Száz éve, 1921. november 27-én született Pilinszky János Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja. Jöjjön most nyolc érdekesség a 20. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakjáról.

061.hu

1. Apácák és prostituáltak között. Pilinszky János Budapesten született, ősei között lengyelek és franciák is voltak. Egyik nagynénje a szervita rend főnöknője és egy lánynevelő intézet igazgatója volt, így Pilinszky gyerekkora egyszerű apácák és fiatalkorú prostituáltak között telt – innen is eredeztethető mély katolikus hite, valamint a bűn és a büntetés tematikája a költészetében.

Testvérével és édesanyjával

2. “Ő nyitotta meg a szememet a zene világára”. “Különös hálával tartozom Bachnak. Későn, nagyon későn ő nyitotta meg a szememet a zene világára. Azóta alig telik el nap, hogy ne hallgassak zenét főként reggel, s még inkább a hajnali órákban” – írja Pilinszky Vallomás Bachról című művében. A költő egyszer, takarítás közben úgy hagyta a rádiót, és teljesen belefeledkezett a felcsendülő szólamokba. Az emlékezéseiben leírja, hogy szaladt megnézni a rádióújságot, hogy megtalálja, mit is hallott: Bach h-moll szvitje. Vásárolt magának egy Tesla lemezjátszót, és napi tíz-tizenkét órán át zenét hallgatott. 

3. Kávé, bor, cigi, hallucinációk. Visszahúzódó, szorongásos személyiség volt. Önpusztító életet élt, láncdohányos volt, erősen ivott – kedvenc itala a vörösbor volt -,  gyógyszereket szedett, mellé literszámra fogyasztotta a kávét. A mesterséges élvezetforrások nélkül nem tudott létezni, mivel a természetes harmónia nem adatott meg neki. Küzdött a megőrülés ellen is. Félt álmaitól és a nappali vízióktól, sőt a hallucinációktól. A neurózissal (túlérzékenység, álmatlanság, szexuális zavarok) is kemény küzdelmet folytatott élete során. Állapota gyakran átment a szélsőséges kedélyállapot depressziós formájába.

4.  Erika. Nővérével, Erikával egész életükben szoros kapcsolatot ápoltak, az ő 1975-ben elkövetett öngyilkossága akkora űrt hagyott Pilinszkyben, hogy onnantól kezdve nem is írt több verset.

5. Film, opera. Önéletrajzaim című regényének egyik fejezetéből filmet rendezett volna, Kocsis Zoltánnal pedig operát akart írni. E terveiből semmit sem tudott megvalósítani, alig egy hónappal Ingrid Ficheux-vel kötött házassága után elhunyt.

Kocsis Zoltánnal

6. Elhallgattatás. A diktatúra éveiben a Szépirodalmi Kiadó külső korrektoraként dolgozott, 1951-től 1956 júliusáig nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket ír, meséket tartalmazó kötetével lépett a kényszerű hallgatás után először a nyilvánosság elé (Aranymadár, 1957). 1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó felelős szerkesztője, 1957-től az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa, nagyrészt itt jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, művészeti kritikái.

7. “Költő vagyok és katolikus”. Pilinszkyt katolikus költőként szeretik definiálni, ám ő ezt a “költő vagyok és katolikus” kijelentésével következetesen elhárította magától. Világlátásában, verseiben és egyéb írásaiban is tetten érhető az isteni megváltásba, a kegyelembe, a szeretetbe vetett hite, a bűnösök, az elesettek iránt érzett részvéte, ugyanakkor a rideg létbe vetettség szorongató élménye, az ember feloldhatatlan magányának érzése is.

Fotó: PIM Gyűjtemény – Balla Demeter felvétele, 1970

8. Senkiföldjén. A II. világháború utáni magyar líra egyik legnagyobb teljesítménye a Harmadnapon (1959) című kötete. Eredetileg a Senkiföldjén címet szánta neki, de kénytelen volt megváltoztatni, mert megjelenését ehhez kötötték. A háború, az embertelenség, a holokauszt borzalmai inspirálta kötetét számos kritikusa Pilinszky legjelentősebb gyűjteményének tartja.


Születésének századik évfordulója alkalmából a Kertész Imre Intézet májusban elindította a Pilinszky100 című programsorozatát, amelynek keretében többek közt a költő fotóiból kiállítás nyílt a Műcsarnokban Az esetlegesség rétegei címmel, a Radnóti Színházban pedig bemutatják két ritkán látott drámáját, az Urbi et orbit és a Síremléket.

November 27-én szombaton a költő születésének 100. évfordulóján Földes László Hobo, valamint Seress Zoltán színművész előadása várja a közönséget a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Pilinszky Pikniken. A filmklubban Bódy Gábor Psyché című filmjét vetítik, Cserhalmi György és Gelencsér Gábor részvételével. Pilinszky irodalmi séta is szerepel a programban, továbbá Ágh István, Márton László, Mezey Katalin író mellett Udvaros Dorottya és Kovács Ferenc Öcsi és zenésztársai egy emlékesttel készülnek. A programsorozat zárásaként „Én tiltott csillagon születtem” címmel Pátkai Rozina és barátai irodalmi koncertje várja az érdeklődőket. A Pilinszky Piknik keretében a Két portré – Mészöly-Pilinszky 100 kiállítás, valamint a programok, előzetes regisztráció alapján, ingyenesen látogathatók. A program házigazdája Juhász Anna irodalmár.