Kádár János nem a barátkozásban volt erős, hanem inkább politikustársai elárulásában. Egy embert engedett közel magához: Mező Imrét, aki az 1956. október 30-i Köztársaság téri összecsapás áldozata lett. Tóth Eszter Zsófia történész írásában annak járt utána, mit tudunk a két kommunista pártfunkcionárius barátságáról, milyen szerepet játszott Mező Imre a kitelepítésben és melyek voltak utolsó szavai. Nem a kommunizmust éltette, az tény.
Kádár János állítólag kevés embert engedett közel magához és ezek egyike Mező Imre volt. Jó barátjaként is emlegették, ezért rázta meg Kádár Jánost annyira az elvtárs halála a Köztársaság téri Pártház 1956. október 30-i ostromakor. Mező Imre amúgy nem a Köztársaság téren hunyt el, hanem napokkal később, kórházban.
Kádár János árulásai
Kádár János, mint köztudott, nem a barátkozásban volt erős, hanem inkább politikustársai elárulásában. Három fontos embert árult el élete során.
Az első Rajk László volt, akit személyesen vett rá koncepciós perében a beismerő vallomás megtételére. A második Nagy Imre miniszterelnök, akinek kivégeztetésével élete alkonyán is viaskodott. A harmadik pedig Alexander Dubček, akinek 1968-as reformkísérleteit először támogatta, majd tudva azt, hogy Brezsnyev Csehszlovákia lerohanását tervezi szövetségeseivel, köztük Magyarországgal, nem figyelmeztette a csehszlovák politikust, annak ellenére, hogy személyesen találkoztak.
A Köztársaság téri Pártház ostroma
A Köztársaság téri Pártház ostromának kiindulópontja 1956. október 30-án az volt, hogy elterjedt a városban: a pártház alatt kazamaták vannak, amelyekben politikai foglyokat őriznek.
Az 1950-es évek csengőfrászos időszaka után, amikor szájról-szájra terjedtek a történetek az éjszaka ártatlan embereket elhurcoló fekete autókról és az emberi húsdarálókról, az internálótáborokban eltűntekről és a kitelepítettekről, nem csoda, ha az emberek a Köztársaság téri pártház alatt kazamatákat sejtettek.
Szerencsétlen tragédia, hogy a Köztársaság téri ostromnak esett áldozatul Jean-Pierre Pedrazzini fotós is.
Mező Imre, a kitelepítés irányító kegyetlen pártkáder
Mező Imre Mehrel Izsák néven született 1905-ben, részt vett a spanyol polgárháborúban, 1945-től több kommunista pártfunkciót betöltött.
Ami nagyon fontos és nem közismert: Mező Imrének, a budapesti MDP titkárának az 1951-es budapesti kitelepítésben játszott szerepe.
1951. május 21-én kezdődött Budapestről az osztályidegeneknek, a rendszer ellenségeinek tartottak kitelepítése és tartott 1951. július 18-ig. Budapesten kitelepítési listára vettek 6644 családot, 17530 főt, ebből a véghatározatot átvette 5893 család, 15037 fő.
Kitelepítettek 5182 családot, 12704 személyt. A kitelepítetteket ingó vagyonuk nagy részétől és ingatlanvagyonuktól megfosztva vidéki kuláknak minősített családokhoz telepítették.
Mező Imre 1951. június 13-án cinikusan hivatkozott az 1939-es törvényre, mint kitelepítési alapra: „meg vannak egyes elvtársak is lepve, hogy 1939-es törvényre hivatkozunk. Van egy törvény, mely szerint ki kell tiltani a nem kívánatos elemeket Budapest területéről, természetesen ezt akkor a kommunistákra értették. Ezt mi felhasználjuk, és ennek a törvénynek az alapján tiltjuk ki a reakciós elemeket” – tárta fel Palasik Mária a Századok 2015/6. számában. Jómagam is láttam Budapest Főváros Levéltárában olyan, a kitelepítés szervezésével, levezénylésével kapcsolatos dokumentumot, amelyet Mező Imre írt alá.
Irgalmatlan, kegyetlen intézkedéssorozat köthető politikusi tevékenységéhez.
Együtt kirándultak Kádárral
Földesi József Perben, hűségben című kötetéből közölt részleteket a Kapu 1989. januári száma. Eszerint Mező és Kádár barátsága 1954-ben vált szorossá. Kádár a börtönből kiszabadulása után a XIII. kerületi pártbizottság élére került, Mező Imre segítette a pártéletbe visszailleszkedését.
Mező idegileg kimerült volt, így együtt kirándultak a Kádár házaspárral, leggyakrabban a Börzsönybe.
Mező Imre utolsó, a Péterfy Sándor Kórházban töltött napjairól felesége visszaemlékezéséből tudhatunk meg részleteket. Mező Imréné szidta a kórházi személyzetet, hogy nem kapott a férje időben infúziót. Viszont úgy tűnik, Mező Imre nem megbékélve távozott e világból, sőt.
Utolsó szavai feleségéhez a következők voltak: „Amiatt a gazember miatt kell meghalnom” – utalva ezzel Rákosira. Persze nem várhatunk Goethe-i magasságokat egy olyan kommunista pártfunkcionáriustól, aki emberek tízezreinek életét tette tönkre élet és halál mezsgyéjén, de azért mégis… Még csak nem is éltette a kommunista mozgalmat sem.
Mező Imréné gyárigazgató ámokfutása
Kádár János felesége, Tamáska Mária a Magyarország című hetilapnak nyilatkozott Kádár János és Mező Imre kapcsolatáról 1989. november 10-én. Tamáska Mária szerint jól megértették egymást. Kádár János felhívta 1956. október 30-án feleségét, hogy látogassa meg Mező Imrét a kórházban. Az orvos, bár nem szívesen, de megengedte ezt; arra kérte az asszonyt, hogy ne érjen hozzá Mező Imréhez a látogatás közben.
Tamáska Mária szerint Kádárnak azt üzente a haldokló: vigyázzon magára. Ez olyan „túl szép, hogy igaz legyen” visszaemlékezés, szemben Mező Imre feleségének emlékeivel.
Mező Imréné maga is pártfunkcionárius volt. Hasonlóan más, az „ellenforradalom” áldozatául esett férfiak özvegyeihez és anyáihoz, kiemelt funkciót kapott: egy gyár igazgatója volt. A Népszabadság igen ravasz húzással, 1989. június 8-án első oldalon közölte Mező Imréné levelét, napokkal Nagy Imre és társai újratemetése előtt.
Mintha az MSZMP napilapja élő lelkiismeret funkcióját szerette volna betölteni, hogy a társadalom ne feledje az ún. ellenforradalmi áldozatokat.
Az elvtársi üdvözlettel aláírt levél célja még mindig az „emberséges szocializmus” volt, amit már 1968-ban sem lehetett megvalósítani:
Bízom benne, hogy az áldozat nem volt hiábavaló. A nemzet akkori tragédiája, családok tragikus sorsa, ha lassan és ellentmondásosan is, az emberséges szocializmus gyakorlatát hozhatja létre.
A Kapu 1989. augusztusi számában közölt nyílt levelet erre válaszul, amelyben Mészáros Sándor, a Lágymányosi Dohánygyár munkástanácsának tagja – akit az 1956-os forradalom után meghurcoltak, tönkretettek – Mezőné felelősségét firtatta az ügyben.
Ön nagyon jól tudta, hogy a gyárban államrend elleni összeesküvés, illetve szervezkedés nem volt, azok a személyek, akiket elítéltek, mindvégig, amíg helyükön voltak, emberi magatartásukkal védték az állam vagyonát, szervezték a munkát és látták el élelmiszerrel a gyár dolgozóit
– írta a Kapu augusztusi száma.
Azt, hogy milyen szoros volt a két politikus barátsága, netán miről beszéltek közös kirándulásaikon, nem tudjuk meg. Mindenesetre Kádár János az egész „ellenforradalmi kultuszt” a Köztársaság téri eseménysorra, a lincselésekre és Mező Imre tragikus halálára építette.
„Halálában is győzött” – írta a Népszabadság Mező Imréről propagandacikkét 1980. december 12-én. A Kádár-rendszer mindvégig elhallgatta Mező Imrének a kitelepítésben betöltött ördögi szerepét, és ezzel mindeddig adós maradt az utókor a tízezres nagyságrendű áldozat ellenére is.
kbandi1
2021-01-11 at 07:08
A szocikák mindig saját országuk ellen játszadoztak. Amikor hatalmuk megerősítésének időszakában kitelepítették a magyarokat azért, hogy minél több legyen a szoci Magyarországon.
Most, amikor kutyába sem veszik őket, idegen más fajú népeket telepítenének a magyarok nyakára, hogy gyengítsék a magyar népesség arányát. Okosnak képzelik magukat, közben ők a hülyeségeiket erőltetik, nem kicsit, hanem nagyon. A nemzet ellenségei a balliberálisok. Többszörösen ők maguk bizonyították a tetteikkel.
Ez biztosan nem tetszik nekik, csak a történelemkönyeket nem mindig ők írhatják. Ja, akkor mások a hazugok.
Gesztenye
2021-01-10 at 15:18
Remélem a koponyájába neki is naponta belerúg és rá is köp valaki.
A mi családi házunk szovjet katonai központ lett. Soha senki sem adott kártalanítást érte.Örûlók, hogy a zsidók azért legalább három helyről kapnak folyamatosan.
Szövérdi Péter
2021-01-07 at 20:40
A Köztársaság téri Pártházat vagy 50 ávós és több magasrangú katonatiszt védte. A Kormány október 28-án feloszlatta az ÁVH-t. Az ávósok fegyveresen lázadtak a törvényes kormány ellen, ami a kommunisták által hozott jogszabályok szerint is halállal büntetendő. Október 29-én a bent lévő ávósokat rendőregyenruhába öltöztették.Az ávósok elkaptak a téren 15-16 éves felkelőket, megkötözték és tarkón lőtték őket, majd elásták a belső udvar virágágyásába. A téren összegyűlt tömegbe sorozatokat lőttek, majd a vöröskeresztes mentőorvosokat egyenként kilőtték, akik a sebesülteket akarták ellátni. Délig több, mint ötven halott volt az ávós vadászat terítéke. Mező Imre már 28-ától szervezte az ávósokat. Megkérdezték tőle? Tárgyaljunk, vagy lőjünk? Mező elvtárs: Ha van erő, akkor lőni. 29-én este Kádár felkereste Mezőt és megbeszélték a teendőket. Kádár ekkor a Nagy Imre kormány tagja volt. 29-én éjjel sok ismeretlen telefonáló figyelmeztette a Pártházban szervezkedőket, hogy ha nem hagynak fel terveikkel és nem tűnnek el, megtámadják őket. Mindez a Parlament előtti 25-én elkövetett vérengzés és október 26-án Mosonmagyaróvárt lezajlott ávós vérfürdő után történt. Ávósaik nem tanultak. Tovább gyilkoltak.
A 9 ávós közül, akiket a kádárista sajtó szerint a tömeggyilkosságuk után kivégeztek a felkelők, a forradalom vérbefojtása után 6 (hat) tanúvallomást tett: Vörös, Könczöl, Holicza, Csalai, K. Farkas és B. Somogyi elvtársak.
Akasztottak százai, bebörtönzöttek ezrei, kétszázezernyi nyugatra kényszerült magyar honfitársunk vált a kommunista bosszú véráldozatává. Igen, véráldozat. Mindez a világháború egymillió emberveszteségét követőn. Bolsevik jövőképünk, ahogy megtervezték.
Theo
2021-01-07 at 16:03
A Parthaz alatt voltak kazamatak, nem csak azt “hittek” az emberek! Letezo tanuk es dolumentumfilmek bizonyitjak ezt mar reg.
Esvány
2021-01-06 at 16:04
Budapest II. ker. Bólyai utca 14. Mező Imre Kollégium a Könnyűipari Minisztérium alá tartozó technikumok diákjai számára. Mező Imre felesége évenként tartott megemlékezőt a diákoknak. Azt nem említette, hogy a kitelepítésekben is nagy szerepa volt Imrének. Kazár volt ő is, mint a legtöbb bolsevik.
kibicölő
2021-01-04 at 18:01
Hány év telt el 1990 óta? Kereken 30 év…. és… történt valami a pártház feltárásában? Semmi és már soha semmi nem is fog történni – erről ennyit!
ómió
2021-01-04 at 15:55
A muszkavézer? Kiért nem!?
Rakovszky István
2021-01-04 at 12:40
Ha az 1939-es törvény még életben van, vagyis nem törölték el, akkor azt most megint alkalmazni kell: az covid vírus elleni védekezést akadályozó ellenzékiekre és a volt pártállam még élő embereire (pl. Apró Piroska és családja, Fekete-Győr, stb) azonnal alkalmazni kéne.
DörrögZuldán
2021-01-04 at 12:03
Valóban, táncolhatott volna a fán egyet a rohadék.
Szép élményem, amikor a kis Plzeniben sörözéssel ünnepeltük a sikeres Pp. szigorlatot ’89-ben, bejött egy szakállas fickó és csak annyit mondott: megdöglött. Ezután mindenkinek fizetett egy kört.
Rajongó
2021-01-04 at 11:17
Voltak előzmények persze, az ’50-es évek kommunista terrorja, a kivégzések koncepciós perek. Nem véletlen, hogy nincs feltárva a múlt, az áldozatok esetleges hozzátartozói vagy nem tudják mi történt pontosan mert nem beszéltek róla, hallgatott a túlélő áldozat, olyan borzalmakon ment keresztül. A bírók, a pribékek, a rendszer működtetői, haszonélvezői meg persze, hogy nem beszélnek. Mind a mai napig tart annak a hatása
RS
2021-01-04 at 10:01
„Amiatt a gazember miatt kell meghalnom” – utalva ezzel Rákosira
Hm.
“Mező Imre Mehrel Izsák néven született 1905-ben”
“Rákosi Mátyás (1903-ig Rosenfeld Mátyás)”
Imádom amikor a másvallásúak legazemberezik egymást!
De ha véletlenül egy nem másvallású gazemberezi le akármelyiket, mint például a miniszerelnökünk a Sorost, akkor az meg miért lesz azonnal antiszemita? Miért hörögi a libsi sajtó, hogy Magyarország antiszemita?
Aki gazember, az gazember, akármilyen is a vallása, származása, bőrének a színe, akármennyi pénze is van, akármekkora média súlya van!
zolatiguszti
2021-01-04 at 09:45
Így van!
Mezőt HÁTBA LŐTTÉK A PÁRTHÁZ ELŐTT….
Rajk keresztelése azért is érdekes mert tesója egy másik ateista faszság megszállottja volt Nyilas Ellátási kormánybiztosként.Legalább egyszer megmentették egymás életét amikor épp hatalmon voltak.Apjuk amúgy 1890-ben Reich-ről Magyarosított Rajkra.érdekes hogy nem a Kissekkel meg a Szabókkal van a probléma sose.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Rajk_Endre
Királytigris
2021-01-04 at 09:43
A felelősségrevonást a Gorbacsov-Reagan paktum kizárta. Mivel nem tetszettünk forradalmat csinálni, így az MSZMP, majd utódpártja az MSZP hajtotta végre a gengszterváltást. A felelősségrevonást így idáig minden kormány elsumákolta, így a FIDESZ is. Mára meg már a disznó gazemberek elpatkoltak.
Eklatáns példa a Biszku per. Addig húzták-halasztották, amíg a vén gazember elpatkolt.
Azért van népítélet, a főgyilkosokkal szemben, mert pl. Rákosi sírját minden nap lesz…k, aztán ezt megakadályozandó, elhamvasztották és az urnát falba helyezték. Kádár sírjából kivették a koponyáját, és minden nap belevizelnek.
khm
2021-01-04 at 09:28
Knerten
jan csermanek,vagy czermanik Fiumében született.
TS
Az arcképeket látva én inkább a Kárpátokon túli területek kóblis szekeres gyüttmentjeire gyanakodok. (Tarnopolból indultak)
Karoly
2021-01-04 at 09:03
1981-tol Kádár aláírásával az IMF és a holdudvarához tartozó Maffia megkötötték a szerződést.
Az 1989- és “rendszerváltás” , mint fogalom elemzése is igazolja.
Ezek után merész dolog kritizálni Orbán Viktor Miniszterelnök Úr Kormányát: “a kormány miért nem számolja felelősségre a bonosoket”
Valószínű a gazdáknak hűségesküt téve védetelmet kaptak.
Lehet nem jó a következtetés??????
Nincs bocsánat
2021-01-04 at 08:53
TS-nek. A Köztársaság téri feltartott kezű ÁVÓsok közül nem mindegyik halt meg. Talán épp itt olvasható volt valamennyi neve, mert a fénykép alapján azonosították őket.
Nam úgy, mint Tóth Ilona perében az állítólagos áldozatot.
Salamander
2021-01-04 at 05:55
Súlyos felelősség terheli a magukat “nemzetieknek” hívó politikai csoportot. Hagyta és máig hagyja futni a komcsi bűnözőket. Ezt a bűnpártoló magatartásukat a “békességre” törekvéssel magyarázzák – teljesen hibásan.
Nagy Attila
2021-01-04 at 01:02
Ja, a köztér, természetesen a Köztársaság teret jelenti…
Nonvideor
2021-01-03 at 23:45
Nagy Attila! A pártházat lebontották, a kazamata börtönre, a pártvezérkar bunkerrendszerére a bizonyítokat tanúk segítségével is feltárták.
Úgy látszik, a tényfeltárók nem olvassák egymást. Schmidtől is kértek segítséget a talajröntgenezésre, de nem adta meg. Azért nem tudnak mélygarázst építeni, mert elvtársak telenyomták betonnal. Rákosiék azon az alagúton keresztül jártak át az Erkelbe, a pártoi. Chák meg a Mező Imre( Fiumei) úti temetőbe. A pantheonból volt a kijárat.
dézsy zoltán
2021-01-03 at 23:42
vgsh-nak: A Beloiannis ma Zoltán utca, és BM-pince. “Acelus” hozzászólása engem is megérintett. Sajnos minden szó igaz.
vghs
2021-01-03 at 23:21
Nincs bocsánatnak! Kb. 18 éve a Kossuth téri sortűz volt a téma az akkpri origo fórumon.
Idéztem a Földes könyvéből, azután egy fórumtársam (Aculeus) elküldte a visszaemlékező írását Titkok pincéje címmel
Döbbenetes volt elolvasni! Az akkori Beloanisz útca ma Honvéd u
HM pincéjében történtekről szól.
Aculeus Földest vélte felismerni mint főnököt. Arra a következtetésre jutottam, hogy ott azt a 600 25 éven aluli fiatalt lemészárolták.
Mivel senki nem jelentkezett, hogy
ott volt bezárva.
Nagy Attila
2021-01-03 at 23:04
Az, hogy a köztéren, a pártháztól távolabb is voltak kazamaták, vagy pince/rendszer az 100%!!! Kissrác voltam és a saját fülemmel hallottam. Egy csoportra lettem figyelmes, akik a tér sarkán, a pártház bejárattal szemben, vagy 30-40 méterre, valamit nagyon néznek a földön. Amikor odamentem hallotam ahogy mondják egymásnak, hogy hallod…… hallod.megint, lehajoltak és a kanálisba, azaz a vízelvezetőbe fordított füllel hallgatóztak. Hát nyilván nekem is hallani kellett, nagy nehezen odakerültem és tisztán világosan lehetett hallani egy féfi hangot…… Janiiii……..csukd már be a kaput……..és akkor egy nagy durranást hallottam, leginkább egy vasajtó becsapásának a hangját. Az éredekes az, hogy az exkavátor, meg a tér közepén vagy tíz méteres gödröt szedett ki, de semmit sem talált. Családunk egyik barátja, aki 56-ban disszidált, később egy 90 után készített kisfilmben is ….háttal állva a kamerának, mert még akkor is félt az arcát adni, de felismertem, mert hát kissrác kora óta ismertem és amikor már látogatóba hazajöhetett, akkor nagyon sokszor nálunk lakott….lenyilatkozta, hogy a metró építkezés során, ahol mérnökként dolgozott, építettek föld alatti létesítményeket a pártház alatt!! Mégsem találtak semmit azóta sem, mert időközben átépítettek mindent….szerinte.
Királytigris
2021-01-03 at 22:32
1918-óta hazaáruló, gazember csürhe! Ezek utódai a mai “ellenzéknek” nevezett nemzetrothasztó oldal.
Faludi írta Kádár 70. születésnapjára. Idézet: “És olykor az esti csendben, hallod e még, ahogy Rajk barátod nyakcsigolyája reccsen?”
Knerten
2021-01-03 at 21:41
@TS
Hát Csermanek ordenáré szláv akcentusa?
Knerten
2021-01-03 at 21:39
Mehrel Izsák a becsületes neve. Ne mezőimrézzük már még itt is.
TS
2021-01-03 at 21:20
Nézte már valaki figyelmesen a kivégzett ávós katonákat? Nekem nagyon keletiesek az arcvonásaik. Mintha valami orosz különítmény lett volna. A HollósLajtai-könyvben feigyeltem fel erre a képre:
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/mti-kepgyujtemeny/kepek-az-1956-os-forradalomrol/foglyul-ejtett-allamvedelmis-katonak-kivegzese-a-koztarsasag-teren
Nincs bocsánat
2021-01-03 at 21:14
vghs-nek. A Köztársaság téri pártházba begyüjtött forradalmárok sorsáról Dézsy Zoltán dokumentumfilmjében is beszélnek, illetve egy villanyszerelő beszél a pártház alatti katakombában lemészárolt tömegről, a hullákat a forradalom után takarították el, a pincében állt az alvadt vér, melyet fűrészporral itattak fel. Biszku elvtárs pedig ágyban, párnák között végelgyengülésben szenvedett ki…
Nem tetszettünk forradalmat csinálni. 57-ben mindent elkövettek, hogy néhány generációnak elmenjen ettől a kedve…
Palkó
2021-01-03 at 21:05
Nyugodt lehet hogy folyik az ma is.
Juhasz Gyula
2021-01-03 at 20:47
Az altalanos iskolak gyulekezo termeiben is ki volt teve a falakra a Mezo Imrees tarsai fenykepe, Martirjaink felirat alatt. Igy folyt a gyerekek agymosasa a Kadar diktatura alatt.
PG
2021-01-03 at 20:35
Nem kár értük! Mindkét komcsi velejéig romlott volt. A Rákosi éra alatt ki is mutatták a kegyetlenségeiket. Mező Imre sem volt különb. Különben az egész 56-os lázadás előre kitervelt volt, hiszen a “forgószél hadművelet” elő volt rendesen készítve. Több ezer tank azonnali bevetése csak úgy lehetséges, hogy azt már előre odakészítették. Hruscsov célja az volt vele, hogy a Sztálin féle gyilkos kommunistákat egy fokkal emberibb vezetőkre cserélje, de ehhez szolgált volna indoknak a tüntetés és a lázadás. Csak hát akkora volt már az elkeseredés az országban, (amire persze a nyugati titkos szolgálatok is rásegítettek,) hogy elemi erővel tört ki a népakarat, vagyis, hogy legyen vége a ruszki megszállásnak és a zabrálásnak. Mi sem bizonyítja jobban, hogy játékszereknek szántak a nagypolitikában, hogy nem segítettek nyugatról sem bennünket.
vghs
2021-01-03 at 20:23
Voltak előzményei a Pártház ostromának, amik miatt a lincselések megtörténtek!
Földes László A második vonalban című 1984 Kossuth kiadó című könyvében írja, hogy mit mondott 1956 október 25.-én reggel a KV ülésén. 600 25 év alatti fiatal fogoly van a HM. pincéjében.
Tehát okt 23.-án 24.-én már hatszáz fiatalt összefogdostak. Akik sorsa nagyon gyanús!
A KV. ülés után egyébként Földesék elmentek békés tüntetőket gyilkolni a Kossuth térre.
Tehát akiknek eltünt a gyermeke, persze, hogy kereste föld alatti pincékben a pártháznál, ugye?
Tehát volt ok, hogy elszabaduljanak az indulatok a kommunisták ellen amik a lincseléshez vezettek.
.
TS
2021-01-03 at 20:12
Az is nyilvánvaló, hogy a kommunisták, álltak volt bár akárhol, a párt utasításait hajtották végre. Mezőék egy új kommunista fegyveres erőt szerveztek a pártházban, Nagy Imre meg a kormány élén állt, készen az “átmentésre”. Csakhogy őt ejtették Moszkvában, mert keményebb fokozatra kapcsoltak, nem gatyáztak holmi politikai megoldásokkal.
Tudományos libsizmus
2021-01-03 at 19:57
Nem lehet kizárni, hogy Mezőt a párházból lőtték le ÁVH-sok, amikor kiment tárgyalni az ostromlókkal.
Rajk fiának Kádár volt a keresztapja, a Rajk házaspár Janinak szólította Kádárt. Jó különben, hogy a főkomcsi, sose lehet tudni alapon, azért megkeresztelteti a fiát. A másik főkomcsi meg rááll a keresztapaságra. Még csak nem is a régi világban, hiszen a kis Rajk 1949-ben született.