld Lászlóra – pedig a legjobbat akarta nekünk, hogy ne legyünk hollók lakomája.
Saját véleményem:
– Már 10 évvel ezelőtt is egy “Call of duty” és egy “Fortnite” 3D-s harci videojáték profibb volt mint ennek a filmnek az animációs motorja. Vagyis egy mai fiatalnak ez a lárvaarc és szögletes mozgás már elavult.
– Nem kellett volna “tudományos ismeretterjesztő” célokat adni a filmnek, mert éppen az itt elkövetett pontatlanságokba kötöttek bele – jogosan.
– Fikciósan kellett volna feldolgozni és akkor szabad a gazda. Ahogy Tolkien csinálta a Gyűrűk urával, vagy Rowling a Harry Potterrel. Akkor két legyet üthettünk volna egy csapásra: a mitikus feldolgozáshoz joga van a szerzőnek, a történészek pedig egy fikcióba nem köthetnek bele. Bezzeg most rajtunk élik ki a szadista hajlamaikat, nehogy már egy kis örömünk legyen hajdani sikereink miatt.
Oda kell figyelnünk arra, aki értünk és nem ellenünk beszél.
gyozo2018
2020-12-23 at 01:50
Patriit!
Szentesi arrogáns.
Ez az, amit nem értek.
Lehet véleménye Szentesinek, de miért támad, miért agresszív?
Joris
2020-12-22 at 23:53
Bocs. “Köszönöm türelmüket”
Joris
2020-12-22 at 23:52
Tisztelt engem megszólítók. Majdnem éjfél, mire soraikat olvasom. Ha holnap ellátogatnak ide, néhány szóban visszatérek a témára. Kólöszönöm türelmüket. Tisztelettel.
Sarrukin
2020-12-22 at 23:09
És csesszétek már meg, senki nem akart kiírtani minket! Az eredeti latin szöveg így hangzik: “„ibi decretum omnium sententia Ugros Boiariae regno eliminandos esse”. A kormány által pénzelt “filmektől” ments meg minket, jó Uram…
Sarrukin
2020-12-22 at 23:05
Istenem, miért vered a magyarokat ezzel a történelmietlen, 20 évvel ezelőtt is kínos technikai megoldásokat tartalmazó förmedvénnyel?
Baszki, még a Kingdom Come is hitelesebb, pedig az csak egy videójáték 🙁
Patriot
2020-12-22 at 22:55
gyozo2018
2020-12-22 at 22:23
A filmel kapcsolatban semilyen agresszió, vagy indulat nincs bennem. Nem ítélek , elmondtam a véleményem.
Fentebb a Szentesi úr kapcsán szintén nem ítéltem . Elolvasván a cikkét, egyetértettem azzal amit ott írt.
gyozo2018
2020-12-22 at 22:23
Patriot!
Mint mondám, az a baj, hogy ítél, indulatos és agresszív.
Érthetetlen.
Dr. Szabados György középkortörténész véleményére nagyon kíváncsi lennék.
Jó lenne, ha megszólaltatnák.
Patriot
2020-12-22 at 22:16
Megnézve a filmet, ismeret terjesztő animációs film kategóriában egész jó! Gratulálok hozzá! Bizonyára rengeteg munka van benne. A narrátor kíváló, a zene jó, jó az egész film hangulata.
A grafika , a 3D animáció borzalom. Baltafejű egyen arcú karakterek plastic hatású ruhákban. Kétezres évek elején még szenzáció volt egy ilyen 3D motor (Unreal Tournament- é ha jól tudom ) 2020 ban kissé már megmosolyogtató.
Kezdésnek remek , reméljük lesz jobb is!
Leopard
2020-12-22 at 22:00
Semmi rejtély nincs itt. 1. ADOTT EGY TERMÉSZETI KINCSEKBEN GAZDAG TERÜLET. 2. Nem a Kelet es nem a Nyugat szerezte mwg- hanem MI. 3. EBBOL JOTT LETRE A KÖZÉPKOR EGY LEGGAZDAGABB KIRÁLYSÁGA. 4. A csata errol döntött. 5. Ergo pl.Augsburg: szinte jelentéktelen vereség. Nem érintette a szuverenitást. 6. A nyugat züllött volt.7. Egyházi kontextusban is. ( Pornokracia- ez a neve a korszaknak).
Leopard
2020-12-22 at 21:52
Amugy: ha minket ide – bekergettek- akkor releváns kerdes, hogy a besenyok degeneraltak voltak? Miert nem ok szereztek meg a Karpat- medence kincseit? Vagy miert nem a nyugat? MIT KELL EZEN DOKUMENTALNI? EZT A KINCSET- ARANY – EZUST, ETC – MI SZEREZTÜK MEG.Mit akar meg DOKUMENTÁLNI A JO SZENTESI?
Leopard
2020-12-22 at 21:47
A nyugati centrum tudta: ha itt(Kozep- Europa) letre jon egy nem fragmentált politikai egyseg- akkor a nyugati centrum nem europa centruma. Es tudtak , hogy ez a terület potenciálisan gazdag.( arany , ezüst , sokeszlet, etc) Es nem tudtak elvenni. Ha valaki ezt nem erti, az reménytelen. Azzal barmit el lehet hitetni. Pl.azt is hogy a magyar őshaza olyan helyen volt, ami NEM VÉDHETŐ. Es hogy ide- a gazdagsagba- nem jottunk- hanem bekergettek.
Verivo
2020-12-22 at 21:44
Ez a film a nemzetgyalázás minősített este.
sigula
2020-12-22 at 21:32
Joris-nak
Lényegében egyet lehet Önnel érteni. Két ponton én nem:
1. mohamedánok nem bálványimádók (szigorúan véve díszítőelemként csak növényi és geometrikus motívumokat szabad használniuk, legalábbis mecsetben, araboknál máshol sem, a perzsák és törökök kéziratokban miniatúrákban ábrázoltak embert) sőt éppen a keresztényeket tartják annak (amikor a törökök az elfoglalt országrészeken katolikus templomokat átalakították mecsetté első dolguk volt kiszórni, összetörni a templomok szobrait, vagy a reformátusok is bálványimádóknak nevezték a katolikusokat és ugyanúgy kidobálták a szobrokat és lemeszelték a képeket.)
2. az igazság, legalábbis a megismerhető igazság igenis függ a ‘tudomány állásától’. A történelem részleteiben néha ellenkezőjére válthat, vagy jelentősen módosulhat egy-egy történelmi személy vagy esemény értékelése,az újonnan felfedezett, felismert tények – legyen az régészeti lelet, vagy addig ismeretlen forrás – fényében.
Esvány
2020-12-22 at 21:16
Joris kedves! A zsidóság nem kiválasztott nép, hanem választott nép! Isten azért választotta, hogy megmutassa az emberiségnek, hogy még egy ilyen bűntől terhelt népen is megkönyörül és nem veszejti el. Különben a maiak kazárok. Slomo Sand: Hogyan alkották meg a zsidó népet. Mindezek mellett azt hiszem, egyről beszélünk, írunk.
TS
2020-12-22 at 20:54
Joris, ugye maga református?
TS
2020-12-22 at 20:54
Joris, nagyon szépen szólt! Köszönet a hozzászólásába fektetett időért.
RS
2020-12-22 at 20:53
Mondjuk filmfesztiválokon ez a fim már a haladó nyugaton nem állja meg a helyét, mert az egész filmben nincs egyetlem BLM aktivista, vagy arfo-magyar, de még egy LMBTQ zászló se! Ez így nem felel meg az elvárásoknak!
Ennél fogva szerinten nyugaton sehol nem fogják bemutatni, de nem csak emiatt!
Hakapeci mór
2020-12-22 at 20:28
Az itt fanyalgóknak bizonyára jobbantettszett volna az elme-
szelt Szász-féle film alovári cigányokkal nameg a héber pat-
tantyúsokkal….
RS
2020-12-22 at 20:01
Vízöntő
Persze, hogy nem tetszik a Sorosista, Genderista, nemzetfelszámolásért küzdő hazátlanoknak, hogy a magyarok már megint nem veszik tudomásul, hogy a cél nem változott 907 óta, vagyis a magyarságot egy az egyben szeretnék felszámoni, a multját elhazudni és jelentéktelennek feltüntetni! Ezt a célt már megint nem segíti egy ilyen film, pedig Landeszmann György rabbi már 1993-ban megmondta, hogy:
“Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bőgatya és a fütyülős barack.”
Ők azt szeretnék, ha a jövő nemzedékei addig is mig megszületnek és nem lecserélik őket, mint nyugaton, ebben a szemléletben nőnének fel!
Pedigház lehet, hogy fordítva van. Ha a magyarok értékeit kivonjuk a magyar kulturúból, csak a kipa és a hanuka gyertya marad!
elszomorító
2020-12-22 at 19:26
Engem, jobboldaliként a véleményem miatt az index posztjairól is rendre kivágnak.
Innen is a véleményemért tesznek ki ? Akkor valószínűleg nem itt van a helyem.
Pedig csak annyit írtam, hogy a film grafikája ratyi. Meg hogy ragaszkodnunk kéne a tudományosan alátámasztható történelmi tényekhez. Ugyanis van tudományosan alátámaszthatóan is mire büszkének lennünk.
Vízöntő
2020-12-22 at 19:11
Komolyan nem értem az acsarkodókat, a filmet becsmérlőket.
Hány perces a film? Hány napig tartott a csata?
Mennyi férhetett abból a filmbe?
Ok-okozatot vázol néhány mondatban közérthetően, meg egy vázat a csatáról, ami a tényeket követi.
Férhetett bele több? (Vagy én másik filmet néztem?)
Tessenek csinálni jobbat, vagy 8 órásat, ha a tényeket követi nekem tetszeni fog, de addig örüljünk már annak ami végre van!
ROSUVASTATIN
2020-12-22 at 19:08
Joris 12 22
ILLEY,SZENTESI ÉS JORIS : SZUPEREK VAGYTOK! KÖSZÖNJÜK, HOGY ILYEN OKOS HOZZÁSZÓLÁSOK IS MEGJELENHETNEK. (de meddig..?)
P.S.
2020-12-22 at 19:04
Tisztelt Szabó László!
Ajánlom figyelmébe, hurkája helyett.
https://www.libri.hu/szerzok/dr_cey-bert_robert_gyula.html
el somorrito
2020-12-22 at 18:49
Hát, a grafikája elég ratyi.
Kb. 10 évvel ezelőtti videojátékok szintje.
Mindjárt az elején “bemutatkozik” a “minőség”.
A vadász íján a nyílvessző szépen áthatol a vadász kezén, :))) úgy tartja az íjat derék honfitársunk, hogy a nyílvessző a kézfején át van szúrva.
Vagy tényleg így hordozták a nyilat ? Lövés előtt a nyílvesszőt átszúrták a kézfejükön, így biztosítva a biztos célra tartást. :)))
Szóval nekem egy kicsit olyan ratyi volt. A múltunk felelevenítése, azért egy kicsit többet érdemelt volna.
A másik amit én fontosnak tartok, hogy nem kéne az oláhokat követni abban, hogy kitalált történelmet kreáljunk magunknak.
Van a valós történelmünkben is elég dicsőséges momentum, beleértve persze a film tárgyát is.
És Dr. Szabados György középkortörténész mit mond?
2020-12-22 at 18:48
Patriot!
Szentesinek (akit amúgy nagyon kedvelek), lehet ez a véleménye, más történész kutatóknak más, vagy árnyaltabb), de miért arrogáns, miért minősít, és miért ellentmondást nem tűrő?!
Kíváncsi vagyok, mit mond az egyik legnevesebb középkortörnészünk, Dr. Szabados György, a László Gyula Intézet igazgatója!
PG
2020-12-22 at 18:26
“Leopard”-nak: Egy népet kiirtani az mindig az egész népet jelenti. Nem az a nehéz agyú aki ezt így érti, hanem az aki mindent, mint ezt is igyekszik félre magyarázni. Igenis, a történelem folyamán már irtottak ki teljes egészében népeket.
Viszont én nem láttam ezt a filmet, de szeretném megnézni. Hol lehet még megnézni? A magyar történelem mindig is érdekelt.
Mátyás
2020-12-22 at 18:25
Ha én ma elégetem egy nép összes írott emlékét, akkor akár már 1 nap múlva is letagadhatom, az azokban szereplő történéseket? Ha valamit leírtak ezer évvel ezelőtt, az biztosan igaz volt? Ezért fontos a népemlékezet is, amit szájról szájra adnak át. Ezt arra értem, hogy például a törökök az összes könyvtárunkat felégették 500 évvel ezelőtt. Micsoda kincsek veszhettek el, és ez arra is magyarázatot ad, hogy bizonyos dolgokról miért van kevés, vagy egyáltalán nincs írott emlékünk.
anyuka Zotyója
2020-12-22 at 18:22
@ Gáspár Anette
Ha meg akarod érteni Szentesi “jobboldaliságát”, van ennél sokkal érdekesebb is.
Például: “Trianon elmúlt, engedjük el”
https://888.hu/piszkostizenketto/trianon-elmult-engedjuk-el-4146114/
(Érdekesség: a kommentekből kiderül, hogy az eredeti oldalt – az eredeti kommentekkel együtt – eliminálták. Nyilván nem akarták dokumentálni az olvasói lincshangulatot.)
És vannak még ennél csúnyább anyagok is.
Illey
2020-12-22 at 17:55
SZILVÁSI ANDRÁS!
Te végre tárgyilagosan írsz a filmről!
Aki dicséri: az nem magyarkodás és aki megmondja a hibáit: az nem ellenség.
Javaslatod kitűnő: lehet jobbat is csinálni.
— Reméljük jön még egy javított kiadás.
Vízöntő
2020-12-22 at 17:55
Mocskolják a ballibesek, akkor rendben!
Ja, a Pozsonyi csatát az USA katonai akadémiáján oktatják.
Leopard
2020-12-22 at 17:51
A nehezebb agyuaknak: egy népet kiirtani- nem azt jelenti hogy mindenkit kiirtanak- hanem mint közösséget semmisítenek meg. Ezt a Szentesi nem tudja? A ” Gipsz Jakabok” tulelhetik- de az akkor mar nem nép.
Leopard
2020-12-22 at 17:46
A magyarokat lényegében a Karpat- Medencei természeti eroforrasoktol akartak megfosztani. Lényegeben olyan szerencsétlenek lettek volna- vereség eseten mint kesobb az indiánok. De ha ez egyeseknek nem kiirtas, akkor menjenek rezervátumba. Aztan megtudjak . A masik: a lényeget tudjuk a csatáról. Nagy volt. Es megnyertük. Szegény Szentesi.
Esvány
2020-12-22 at 17:26
RS! Kösz!
RS
2020-12-22 at 17:21
Szabó László
Naná, hogy irigyek, ha nekok csak az LMBTQ büszkeség mardt! Ehhez nem fér kétség!
RS
2020-12-22 at 17:18
Esvány
A tudomány mai állása szerint már ismerték! El se tudom képzelni a nehézlivasságot kengyel nélkül. Lepotyogtak volna a lóról!
“I. e. 200 táján (esetleg már 500 körül) Indiában jelennek meg olyan kötélhurkok, amelyekbe a mezítlábas lovas a nagylábujját illesztheti bele a lóra szállás megkönnyítésére. Nyilvánvaló módon ez csak ott terjedhetett el, ahol mezítláb lehetett lovagolni. Ezután Ázsia északibb, hidegebb vidékein terjedt el, és alakja módosult. Ekkor már nemcsak egy lábujj fért bele, hanem a lovas teljes lábfeje, lábbelije.
Európában először a szkíták, majd a hunok használták. A 8. században egész Európában elterjedt. A honfoglalás kori magyarok hátrafelé íjazó taktikájához nélkülözhetetlen kellék volt.”
Tehát a tudomány szerint a 8. században elterjedt, így 907-ben (X. század) ismerniük kellett!
dr Justice
2020-12-22 at 17:05
Itt megnézhető a teljes film:
https://www.youtube.com/watch?v=oiNmszXx_js
Szabó László
2020-12-22 at 16:53
Tisztelt P.S.!
Cey-Bert Róbert Gyula gasztronómus volt! Fahéjas narancsos hurkát étetett a könyvében szegény eleinkkel!!! A párbeszédei pedig olyanok, mintha visszahallgatnánk egy kisegítőiskolában feledett diktafont! Na, az a béna!
Egyébként meg kik a táltosok? Egész véletlenül nem a sámánok magyar megfelelője?
Szilvási András
2020-12-22 at 16:53
Imádom a történelmet, nem csak a Magyart, mindent ami valamilyen tudományosan alátámasztható adatokkal dolgozik. Fennmaradt néprajzi, régészeti, szerencsésen megmaradt egykorú feljegyzéseknek, nyelvészeti és topográfiai tényeknek, elfogadható ismereteknek alkalmazásával operál. A pozsonyi csata fentiek alapján tény, azt magyarkodásnak beállítani értelmetlen. Az elfoglalt Kárpát medencét ekkor foglalták el visszavonhatatlanul. Azóta persze részben lecserélődött a népességünk, sok-sok népet és egyént befogadtunk, így maradtunk meg mi MAGYAROK. Igen lehetett volna komolyabb képi megvalósulás, magasabb animációs színvonal. Lehet vitatkozni azzal, hogy jó a narráció, vagy egyáltalán nem kellett vo,na, stb. Ez a film már van, ettől pedig már csak jobbat kell készíteni.
Esvány
2020-12-22 at 16:47
Korábbi olvasmányaim szerint is van tévedés a filmben. Azokban az állt, hogy az akkori nyugati lovasok ugyanis nem ismerték a kengyelt.
Szabó László
2020-12-22 at 16:45
(Szerinte a kommunizmus az nem egyéb, mint cselekvő irigység)
Szabó László
2020-12-22 at 16:44
RS!
Szerintem meg rettentően irigyek! Egyébként Dr. Botond Gyula pszichiáter, a tárgy jeles kutatója szerint is. És – mi tagadás – a helyükben én is az lennék!