Mi történik a való életben, ha a Ponyvaregényből ismert éttermi rablást valaki Kalifornia helyett Texasban próbálja meg, és két veszélyes bérgyilkos helyett egy egyszerű helyi polgárba botlik? Talán valami olyasmi, mint amit a Washington Postban megjelent két amerikai exminiszter jósol Ukrajnának. Az apokaliptikus első félidő után a második végre könnyedebbre sikeredett, hiszen Ferencz Orsolya űrispántól megtudhattuk, hogy tényleg felfedeztük-e már a világűrt, vagy ezt csak egyes belpesti muciológusok rádióadásai állították. És igen, megkérdeztük azt is, hogy LAPOS-e.
Manapság elég nehéz azt mondani, hogy valaki nem politizál, hiszen gyakorlatilag mindenből politikát csinálnak. Politika a sport, a művészet, a közlekedés és szinte bármi, amivel meg lehet osztani az embereket. Amerikában ez halmozottan igaz. A fegyvertartás pont egy ilyen téma. A demokraták kb. azóta próbálják lefegyverezni a lakosságot, amióta ellenük politizálnak. A Politikai Hobbista mai részében pedig megmutatjuk, hogy mi is a fegyvertartás gyakorlati előnye és hátránya.
Facebook hozzászólás
Orientál
2023-01-21 at 20:00
Nagyon kiváló csajok elnézést hölgyek , asszonyok tárják fel szakterületükön a balliberális zöld tehát kommunista fasiszta kapitalista háttérhatalom gonoszságait.
F.Jimmy
2023-01-13 at 11:27
Köszönet Ferencz Orsolyának és a hobbista stábjának a második rész témájáért! Lényegre törő, és nem csak a nagy szólamok elpufogtatásáról szólt.
balfék
2023-01-11 at 21:00
Jók a meglátásaid és kérdéseid!
Az űrbányászattal kapcsolatban még azt a kérdést is feltenném, hogy mennyi anyagi és energiabefektetés kellene egy egységnyi hasznos teher Földre hozatalához vagy hasznosításához? Sok kilowatt befektetéssel nyernénk néhány wattot? Nem e egy “piramisjáték” szerkezetű lenne a projekt amin csak veszíthetünk? Kiszámolta ezt már valaki?
Sok milliárd fényévre már vissza tudunk látni az űrben és lehet látni, hogy akkor sűrűbb és forróbb volt a környezet mint ma (ott és akkor!)?
A gravitáció is befolyásolja a fény pályáját, terjedését, tehát a vöröseltolódást és hullámhossz-növekedést is, figyelembe vették egyáltalán ennek a hatását?
Kicsit más:
Kutatjuk a földszerű bolygók meglétét, hátha valami életre alkalmasat találunk. Tegyük fel, hogy találunk olyant ami egy az egyben megegyezik a Földdel és környezetével. Mindenben részletében még az ásványi anyagok mennyiségében, arányaiban és a szárazföld-tenger meglétében is, egyszóval mindenben. Akkor mi van? Mér távolról se biztos, hogy megfelelőnek kell tekinteni egy magasabb-rendű élet fenntartására. Gondoljunk csak bele, miért is aggódik ma az emberiség? A globális felmelegedés, egy a sok közül. Mi is itt a helyzet? Tulajdonképpen csak annyi, hogy a földkéregből egy picivel több szénvegyület jut, juthat a légkörbe és ez szélsőséges esetben akár a Vénuszhoz hasonló eredményt, öngerjesztő folyamatokat okozhat.
Rengeteg még a megválaszolatlan kérdés!
Félreértés ne essék, szerintem is kutatni kell és bővíteni a tudásunkat.
A nyolcezer méteres hegyeket másszuk meg, merüljünk le a legmélyebb tengerek aljára de meg kell szabni a kereteket.
george soros where's my money
2023-01-12 at 11:33
De az is megbánta, aki törvényesen semlegesítette a rablót: a Soros-féle gazságszolgáltatás elkezdte meghurcolni.
pjmedia.com/news-and-politics/kevindowneyjr/2023/01/10/texas-taco-hero-shooter-to-face-a-soros-funded-commie-da-n1660415
balfék
2023-01-11 at 21:00
Érdekfeszítő, elgondolkodtató beszélgetés volt a második részben. Tudtam volna többet is hallgatni belőle. Lehetne folytatása. És akkor feltehetnénk azt az elméleti kérdést, hogy vajon hány kilogramm, mázsa, tonna űrben bányászott ásványi kincs, hasznos nyersanyagot lehet a Földre hozni anélkül, hogy baj lenne belőle? Hány kilogramm, mázsa, tonna földi anyagból készült eszközt lehet az űrbe juttatni anélkül, hogy az bajt okozna? Mennyire borítaná meg az űrbányászat a gravitációs állapotokat? Mennyivel növelhető a Föld tömege hozott anyaggal, mielőtt végérvényesen letérne a pályájáról? Mennyi kisbolygót enged meg lebontani a Naprendszer egyensúlya, mielőtt visszafordíthatatlan károkat okozna az ember a bányászati mániájának kösz9nhetően? Felfedezni szép, és jó, és ha van hasznosítható dolog, akkor persze, hasznosítsuk, de ismerve a történelmet, esztelen kapzsiság lesz az uralkodó, és abba már minden élőlény bele fog pusztulni. Mert sehol, senki nem számolja ki, hogy milyen változásokat idézne elő a gravitációs erőviszonyokban mindaz, amit űrtevékenységnek nevezünk. Egy darabig talán olyan kis mértékű a hatás, hogy a maradék ötmilliárd évben szinte észrevehetetlen lenne, de ha egy határt átlépne a folyamat, akkor olyan katasztrófa lesz a vége, amiről még álmodni sem mer senki. Szeretem az elméleti fizikusokat, nagyon jó dolgokat mondanak, nagyon nagy az ismeretük, de még egytől sem hallottam ilyen irányban elemzést. Érdekelne Miniszteri Biztos Asszony véleménye, ha eljut hozzá esetleg a kérdés. Mert azt hiszem, hogy következmények nélkül nem háborgathatunk olyasmit, amiről fogalmunk sincs. Azt nem szabad elhinni, hogy ismerjük az űrt, tudunk róla mindent, mert végzetes lehet az elbizakodottságunk.
Másik kérdésem, szintén Miniszteri Biztos Asszonyhoz szólna. Azt tanítják, azt tartják bizonyított ténynek, hogy az univerzum egyre nagyobb sebességgel tágul. Ezt, ha jól tudom, arra alapozzák, hogy minél távolabbi egy űrbéli objektum, annál nagyobb a vörös eltolódás. Az még valahol érthető is, de azok időben is eltolódtak, hiszen minél messzebb van, annál régebbi. És nem a valós idejű fényt kapjuk, hanem azt, amit akkor bocsátott ki. Feltételezem, hogy a fény hullámhossza is fénysebességgel terjed, nem valós időben mutatja az állapotát. Tehát, minél messzebb van, annál inkább a vörös tartományban van, mert annál régebbi állapotban volt. Tehát, az idő faktor behozásával, szerintem a feltételezés nem állja meg a helyét. De nem vagyok tudós, és nem ismerem azt, hogy miből vezették pontosan le. Ezért kérdezek. Mert számomra azok az indoklások, amiket eddig hallottam, pont az ellenkezőjéről győznek meg. Minél közelebb van valami, annál lassabban távolodik, mert annál közelebbi időpillanatot mutat be. Régen, időben sokkal közelebb az Ősrobbanáshoz, nagyobb – a mostani fénysebességet meghaladó mértékben is akár, de az akkori fizikai törvényeket nem megszegve, tágult az Univerzum, de lehűlt, lelassult, annyira szétnyúlt, hogy a hatások sokkal lassabban érzékelhetők nagyon nagy távolságokban. És még egyszer, a fény hullámhossza nem a fogadótól függ, hanem a kibocsájtótól. Ha itt egy nagyon régi csillagnak, tegyük fel, a fényét megmérjük, akkor természetes, hogy az akkori hullámhosszt, színtartományt, stb-t fogjuk látni. Feltehető tehát, hogy gyorsuló állapotában létezett, ezért nyúlik meg a vörös felé. Olyan rövid idő alatt, amióta ezzel foglalkozik az emberiség egy része, nem volt lehetőség elegendő mérést végezni, hiszen nem állt rendelkezésre annyi idő. Ha a Világűrt vizsgáljuk, akkor két dolog bizonyosan nem emberi léptékkel mérendő, Tér és Idő. Ezek pontos vizsgálatához évszázadok, de lehet, hogy évezredek kellenek. Hiszen minél nagyobb a minta, annál pontosabbak az eredmények. Egy év, két év, hatvan év, szinte mérhetetlen ahhoz a 13,5 (máshol 15) milliárd évhez képest, amit meg szeretnénk ismerni.
Ha válaszol, köszönöm, ha nem, az sem baj, de remélem, legalább pár emberben elejtettem egy gondolat csírát.