Vörös festékkel öntötték le Jean-Baptiste Colbert, a XVII. századi Franciaország meghatározó gazdaságpolitikusának a francia nemzetgyűlés előtt álló szobrát, amelyre “Négrophobie d’Etat” (“állami négerfóbia”) feliratot festettek. Az elkövetőt őrizetbe vették – közölték parlamenti források.
Colbert a francia történelemkönyvekbe a merkantilista gazdaságpolitika megalkotójaként került be, aki XIV. Lajos, a Napkirály pénzügyminisztereként Franciaországot Európa egyik vezető hatalmává tette. Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik az úgynevezett fekete kód kidolgozása is 1685-ben, amely a rabszolgaságot szabályozta a francia gyarmatokon. Párizsban a francia nemzetgyűlés előtt álló szobrát kedden először tetőtől talpig leöntötték vörös festékkel, majd a talapzatra firkálták az említett feliratot. Az úgynevezett “Négerfóbia-ellenes brigád” a Twitteren közzétett egy videót, amelyen előállítás közben a rongáló azt mondja:
Ami tiltott, az a rasszizmus. Ez a férfi dicsőítette a négerfóbiát.
Acte politique sur la statue de #Colbert #RacismeDEtat pic.twitter.com/JtufMz0Bkb
— AntiNégrophobie (@Antinegrophobie) June 24, 2020
Az amerikai George Floyd május 25-i halála után kirobbant, világszerte tartó, rasszizmus elleni tüntetéssorozat egyik meghatározó eleme a gyarmatosításért és a rabszolgatartásért felelősnek tartott történelmi személyek köztéri szobrainak ledöntése vagy megrongálása. Ugyanakkor Franciaországban nem ez az első alkalom, hogy az ezekhez köthető történelmi személyiségek emlékműve vagy szobra az emlékezéspolitikai viták kereszttűzébe kerül. Emmanuel Macron államfő a 2017-es elnökválasztási kampányban emberiesség elleni bűntettnek nevezte a gyarmatosítást, ami heves tiltakozást váltott ki a jobboldalon, és közéleti vitát gerjesztett a médiában. Macron akkor azt is hozzátette, hogy “nem szabad a múltat teljesen kitörölni”. A múlt héten pedig jelezte, hogy “Franciaország kíméletlen a rasszizmussal szemben, de nem fog kitörölni egyetlen nevet sem a történelméből, és nem dönt le szobrokat”.
Vasárnap az észak-franciaországi Lille-ben Louis Faidherbe tábornok szobrára írták fel vörössel, hogy “telepes” és “gyilkos”, egy nappal azt követően, hogy a köztéri emlékmű eltávolítását követelték egy megmozduláson. A lille-i születésű hadvezér és politikus 1854 és 1861, majd 1863 és 1865 között Szenegál kormányzója volt.
Forrás: MTI; Fotó: Twitter
Mensikov
2020-06-24 at 14:59
Bele kellett volna lőni.. kitoloncolni…
vélemény
2020-06-24 at 14:34
A ”homo sapiens” ismét egy magasabb sebességi fokozatba kapcsolt.
Széles eszköztárával – erőszak, rombolás, fosztogatás, gyilkosság, emlékművek lerombolása, szabadtéri festéklocsolás,
manőverek kötéllel, stb. – demonstratívan bizonyítja mind a mai napig, hogy az idiótizmus bőrszínfüggetlen.
Tuti
2020-06-24 at 10:16
szeretnek egy uzenetet kuldeni Apponyi grofnak a tulvilagra:
KEZDODIK!!!!
Királytigris
2020-06-24 at 09:39
“Colbert a francia történelemkönyvekbe a merkantilista gazdaságpolitika megalkotójaként került be, aki XIV. Lajos, a Napkirály pénzügyminisztereként Franciaországot Európa egyik vezető hatalmává tette.”
Extraprofit…Rabszolgák kiszipolyozásával…. Érthető.
zolatiguszti
2020-06-24 at 09:56
Nem ez volt a fő…..ekkoriban Franciáknak még nem voltak jelentős gyarmataik, hiszen XIV Lajossal emelkedtek az Európai nagyhatalmak közé.
Colbert jelentősége az export-import hozamok-költségek kezelésében és az arany mint a gazdaság válság állóvá tevő eszközeként használatában domborodott ki.Mellette az egységes központosított gazdasági irányítást szervezte meg. Adóreformoktól a kikötői infra fejlesztésekig egységes szemléletben.
Gyaramatok tekintetében ösztönözte a kivándorlást és gyarmatosítást Indiában, Kanadában és Szenegálban.Vagyis ekkor még csak akartak jelentősebb gyarmatokat nem rendelkeztek velük.Colbret megszervezte a hozzá szükséges gazdasági társságokat pl.De ekkor még nem ez volt a fő bevételi forrás.
Hans Landa
2020-06-24 at 13:48
zolatiguszti:Valóban,gazdasági értelemben a nemesfém(arany)felhalmozásra törekedett.Egyrészt mivel FR.ország igen szegény nemesfémbányákban,másrészt XIV.Lajos állandó háborúi,és a gyarmati infrastruktúra kiépítése sok pénzt emésztett(Kanada,Montreal).A spanyolok és angolok mögött lemaradtak a gyarmatosításban, XIV.Lajos lépett is ez ügyben(spanyol örökösödési háború).Ám sikertelen terv volt,a gyarmathiány később kamatostul visszaütött.Napoleonnal Waterloonál szálltak el végleg a világhatalmi álmok.
Mátyás
2020-06-24 at 09:00
Mivel a gyarmatosítást, a migrációt és a különböző nép és társadalmi csoportok egymás elleni uszítását is a háttérhatalom csinálta/csinálja, ezért kizárólag az ő embereik szobrának ledöntését tartom jogosnak. Pl. Albert Pike-ét, aki magasrangú szabadkőműves és sátánista volt. A nyugat európai országoknak el kell számolniuk az évszázados gyarmatosító élősködésükkel, de ami vicces, hogy ezeket a gyarmatosítás elleni mozgalmakat pontosan ugyanazok támogatják, akik annak idején a gyarmatosításból hasznot húztak.
Hans Landa
2020-06-24 at 08:18
Kísért a gyarmati múlt.(Kanada,É-Afrika,Közép-Afrika,Madagaszkár,Francia-Indokína)