Fényképekből kibomló emlékeken keresztül, eddig ismeretlen oldaláról mutatja be Petri Györgyöt fia Petri 75 – Közelítés című könyvében, amelyet hétfőn mutattak be a Terror Háza Múzeumban. A 20. századi magyar líra emblematikus alakját – aki december 22-én lenne 75 éves – mikortörténeteken, emlékmozaikokon keresztül idézi meg Petri Lukács Ádám a hiánypótló kötetben. Az eseményen elhangzott az is, hogy a Kertész Imre Digitális Tudástárhoz hasonlóan a Petri-honlaphoz is elkezdte az anyaggyűjtést a Kertész Imre Intézet.

MM-061.hu

Hogy egy szerzőnek, költőnek, írónak, művésznek egy nemzeti kultúrán belül mi a sorsa, az az utókoron múlik, ezt hívják kultuszteremtésnek. Petőfi kultuszát alaposan megépítettük, ahogyan Adyét és Pilinszkyét is, de a Petri-kultusz tekintetében nem állunk túl jól, itt az idő, el kell kezdeni építeni – emelte ki Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója a könyvbemutatón rávilágítva arra, Petri parádés szellemi teljesítményét, amely mindmáig mértékadónak számít, még mindig nem kezelik a helyi értékén. A Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító művei hosszú ideig szamizdatban jelentek meg, életművének java része is csak halála után jelenhetett meg és jelenik meg ma is, eddig kiadatlan írásokkal kiegészülve.

Schmidt Mária és Petri Lukács Ádám (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet igazgatója, a kötet szerkesztője elmondta, a költő hagyatékának egy kisebb, de annál jelentősebb részét a Kertész Imre Intézet kezeli: a közelmúltban jelent meg a költő új gyűjteményes kötete, de további ismeretlen dokumentumokat is őriznek. Elkészítették idén a költő műveinek és a róla szóló szakirodalomnak a mintegy 1700 tételt számláló bibliográfiáját, amely alapvető kézikönyv lehet minden további kutatás számára, és a Petri-honlaphoz is elkezdték az anyaggyűjtést.

Hafner szerint az ünnepi alkalomra megjelentetett Petri 75 – Közelítés című kötet minden szempontból kuriózum: Petri Lukács Ádám különleges fotók segítségével idézi meg édesapja alakját és vele együtt a hiányát. Emlékmozaikokból áll össze a tragédiákkal, traumákkal teli múlt, és az is kiviláglik, hogy a Petri által választott önpusztító életstratégia előfeltétele volt annak, hogy időtálló művei megszülethessenek. A Kertész Imre Intézet igazgatója szerint a könyv erénye, hogy befejezhetetlen, rengeteg elágazás van benne, amelyek újabb és újabb origót adnak a Petri-kép alakításához. “Kertész mondta mindig, hogy picivel rövidebbnek kell lennie a felolvasásnak, mint amit a közönség vár, hogy maradjon bennük egy kis hiányérzet. Akkor ugyanis úgy érzik, ebből kell még. Ilyen Petri Lukács Ádám könyve is” – mutatott rá Hafner. Kiemelte azt is, hogy mozaikszerű szerkezetének köszönhetően a könyv bárhol, bármikor fellapozható, más-más irányokba indulhatunk, részben közelmúltunk mikrotörténeteinek jobb megismerése céljából, részben pedig, hogy újból és újból kedvet kapjunk a versek olvasásához.

Hafner Zoltán (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Az eseményen Pál András, a Radnóti Színház színművésze és Rozs Tamás csellóművész Kezdhetek folytatódni című Petri-estjükből adtak elő részletet.

A könyvbemutató kapcsán természetesen felmerül a kérdés, hogy a kultúrkampfos sajtópolémia tengelyén hol helyezhető el Petri György életműve, erről is akartuk kérdezni Hafner Zoltánt, aki azonban nem szeretett volna nyilatkozni.