“Bevittek bennünket Fehérvárra a nagygyűlésre. Először elmondta a Farkas Mihály a beszédét, körülbelül egy jó órát beszélt, hogy ilyen jó lesz, olyan jó lesz stb, jön a kommunizmus és így tovább. A végén azt mondta, na, most még egy pár szót szeretnék szólni arról az úgynevezett sváb kérdésről. Ezt kihangsúlyozta. Na, aztán mondta, hogy ezek nem ide valók, ki lesznek telepítve, és így tovább, és így tovább, mondott egy olyan tíz perces átkot a svábokra.” Nagy Imre kommunista belügyminiszter 1946. január 15-én adta ki a svábok kitelepítésének végrehajtását szabályozó rendeletet, a szervezett megvalósítás néhány nappal később, január 19-én – ma hetvenhárom éve – kezdődött. 1946 és 1948 között összesen 185 ezer svábnak kellett elhagynia otthonát, miután nemzetidegennek bélyegezte őket a kommunista rezsim. Megfosztva magyar állampolgárságuktól, minden vagyonuktól, vagonokba pakolva hurcoltak át időseket, családokat, gyermekeket a háború után éhező és romokban heverő Németországba, ahol csak magyar cigányokként fogadták őket. Az Országgyűlés 2012. december 10-én döntött arról, hogy január 19. minden évben legyen a Magyarországról nincstelenül elűzött németek emléknapja. Kolléganőnk, László Petra férjével két megrendítő és hiánypótló dokumentumfilmet is készített a témában. Videónkban, mely a két dokumentumfilm egy-egy részletét idézi fel, olyan idős sváb emberek szólalnak meg, akik gyermekként élték át a kitelepítés borzalmait.
Az Isten veled, hazám és az Ez volt a sorsom című dokumentumfilmek ITT és ITT teljes terjedelmükben megtekinthetők.
Facebook hozzászólás
Géza
2019-01-21 at 07:07
Jól figyeljetek meg ezt a Sváb kitelepítést is ugyanazok a háttér csoportok intézték mint akik kirobbantottak a világháborút és ugyanazok akik most pénzelik a migrans betelepítéseket. Halad minden terv szerint! Hogy lehet az hogy az összes kommunista keleti blokk kormanyai a háború után egyhangúan igy döntöttek hogy nem kell a német? A háttérben szervezkednek és mi azt hisszuk hogy az aktualis kormány a hibás. Ez megy ma is. Sutyiban le van zsirozva hogy el kell venni minden embernek a lakását, házát banki trükkökkel hogy aztán mindenki bérelt hazban lakjon és rabszolga legyen. Úgy sajnálom hogy a sok jó dolgos embert elveszitette Magyarorszag és etetjük a szutyok népet segéllyel 🙁
Feher Zsolt
2019-01-19 at 16:18
Menyi de menyi jo iparos paraszt embert üztek el jogos földjeikröl.Ha nemetül beszeltek akkor is megkerdezted kik ök azonal mondtäk magyarok!Hazäjuk volt Magyarorszäg.Kell hogy emlekezzünk räjuk sokkal többek lennenk velük.Es ez a kommunistäk soha el nem evülö büne.Ma is megtennek ugyanezt csak velünk jobboldaliakkal!!!
Gedeon Szánti
2019-01-19 at 14:19
….”cigányoknak nézték őket”…igaz…bizonyíthatom…egyszerűen érthetetlen…és az is igaz hogy a MAGYAROK nagyon sajnálták őket…annak ellenére hogy amikor sokan vissza jöttek voltak…gondok a birtok a tulajdon-amit az állam a magyar menekülteknek már kiosztott vissza szerzésével…nagy nagy szenvedések voltak…MINDENKINEK…
Netta
2019-01-19 at 14:44
Pontosan!
Netta
2019-01-19 at 13:46
” a helyesírási felületesség és/vagy a helyesírási ismeretek hiánya…”
Netta
2019-01-19 at 12:53
Helyesen: Isten veled, hazánk!
A hazánk elé kell a vessző, mert a megszólítás nem alany.
🙂
khm
2019-01-19 at 13:22
Német ajkú emberektől ez is igen szép megnyilatkozás volt. Vessző ide vagy oda.
Bocs. Azt akartam írni,hogy megnézném,kitelepítéskor mennyire érdekli a helyesírás,de inkább nem nézném meg. És szégyenlem magam az előbbi gondolatért!
Netta
2019-01-19 at 13:34
A film címe: Isten veled, hazám! Aki leírta, annak szólt, nem a német ajkú embereknek.
Netta
2019-01-19 at 13:46
( P.s.:Én akkor szégyellném magam, ha nem segítenék, mert a nemzeti-konzervatív médiumokban is gyakran előfordul a helyesírási felületesség és/vagy a helyesírási.
Mivel nagyon fontosnak tartom -a mai időkben kiemelten-, a nyelvápolást, a minimális helyesírási tudást, ezért segítő szándékkal mindahányszor szóvá teszem. Ha idézőjelbe teszi, akkor rendben, de nem tette, mert ez a film címe. Ne ott keresd az ellenséget, ahol nincs.
A balliberálisok ezerrel rontják a nyelvünket. Mi óvjuk, vigyázzunk rá! Akkor is, ha ők “nyelvnácinak” bélyegeznek minket. A jobboldali médiumoknál is elkelne a korrektor.)
Nahát
2019-01-19 at 11:35
A szentendrei Skanzenben járva láttam egy székely parasztházat. Bent eredeti berendezéssel. Kérdeztem a teremőrt, miért nem látni itt egyetlen magyar népművészeti tárgyat, hímzést, semmit? Azt válaszolta, hogy a ház eredetileg német származású embereké volt, a székelyeket úgy költöztették bele, mert őket pedig Erdélyből telepítették ki. Ezek a szegény székelyek egész életükben a svábok bútorai, színes díszpárnái között éltek, mert a becsületük úgy tartotta, hogy ha egyszer visszajön a tulajdonos, minden meglegyen.
TS
2019-01-19 at 12:40
Láttam ilyet én is, Baranyában.
Netta
2019-01-19 at 13:10
Kakasd!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kakasd
“1935-ben Belac és Kakasd települések egyesülésével jött létre a mai Kakasd község. A második világháború után a német ajkú lakosság jelentős részét kitelepítésre ítélték. 1945 áprilisában jelentek meg a bukovinai székelyek első menekültjei. Az 1764-es madéfalvi vérengzés óta bujdokoló székely családok itt leltek új otthonra. A telepesek közé 1947 őszén és 1948 tavaszán a lakosságcsere folytán gyökértelenné vált felvidéki magyarokat is költöztettek.”
Gyurcsány Ferenc
2019-01-19 at 10:51
Csaba Marosvásárhelyi (fb)
Te akkora marha vagy, mint amilyen öreg! Az általad idézett véres kommentet nem egy nemzeti/jobboldali írta, hanem egy fizetett BALLIB TROLL. Pontosan olyan ember, mint amilyen te vagy. Tehát fuss neki mégegyszer a szövegnek mielőtt össze-vissza bemásolod minden helyre, mert magadat járatod le.
Fehér István
2019-01-19 at 09:17
Ugye mindenki olvasta, hogy ki is adta ki a kitelepítési rendeletet? És annak a büdös moszkovita rohadéknak még szobra is állt a Parlament közelében! Emléknapja még mindig van, de Rákóczi Ferenc fejedelemnek – munkaszüneti nappal – még mindig nincs! Jómagam Felvidék megalázott, deportált és kitelepített szülők gyermeke vagyok, tehát beleszülettem a megaláztatásba! Mélységesen együttérzek az elzavart svábokkal. Tőlük legalább bocsánatot kért és megköveti őket a magyar állam. Ugyanezt a Felvidéken nem fogjuk soha megélni, hiszen a tótok egyben azzal el is ismernék, hogy közük sincs az ellopott területhez! Az idő egyszer úgyis eljön, s akkor helyreáll a rend a TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON, A MI KÁRPÁTHAZÁNKBAN!
Károly
2019-01-19 at 08:24
A kommunisták egyik módszere a profi tudással bíró reál ismeretekkel felvértezett szakembereket száműzték a Hazából és a helyükre humán beállítottságú produktív munkától irtózó, bűnözésre hajlamos embereket telepítettek be.
(pl. lásd Eger, Várpalota stb. stb.)
Egerben a produktív szakemberek másodrendű polgárok. A helyi média Társadalomtudományokat művelők ömlengéseivel telített, vagy a vezetők fényezik magukat, kommunista őseiket (Rédei) bár az utca embere nap mint nap mást él meg, mást tapasztal. (pl. ügyfélként, szolgáltatókkal történt ügyintézés során, a Hóstyákon gyalogosként, járádán közlekedve stb. stb.)
Torockó
2019-01-19 at 08:12
Szemantika. Deportálták a magyar németeket (is). Meg a magyarokat is. 800 ezret hurcoltak el, 200 ezret pusztítottak el belőlük. A holokausztipar működése közepette erről tilos volt beszélni 45 évig, nem illő máig.
Pedig fáj 45 ezer délvidéki magyar legyilkolása – békeidőben – a magyar nemzetnek, 30 ezer deportálása a Szudétákra, 600 ezer jogfosztása, egy részük kifosztása a Felvidéken, minden 15-60 év közötti magyar férfi deportálása Kárpátalján, meg az erdélyi magyar-gyilkolások.
Emléküket őrizzük meg!
Netta
2019-01-19 at 11:53
R.I.P.
❗️❗️❗️
sziporka
2019-01-19 at 08:06
Anno kitelepítés volt most betelepítés .
Benedek Károly
2019-01-19 at 11:39
Nem mindegy, honnan és kiket.
Európai őshonosok jönnek ide. Az már nem tetszik, hogy vannak, akik egész falut vásárolnak fel.
Azok nem az invázió elől menekülnek, hanem spekulánsok. Fillérekért vásárolják fel a falusi házakat, de abból őket a telek érdekli. Gondold el, hogy aki egész falut vesz, ott hogyan működik a közigazgatás, maradnak-e átmenő utak, egyéb közmű kötelezettségek, mi van a kis földekkel. Ezt ki kell beszélni, fel kell tárni! Az Alföldön, főleg a kelet-magyarországi régióban a ballib kormányok szándékosan tartották nyomorban a falvakat.
Fel kell tárni, hogy kik azok, akik tömböket, egész falvakat vásárolnak fel, s foglalják el lassan a vidéket.
gyozo2018
2019-01-19 at 11:46
Ott van mindjárt Nyírtass, Nyíregyházához közel. De pl. Tiszasas, Tiszadob, Tiszaőrs is a régió is figyelemre méltó ilyen szempontból. Egyáltalán nem meggyőző, hogy valóban őshonos európaiak jönnek-e hosszútávon…
sziporka
2019-01-19 at 08:03
Itt a legújabb agyrém: az Európai Parlament betiltaná a nőkre és a férfiakra utaló szavakat.
És az emberi jogokkal mi lesz ha se nő as férfi ? Náci eus parlament halad a krematórium felé , se nő se férfi lehet bármi élők sorából kitiltja az emberiséget , azt jelenti értéktelen tárgyként kezelik lehet pusztítani hisz nem emberek hanem pusztítani mint a fölösleges lomot égetik mint a szemetet.
TS
2019-01-19 at 07:54
Egyébként ez nagyon nagy szégyen volt, még ha nem is volt olyan alapos kitelepítés (vagy menekülés), mint Csehszlovákiában, Lengyelországban vagy Jugoszláviában.
A 2. világháborút nagyon megfizették a németek. Eltűntek egész “Keletről”. Még ha részben azért is, mert már a háború idején “hazatelepítették” a bukovinai, besszarábiai, baltikumi németeket.
10 millió német került a háború után “haza”: kiürült Poroszország, Pomeránia keleti része, Csehország, Morvaország, Szilézia, a Felvidék, a Délvidék, a balti államok, a volhíniai, bukovinai, besszarábiai német falvak, Gottschee (a kucséberek hazája), és hazánkban is szinte csak életképtelen töredékek maradtak. Sztalin szétszórta a volgai németeket. 1990 után pedig a legrégibb keleti néptörzsük, a szászok hagyták el 800 évig megült és megtartott erdélyi hazájukat, immár román állampolgárokként (meg a később letelepült bánáti svábok).
Az, hogy nálunk összekapartak annyi szavazatot, hogy lett egy képviselőjük az országgyűlésben, nagy meglepetés volt számomra.
gyozo2018
2019-01-19 at 11:25
Nem tudom, hogyan, de hála Istennek sokan megmenekültetk. Amikor kisgyerek voltam, a 60-as évek elején, ha Soroksárra mentél, az utcán, szinte csak sváb szót hallottál. Sváb volt a boltos, a tüzépes, a fuvaros, a gabonaőrlő, a hentes, a cipész. a zöldséges.
Voltak nem svábok is, akik a háború végén menekültek vidékről, a kibombázott, leégett házukból. Azok juttatott földet, s telket kaptak. Nem voltak sokan. Érdekes, hogy volt köztük szász is.
Viszont Solymár, Budakeszi, Törökbálint sváb lakossága drasztikusan csökkent.
Hogy nehéz a kisebbségi önkormányzati képviselőket kiállítani, talán azért lehet, mert már szétszóródva élnek, de tömbben, egész településeket. negyedeket alkotva. Vagy nem mint sváb kisebbségi, hanem az adott település önkormányzati képviselôjeként jelenik meg, s így többet is tehet a szűk pátriájáért.
gyozo2018
2019-01-19 at 11:28
Jav: nem tömbben, negyedeket alkotva
TS
2019-01-19 at 12:33
Így van. Maradtak Törökbálinton is, ahol gyerekkoromban hallottam, hogy valami furcsa nyelven beszél két öreg. nem gondoltam volna, hogy németek, igaz, a rokonom azt mondta, hogy “svábok”… 😎
gyozo2018
2019-01-19 at 13:00
TS!
Szorgalmas, összetartó népek voltak. A hasonlóan szorgalmas magyarokat tisztelték. A dédszüleim Soroksáron laktak, s ezt mesélték. Igaz, ha két sváb találkozott, a harmadik magyar volt, akkor is csak svábul beszéltek. 🙂 Én ezen csodálkoztam, de ha az ő szempontjukból nézem, érthető.
Antal Sebes
2019-01-24 at 14:01
Nekem gyakorlatilag az egész családom kitelepítették. Mindig azt szoktam mondani, bizonyàra nem érte nagy veszteség az országot, hisz a cigányok ott maradtak és minden vonalon pòtólhattàk a fasisztàkat.
Szilárd
2019-01-19 at 07:02
Jó, csak mondjátok meg, hogy ma melyik buszmegállót akarjátok megbénítani!
TS
2019-01-19 at 07:45
8-D!