A statisztikák azt mutatják, hogy Magyarország pénzügyi helyzete egyre stabilabb, jövőre, vagy legkésőbb két év múlva pedig nettó hitelezők leszünk – mondta el a PestiSrácoknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ezt a tényt a hitelminősítőknek is le kell követniük idővel, és javítaniuk kell Magyarország besorolását.
Jövőre Magyarország nettó hitelezővé válhat – jelentette ki a PS-nek Suppan Gergely. Ez azt jelenti, hogy több hitelt nyújtunk a külföld felé, mint amennyit onnan felveszünk. Ez elég meglepő állítás, ezért érdemes részletesebben megnézni, miből is tevődik össze a külföldre irányuló hitelezésünk. Az egyik komoly tétel a jegybanki tartalék, amely lényegében külföldön elhelyezett pénzeszköz, ami hitel formájában realizálódik.
De a kereskedelmi banki mérlegek is évek óta szemmel láthatólag javulnak. A kimutatásokból kiderül, hogy a hazai bankoknak lassan több követelésük van a külföld felé, mint amennyi tartozásuk. Ez nemcsak hitel lehet, hanem például részesedésvásárlás, vagy a tőkeexport valamely más módja. Ide tartozik az is, ha a magyar bankok külföldi állampapírokat vesznek, vagy egyre gyakrabban előfordul, hogy külföldi cégeknek hiteleznek. Az is egyre sűrűbben tapasztalható, hogy magyar cégek más országbeli leányvállalataikat finanszírozzák hazai forrásokból. Például a MOL-nak vannak külföldi leányai (ilyen a horvát INA, vagy a szlovákiai Slovnaft), amelyeket az OTP-én keresztül hitelez. De az is idetartozik, amikor esetleg az OTP a szlovákiai, ukrajnai vagy bulgáriai bankjainak ad kölcsön. Ez összetett dolog, és bankonként változik az, hogy miből tevődik össze a külföldi követelésállományuk.
A kifelé hitelezés fogalmába tartozik az is, amikor egy magyar állampolgár a nemzetközi piacon vásárol értékpapírokat. Vagy éppen euró alapú befektetési jegyeket vesz, esetleg euróban denominált életbiztosításokat köt.
A hitelminősítőknek egyszer muszáj lesz lépniük
Annak, hogy nettó hitelezővé válunk, komoly jelentősége van. A lélektani siker mellett azt is jelenti, hogy biztonságos országgá váltunk. Ha ugyanis egy állam nettó hitelezővé lép elő, akkor a nemzetközi pénzügyi kitettsége csökken; azaz csökken a kiszolgáltatottsága a külföldi hitelezők felé. A külföld felé hitelező államok pénzügyileg a legstabilabbnak minősülnek, mint például a régiónk éllovasa, Csehország.
Ennek felismerése a piac részéről még nem történt meg. Suppan Gergely emlékeztetett arra, hogy a hitelminősítők legalább két fokozattal vannak lemaradva, már ami Magyarország besorolását illeti. Idővel azonban muszáj lesz nekik is lekövetniük azt a tényt, hogy Magyarország piaci stabilitása sohasem volt ennyire kedvező.
idirablo
2018-07-20 at 13:50
Ha nagyobb hozammal tudunk hitelezni, mint amennyit vesztünk adósság részleges előtörlesztésével, akkor megérheti.
A döntéshez viszont komolyabb matektudás kell, mint amennyi az itt “sírva röhögő” libsi itt hozzászólóknak van:-\
lacika
2018-07-24 at 07:44
A ballibsinek nem kell érteni a matekhoz. Nekik elég a HIT. Minden egyre rosszabb Magyarországon, gazdaság, egészségügy, oktatásügy, sajtószabadság. Nincs demokrácia, diktatúra van. Mindezekért OV és a FideSS (sic) tehet. Ez ellen csak ők tehetnek.
Ezzel a hittel élők a tényeket “igazítják” a HIThez és véletlenül sem fordítva.
ómió
2018-07-20 at 09:22
A Böszmével ide sosem jutottunk volna el!
zolatiguszti
2018-07-22 at 13:48
A böszme oda nem jutott el hogy kibővítse paksot úgy hogy akkor 100%-ban orosz tulajdonba került volna.Ha megpróbálték volna esküszöm kimentem volna ellene tüntetni.Minden külföldi kézben? Nem értem. Az egész baloldali mozgalom tele zsidókkal, de ennyi pénzhez nem értő hülyét még nem láttam közöttük.
A baloldalnak csak a selejtje jutott?
karpai jános
2018-07-20 at 08:11
GUTA,GUTA,üssed mán a ballibeket!Én csak azt tudom,kicsit mindig előre lépünk,AZERÓPUNIJÓT meg ott kell hagyni!Csak egy jelentősebb politikus súgna vmelyik szupervezető’ fülébe,hogy indul nálunk a hunxit.
zolatiguszti
2018-07-22 at 13:45
Sztem jobb a Huxit.Magyarosabb
Levente_c
2018-07-19 at 22:45
Őszödi Beszéd (teljes audio – 25 perc) – YouTube https://www.google.com/search?q=%C3%B6sz%C3%B6di+besz%C3%A9d+youtube&rlz=1C1AOHY_enUS755US755&oq=oszodi+b&aqs=chrome.3.69i57j0l5.18284j0j8&sourceid=chrome&ie=UTF-8
Kisréti Magyarka
2018-07-19 at 22:21
Magyarország államadóssága a GDP-hez mérten 74 százalék, Japáné 239% Jaj, jaj vége Japánnak!
Logikus
2018-07-19 at 23:21
A BALLIBEK szerint igen :)))
ómió
2018-07-20 at 09:19
Ezért nem a Böszme a főnök! Mert akkor már 150% lenne!
pipó bácsi
2018-07-19 at 21:57
Ha nem értesz a pénzügyekhez, miért szólsz hozzá ????
Logikus
2018-07-19 at 20:54
és ezt honnan tudod? Jah a BALLIB médiából?
Logikus
2018-07-19 at 20:53
Ettől kapnak gutaütést megint a BALLIBEK.
lacika
2018-07-24 at 07:33
Dehogy kapnak. Lásd Rasalmatai et (fb) kinyilatkoztatását, miszerint “Magyarország még soha nem volt így eladósodva mint most”.
.alma.
2018-07-19 at 19:45
A Magyar Nemzeti Bank stabil gazdasági hátteret biztosít Magyarországnak, mellyel a kormány bátran és érdemben tervezheti az ország rövid és középtávú jövöjét is.
Az MNB likvidítása megemelkedett, nemcsak tartalékolásra, hanem befektetésekre is jól áll.
Hatékonyan kontrolálja és uralja a hazai bankokat az MNB, emögött hosszú évek munkája, és gyakorlati tapasztalatgyűjtése áll.
Az eddig folytatott monetáris politikájuk kiállta a probát, minden elsimerést érdemlő eredményt hozott a gazdaságban a jegybanki alapkamat jól szabályozása.
.alma.
2018-07-19 at 19:53
A magyar Stabilítási Törvényben szerepel az adósságképlet.
Nagyon fontos.
” Az adósságképlet kimondja, hogy ha az infláció és a gazdasági növekedés közül az egyik nem haladja meg a 3 százalékot, akkor az adósságrátát 0,1 százalékponttal kell csökkenteni.
Abban az esetben, ha mindkét mutató meghaladja a 3 százalékot, akkor a nominális adósság növekedési üteme nem haladhatja meg az infláció és a reálnövekedés felének a különbségét. ”
Magyar Nemzeti Bank (2108) A Költségvetési Tanács, oldalak: 3, 4.
http://www.mnb.hu/letoltes/frissitett-baksay-gergely-a-koltsegvetesi-tanacs-szerepe-es-a-2019-evi-koltsegvetes-mnbhonlapra.pdf
.alma.
2018-07-19 at 19:54
Nem mindegy milyen gazdasági és egyéb nyomásoknak teszi ki az EU Magyarországot.