Japán szerdán hivatalosan is bejelentette kilépését a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), aminek célja, hogy három évtized után felújíthassa a kereskedelmi célú bálnavadászatot.
Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára közölte: a szigetország bálnavadászata mindazonáltal saját felségvizeire és a hozzá közeli tengerekre korlátozódik, az Antarktisz körüli vizeken, ahol eddig tudományos kutatások címén ejtettek el évi néhány száz védett tengeri emlőst, nem tervezik a vadászat folytatását. Korábbi értesülések szerint a kilépés január 1-jén lép hatályba, ami azt jelenti, hogy Japán fél év múlva kezdheti meg a kereskedelmi célú bálnavadászatot. Az IWC 1986-ban állapodott meg a kereskedelmi bálnavadászat szüneteltetéséről a kihalás fenyegette állatok védelme céljából. Japán 1988-ban csatlakozott a moratóriumhoz, bár tudományos kutatás címén azóta is elejt évente mintegy 450 bálnát, amelynek húsa a japánok étkezőasztalán végzi. Ez a kiskapu legális, de természetvédelmi szervezetek hevesen vitatják.
A japán kormányra nagy nyomást gyakorolnak az ottani halászok, hogy újból engedélyezze a bálnavadászatot, és Tokió azzal érvelt a nemzetközi fórumokon, hogy az elmúlt három évtizedben elég idejük volt a vészesen megfogyatkozott bálnapopulációknak a regenerálódásra.
Tokió korábbi erőfeszítései az IWC-ben a moratórium feloldására sorra kudarcot vallottak, legutóbb a szeptemberi brazíliai éves közgyűlésen, ami miatt a japán küldöttség burkoltan már akkor kivonulással fenyegetőzött az egyezményből. Japán 2007-ben is fenyegetőzött a kilépéssel, de akkor az Egyesült Államok és több más ország rábeszélte a maradásra.
A bálnavadász országok szervezete jelenleg erősen megosztott, ugyanakkor 48:41 arányban még mindig többségben vannak a vadászati tilalom fenntartásának hívei. Az IWC 1948-ban alakult a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény, az ICRW keretén belül, Japán 1951-ben csatlakozott a bizottsághoz.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
N. Katalin
2018-12-26 at 10:01
Kezdjék el akváriumokban tenyészteni a bálnákat, azokat megehetnék.
Egyébként ilyenkor hol vannak az NGO-k és társaik?
kyokuto01
2018-12-27 at 14:48
Fosnak a japán bálnavadászoktól, mert ők nem olasz haditengerészek.
khm
2018-12-26 at 08:32
Hááááát ez is egy módja a gyomrukban levő műanyagszemét összegyűjtésének. Nem támogatom.
Kovács Tibor
2018-12-26 at 08:19
Nem csak ők esznek bálnát hanem a Norvégok is.De ők sokkal kevesebbet pecáznak ki.
Rocktoberi
2018-12-26 at 07:49
Akadjon a torkukon a falat! Hülye barbárok.
solothurn
2018-12-26 at 07:42
Èrdemes megfontolni MINDEN japán termék bojkottját az EU-ban,
fényképezögépektöl kezdve autókon keresztül a konzumelektronikáig.
Tekintettel Japán müszaki és gazdasági fejlettségi szintjére, a kihalás veszélyének
kitett bálnák legyilkolása és megzabálása vagy ilyen-olyan zsírrá, olajjá való
ipari feldolgozása
nem indokolt, nem szükséges és úgy müszaki mint gazdasági szempontból indokolatlan.
Azt a “bálnafaggyú és húsigéyt” ami a tengeri emlösök legyilkolásának mellözésével
a piacokon keletkezik, a mezögazdaságuk és állattenyésztésük
játszi könnyedéggel tudja pótolni.
Egy összehangolt piaci bojkott viszont NAGYON fájna a japcsiknak és
az imidzsükön is ejtene néhány horzsolást
Rocktoberi
2018-12-26 at 07:52
Nem menne. A bojkott kétirányú folyamat és a japán piac értékes.
Naprózsa
2018-12-26 at 07:18
S ahhoz mit szólnának ezek a nem túl fejlett gasztronómiájú bálnaevők, ha mondjuk egy náluk fejlettebb vagy népesebb ragadozófaj az ő populációjukat ítélné kihalásra?
Na persze a többi “férfias potencianövelés”, csont dísztárgy hóbort avagy vudu “gyógyhatásnak” kikiáltott hókuszpókuszok okán más állatokat kiirtásig vadászó népségeknek is feltenném a kérdést: tényleg mi lennénk a legértékesebb faj, akiket érdemes megtartania a Földünknek?