A jelzáloghitel-adósok kifosztása ellen emelt szót Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, aki szerdai budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy ne lehessen becsérték alatt árverezni ingatlanokat.
A kormánypárti politikus értékelése szerint a végtörlesztés, az árfolyamgát és a forintosítás komoly segítséget jelentett az adósoknak, s ezeket egészítette ki a Nemzeti Eszközkezelő és a családi csődvédelem. Jelezte ugyanakkor, hogy továbbra is van 145 ezer hiteles, aki 90 napon túli fizetési késedelemmel küzd és segítségre van szüksége.
Harrach Péter kifejtette, hogy az utóbbi években közel 100 ezer lakóingatlant foglaltak le, ugyanakkor ehhez képest kevés, 3474 kilakoltatás volt tavaly. Ezzel összefüggésben tarthatatlannak ítélte, hogy a becsérték 70 százalékán vagy az alatt is árverezik a tartósan nem fizetők ingatlanjait, s az adósoknak utána még további részleteket kell fizetniük a bankjuknak. Ezt “a földön fekvő emberbe való belerúgásként” értékelte és azt sürgette, hogy a nehéz helyzetbe került családok a megfelelő áron árverezett ingatlannal szabaduljanak meg az adósságaiktól.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte, hogy javaslatuk – amelyet csütörtökön nyújtanak be az Országgyűlésnek – előírja, hogy a becsérték 100 százalékán lehessen értékesíteni az ingatlanokat. Megjegyezte, hogy noha a budapesti jelzálogadósok az ingatlanok árának emelkedése miatt némileg profitálhattak, a 130 ezer nem teljesítő hiteles 70 százaléka községekben él, ahol az árváltozás nem volt jellemző, így most is nehéz helyzetben vannak. Hozzátette: az érintetti kör 12,6 százalék a budapesti és 18 százalék megyei jogú városban él.
A KDNP frakcióvezetője arról is beszámolt, hogy az elmúlt egy hónapban nagyjából 1400 előre kitűzött árverés fejeződött be – ennek 15 százaléka volt budapesti -, ugyanakkor az esetek 55 százalékában nem érkezett licit. A sikertelen árverések 5 százalékát bonyolították a fővárosban. Harrach Péter kiemelte azt is, hogy ezen árverések negyedében áron alul keltek el az ingatlanok.
A kisebbik kormánypárt politikusa egy olyan lehetőséget is megemlített, miszerint az adós szerződést köthetne a hitelintézettel, s utóbbi valamilyen előnyt nyújtana, vagy elengedné az adósságot, ha az ingatlan olcsóbban kel el.
MTI
Anna
2017-03-02 at 10:18
Ez a fajta banki hitelezés, amit nálunk is meghonosítottak, a XX. század csalása. Minden más eltörpül mellette. Minden, első perctől kezdve hazug, félrevezető, csaló bankosnak, segédeiknek, háttérembereinek nemhogy börtönben lenne a helye, hanem a pokolban. Hogy jóhiszeműen, ki miért vet fel hitelt, mindenkinek a magánügye. Normális, állandó kamatozás mellett, kétoldalú szerződéssel, normális, folyamatos munka mellett vissza lehetne fizetni, úgy, hogy mindkét fél jól járna. No, de miért csak az egyik járt jól????
laja71
2017-03-01 at 17:21
Abban az időben azt mondták a devizahiteleseknek: megmentünk benneteket, ha beledöglötök is! Lassan beérik az ígéret!
A hitelválság előtt a hitelszerződések jelentős részére a nagyobb pénzintézetek biztosításokat kötöttek. Ennek lényege az volt, hogy a bank a pénzügyi veszteségeire kötött biztosítást, így ha az adós fizetésképtelen lesz, akkor a biztosító megtéríti a bank veszteségét. A megmaradt tartozást a bankok eladják faktor cégeknek, így dupla hasznuk keletkezik. Így lehet egy rókáról két bőrt lehúzni! Szabad rablás, állami segédlettel!
Kaktusz
2017-03-01 at 19:51
Mégis milyen ember az aki kölcsönből, akar előre jutni? Boldogult nagyanyám mindig azt mondta, hogy fiam, csak kölcsönt ne kérj soha senkitől, pláne ne banktól, mert azt mindig vissza kell fizetni és akkor ugyan ott vagy ahonnan indultál. Ha ezt az emberek nem tudják belátni, akkor ne akarják a saját hibájukat az állammal megfizettetni.