Habár a szocialisták szájából különösen erős politikai blöff a III/III-as csoportfőnökség felemlegetése a formálódó titkosszolgálati szuperközpont apropóján, de a PestiSrácok.hu forrásai megerősítették: azért vannak aggályok az elképzelés körül. A TIBEK becenevű szerv égisze alatt létrejövő központi adatbázis ugyanis a legapróbb botlásainkba is alig kontrollált betekintést tenne lehetővé a titkosszolgálatoknak, miközben a portálunk által megismert törvénytervezet értelmében csökkenne az Országgyűlés közvetlen felügyeleti jogköre a szolgálatok fölött. Az Alaptörvény szerint ilyen komoly változtatást az ellenzék nélkül nem is lehet végrehajtani. Megtudtuk azt is, hogy a kormány egy régóta dédelgetett tervezetet porolt le a brüsszeli terrortámadás után.
“Brüsszel tanulságait le kell vonni, egyértelmű számunkra hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket” – a múlt csütörtöki kormányinfón így indokolta Pintér Sándor belügyminiszter a kormány “terrorizmus elleni intézkedéscsomagját”. Azt is hozzátette: az Igazságügyi Minisztérium megkapta javaslataikat, amelyek alapján az ünnepek alatt elkészíti a szövegtervezetet. A PestiSrácok.hu közben megtudta, miről szól a tervezet. Kiderült, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrző Központ (TIBEK) koncepciója nem új keletű, az nagyban hasonlít az anno kormányoldalon belül is kemény kritikát kapó, s végül visszavont 2011-es elképzelésre.
„Az előnyeit látjuk annak, hogy ma már Európán belül gyakorlatilag igazolvány, útlevél felmutatása nélkül tudunk utazni, és minden probléma nélkül lépjük át a valamikor vasfüggönnyel lezárt határokat. Azonban érvényes ez a bűnözőkre, terroristákra is, ezért sokkal komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk ahhoz, hogy megóvjuk Magyarországot, például a kábítószer további terjedésétől vagy a fegyvercsempészettől”
– ezt még 2011-ben mondta el Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára, amikor egy lazább “főtitkosszolgálat”, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) felállításáról szólt a parlamenti vita. A Jobbiktól az MSZP-ig anno azzal a fő érvvel vonták kétségbe az összevont szolgálat szükségességét, hogy nincs terrorveszély. Sajnos ezt immár nem lehet kijelenteni.
A szocik már 2011-ben III/III-as világot kiáltottak
„A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén egy fideszes képviselőtársunk bevallotta, hogy a kor technikai eszközeivel hasonlóan működött a BM III/III-as főcsoportfőnöksége is” – ezzel vezette fel 2011-ben Harangozó Tamás, a szocialista párt rendészeti szakpolitikusa a Pintér Sándor belügyminiszterhez címzett interpellációját Így érvelt:
„De ez tényleg a III/III-as világ, hiszen a NIBEK nemcsak a többi titkosszolgálati szerv adatbázisát kapcsolhatja össze, és turkálhat benne bármikor, hanem ugyanezt teheti valamennyi állami, hatósági nyilvántartásban is. Például a légügyi hatóság reptéri utaslistájából engedély nélkül is információt szerezhet arról, mikor milyen repülőgépen ültünk, milyen mobilszámot vagy e-mail címet adtunk meg, milyen bankszámláról mennyit fizettünk. Az autó-nyilvántartáson át titkosszolgálati aktáinkig mindent megszerezhetnek. Ráadásul a központi érdeklődésnek nem kell bűnügyhöz kapcsolódnia. Ez azt jelenti, hogy a zsebtolvajlástól a gyorshajtásig bármiből bűntényi tényállás fabrikálható, konkrét profilkép készíthető az állampolgárról, és a NIBEK bármelyik szervezetet nyomozásra utasíthatja.”
Harangozó Tamás a Parlamentben
A legújabb terrortámadások tükrében már szelídebb hangot ütöttek meg a szocialisták:
“Az MSZP minden olyan javaslatot támogatni fog, amely a magyar állampolgárok biztonságát kellő és megfelelő garanciák mellett erősíti, és semmi olyat nem szavaznak meg, amely a magyar állampolgárok kontroll és garancia nélküli indokolatlan jogkorlátozását célozza” – közölte a párt a múlt csütörtöki bejelentés után.
Tóbiás: Magunk között keressük a terroristákat?
Azonban péntekre már mérséklődött az MSZP-s konstruktivitás, Tóbiás József pártelnök szavaival leporolta a 2011-es vádakat:
“Vajon miről szól az javaslat, amelynek alapján a magyar állampolgárok telefonjait lehet lehallgatni. Magunk között keressük a terroristákat, vagy képesek vagyunk végre kimondani, hogy csak közös európai fellépéssel lehet megakadályozni ezeket a tragikus, szörnyű eseményeket?”
A Jobbik is hajlandó tárgyalni, legalábbis erre utal reagálásuk:
“A Jobbik kész a tárgyalásokra, és minden olyan intézkedést támogatunk, mely a magyar emberek biztonságát szolgálja. Szükségesnek tartunk számos jogszabályi változtatást, akár szigorítást, mely a terrorizmus érdemi visszaszorításáról szól, de óva intjük a kormányt attól, hogy az emberek naivitására építve, valós félelmüket kijátszva olyan tervezettel álljon elő, mely a terrorizmus elleni küzdelem helyett saját hatalmi érdekét szolgálja.“
A Demokratikus Koalíció pedig egyenesen a demokrácia felszámolásáról értekezett a múlt csütörtöki közleményében. A Párbeszéd Magyarországért sem tagadta meg önmagát, amikor “önkényuralmi csomagnak” minősítette a tervezetet.
Valóban csökkenne a parlament rálátása
Ilyen előzmények után a PestiSrácok.hu megkísérelte kideríteni, van-e alapja az ellenzék orwelli félelmeinek. Portálunk jól tájékozott forrása rávilágított: közjogi szempontból valóban érdekes helyzetet teremthet az új, még formálódó tervezet. 1990-óta ugyanis a mindenkori titkosszolgálati vezető, aki a polgári titkosszolgálatok adatait megkapja, közjogi státuszát tekintve államtitkár, vagy tárca nélküli miniszter volt, vagyis interpellálható, a parlamentben közjogilag és politikailag is elszámoltatható. Most egy olyan szervet iktatnának az egyes szolgálatok és a parlament közé, amely adott esetben maga rendelkezhet a kényes információmonopóliummal, és nem csak jelentéseket készít, hanem értékelő-elemző munkát is végez.
Elaludt a titkosszolgálat?
Pintér Sándor belügyminiszter a tervezetet ismertető kormányinfón kifejtette, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrző Központ (TIBEK) feladata az értékelés, elemzés és más szervezetek támogatása lesz. Pintér kiemelte, “nemzetközi együttműködések tökéletesek ahhoz, hogy ne aludjon el” a magyar titkosszolgálat. Az új szerv felállítását a terrorveszély mellett avval indokolta, hogy “a legmodernebb szintre akarják emelni a technológiai eszköztárat a védelemhez”.
Megpróbáltuk kideríteni, mire gondolhatott a miniszter, amikor szavaival az “elalvástól” óvta szolgálatokat? Forrásaink felhívták a figyelmet egy 2015 márciusi fordulatra: Göbölös László ugyanis akkor köszönt le az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetői posztjáról. Belügyi informátoraink szerint ennek oka az volt, hogy a főigazgató „komoly miniszteri kritikát kapott”. A távozás után megbízott főigazgatóként Földes Gyula irányította a hivatalt, mellette miniszteri biztosként Kiss Zoltán segédkezett. Végül az utóbbi lett a befutó.
A magyarok elmismásolták az oroszok figyelését?
A Pintér által emlegetett “nemzetközi együttműködés” elősegítése a szolgálatok egy másik problémakörére is ráirányítja az avatott tekintetet. Itt érdemes felidézni, hogy szokatlan módon nemrég a Bild német bulvárlapban szivárogtatták ki a hírt, hogy a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) szerint a moszkvai vezetés Németország destabilizálására törekszik. A Bild szerint a BND és a belső elhárításért felelős BfV vezetői tájékoztatták a szolgálatokat felügyelő parlamenti testületet, hogy Moszkva egyre inkább igyekszik célzott akciókkal befolyásolni a német politikát és a közvéleményt. Arra is kitértek, hogy a menekültválságot is kihasználják az orosz szolgálatok.
Egyes belügyi forrásaink arról beszéltek, hogy szövetségeseink bizalma azért nem töretlen Magyarország iránt, mert a magyar szolgálatok nem jeleskednek az oroszok elleni tevékenységben. Most, hogy a változó diplomáciai helyzet lehetővé teszi, a kormány az új szuperszolgálattal ezt a hiátust is pótolná.
Azt is megtudtuk, hogy a fő „koordináló” és értékelő-elemző szerv létrehozásának jogszabályi indoklása ez lesz: szükségessé vált a nemzetbiztonsági és rendészeti szervek adatkezeléseinek egységesítése, és az adatelemzések gyorsítása.
Kövér Lászlónak 2011-ben nagyon nem tetszett a terv
A brüsszeli merényletek hatására a kormány végső soron a 2011-es elképzelését fogadta el, annak is a keményebb verzióját. Pedig anno Kövér László házelnök, a Fidesz választmányának elnöke, volt titkosszolgálati miniszter élesen bírálta és szét is bombázta a javaslatot az új nemzetbiztonsági csúcsszerv létrehozására. A TIBEK képében ismét előtűnő tervezet az öt évvel ezelőtti elképzeléshez képest újdonságokat is tartalmaz. Simicskó István honvédelmi miniszter a csütörtöki közös bejelentésen így írta le annak működését: a terrorelhárítási információs és bűnügyi központba minden polgári és katonai titkosszolgálatból delegálnának tagokat. A szerv hasonló lenne, mint a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ, s azt szeretnék, hogy gyorsabban megalakuljon, mert – mint Simicskó megjegyezte – bármikor bekövetkezhet egy a brüsszeli robbantásokhoz hasonló esemény.
Kövér László 2015. október 23-án a díszőrség sorfala előtt – Fotó: MTI
Az új kor új fegyvereket kíván?
Az új terrorellenes intézkedéscsomagról szólva Pintér Sándor belügyminiszter a múlt héten beszámolt arról is, hogy tervezik egy olyan törvény megalkotását, amelyben előírnák, hogy a magánszolgáltatók biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását. A törvénycsomag továbbá lehetővé tenné a magánszemélyek bankszámláiba való betekintést, megfigyelve a pénzmozgásokat, a magánvállalkozások adatfolyamaiba való betekintést, tehát a netes és telefonos jelenlétet is ellenőrizhetnék: a nemzetbiztonsági szervek itt azt szeretnék, hogy az olyan magáncégek, amelyek titkosítást használnak (neten vagy mobilhálózaton), adjanak egy „hátsó bejáratot” a hatóságoknak, mivel az ilyen kommunikáció dekódolása sokkal hosszabb időt vesz igénybe (a miniszter hangsúlyozta, hogy mindkét esetben bírói végzés alapján járnának el.) A belügyminiszter hozzátette, tervezik egy olyan törvény megalkotását, amelyben előírnák, hogy a magánszolgáltatók biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását. Informátorunk avval egészítette ki a miniszter szavait, hogy megszűnnének a szolgálatok között eddig rendszeresített igénylőlapok, az egyes nemzetbiztonsági szervek között közvetlen elektronikus adatkapcsolat jönne létre a TIBEK égisze latt.
Az Alaptörvény szerint kétharmados többség kell
Fontos jogtechnikai akadály is felmerülhet azonban az előterjeszténél. A magyar jogrend ugyanis a nemzetbiztonsági tárgykörbe eső törvényekre komolyabb előkészítést ír elő. Az Alaptörvény egyértelműen fogalmaz a 46.§ 6.) bekezdésében:
“A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. kétharmados többséget igényel.”
A sarkalatos törvény a jelenlevő képviselők kétharmadának igen szavazatával módosítható illetve fogadható el, így, ha a kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt akarja módosítani, akkor, ha minden ellenzéki képviselő jelen van az Országgyűlés ülésén, nincs meg a többsége. Azonban a belügyminiszter már idézett sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy megkezdik a politikai egyeztetéseket a tárgykörben.
Forrás: PestiSrácok.hu/MTI/ATV, a vezető képet Máthé Zoltán/MTI készítette a múlt csütörtöki kormányinfón.
Kaktusz
2016-03-29 at 19:17
Nos gondolom mindenki ismeri a népi bölcsességet, mely szerint “jobb félni, mint megijedni”. Én egészen biztos vagyok, abban, hogy ha nem lenne ez a migráció okozta terrorizmus, akkor a kormánynak ilyen intézkedés meg sem fordult volna a fejében. Tehát, ha ezt valaki kiötlötte, annak biztos, hogy megvolt rá az oka. Főleg az elmúlt egy év eseményeit szem előtt tartva. Nem kell félni, hanem támogatni kell egy ilyen szerv létrehozását. Más országokban már régen megtették…
khm
2016-03-28 at 13:25
Amúgy az abdeslamot sem volt szabad kihallgatni,mert megműtötték. És azért műtötték meg mert lábon lőtték. És azért lőtték lábon,mert lövöldözött…..
Pazar egy liberális logika.
Anna
2016-03-28 at 13:03
A ballibsik persze, hogy tiltakoznak, hiszen nagyon jól tudják mi vár rájuk. Ők évtizedekig csinálták a nép beleegyezése nélkül, visszaélve a lámpákba, dugaljakba, könyvek mögé rejtett poloskák által beszerzett információkkal, az akkori technikai színvonalon. Most viszont igazi veszély van, lesz, aminek okozói valóban maguk között keresendő.
khm
2016-03-28 at 08:38
“A törvénycsomag továbbá lehetővé tenné a magánszemélyek bankszámláiba való betekintést, megfigyelve a pénzmozgásokat, a magánvállalkozások adatfolyamaiba való betekintést, tehát a netes és telefonos jelenlétet is ellenőrizhetnék: a nemzetbiztonsági szervek itt azt szeretnék, hogy az olyan magáncégek, amelyek titkosítást használnak (neten vagy mobilhálózaton),”
Kezdem érteni a soros bérencek miért nem szeretnének ilyen törvényt. Hiszen a tóbiás szavaival élve “magunk között keressük a terroristát?” nagyon jól utal arra,hogy a bomlasztás idegenek pénzén,az szintén megfigyelhető lenne. És akkor már az a pénzcsap is záródik.
És ebben a megvilágításban a dk aggódása is igen érthető.