Joe Biden amerikai elnök hétfőn felszólította a mianmari hadsereget, hogy azonnal adja át a hatalmat a demokratikusan megválasztott kormánynak, ne akadályozza a demokratikus átalakulást, ezen kívül kilátásba helyezte a korábban már feloldott szankciók visszaállítását, újabb büntető intézkedések bevezetését.
A Fehér Ház lakója közleményében emlékeztetett: az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben feloldotta a szankciókat Mianmarral szemben, tekintettel arra, hogy az ázsiai ország az utóbbi időben jelentős előrelépéseket tett a demokratikus átalakulás útján. A szükségállapot hétfői bevezetése után azonban Washington felül fogja vizsgálni az országgal szembeni szankciós politikáját, és kész a korábbi büntető intézkedések visszaállítására és újabbak bevezetésére, ha Mianmart letérítik a demokrácia útjáról – jelezte Joe Biden. A nemzetközi közösségnek egységesen kell követelnie a burmai (mianmari) hadseregtől a hatalom azonnali átadását – olvasható a közleményben. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtófőnöke egy sajtóértekezleten arra a kérdésre válaszolva, miszerint az elnök ezzel az állásfoglalásával Kínának akart-e üzenni, azt felelte: ez az ázsiai térség minden országának szóló üzenet. Hétfőn ugyanis egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett a mianmari hadsereg azt követően, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit. Bejelentették, a hatalmat erre az időre Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át. Aung Szan Szú Kji mellett őrizetbe vették az ország elnökét, Vin Mjintet, valamint az NLD magas rangú tagjait is. A délkelet-ázsiai országban a november 8-i választások óta nagy a feszültség. A választásokon az Aung Szan Szú Kjí vezette, kormányon lévő Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben.
A hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. A katonaság – amely 1962-től 2011-ig vezette az országot – az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva, és nem zárta ki a puccs lehetőségét sem, ha panaszai nem találnak meghallgatásra. Ezt a fenyegetését most beváltotta. Az új parlament első ülését hétfőn tartották volna. Barack Obama amerikai elnök 2016-ban enyhítette a Mianmar ellen hosszú ideje fenntartott gazdasági szankciókat (a világ szegényebb országainak elérhető kereskedelmi kedvezményektől még 1989-ben fosztották meg Mianmart emberi jogi visszaélések miatt). A Fehér Ház akkor úgy ítélte meg, hogy erre a korlátozásra már nem volt szükség, mert az ország jelentős lépéseket tett a demokrácia irányába, így már nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot az Egyesült Államok számára. Biden akkor az Egyesült Államok alelnöke volt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Pool/Jonathan Ernst
vélemény
2021-02-02 at 12:26
Az átkeresztelt nevű Burmában – a hivatalos álláspont szerint – választási csalások miatt
lépett elő a katonaság, amely új választásokat ígér a társadalomnak.
Bidéországban – a hivatalos álláspont szerint – nem voltak választási csalások,
a bíróságok, mellőzve a meghallgatásokat, lesöpörték asztalaikról a be-és feljelentéseket,
a katonaság nem lépett elő megvédeni az alkotmányos rendet.
A világon eluralkodott “erkölcsiség” magaslatait egyre növelve
Bidéország vezetője már fenyegeti is a burmaiakat.
Csak ennyi az “új világ” állapotáról.
khm
2021-02-02 at 09:21
Burma (Mianmar) kemény dió lesz az USA-nak,és a Fehér Ház lakójának! 🙂
moliere
2021-02-01 at 22:13
Azt se tudja, mi az, pláne hol van az a Miamanó, vagy Mivanmár. Szerintem már azt se tudná megmondani, hogy Mexikó után “lefelé” menet mi jön. De persze az külföld. Viszont szerintem ha azt mondanák neki, hogy sorolja fel Texas állam négy szomszédos államát, akkor is lenne összevisszaság. Igaz, hogy ezzel valószínűleg Texasban sem nagyon lehetne 50%-os siker fölé menni…
Poppy
2021-02-01 at 22:13
Már kezdik megint!
Mária néni
2021-02-01 at 22:07
Újra indulhat a demokrácia exportja, erős csapatmozgásokkal.