Tavaly Magyarországon a legnagyobb beruházók nem a németek voltak, hanem nagy meglepetésre a dél-koreaiak, és az összes beruházás 60 százaléka Ázsiából érkezett. Ma már a keleti nyitás nem egy politikai szlogen, hanem maga a kőkemény gazdasági realitás. Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében tapasztalt harcosként csak egy megjegyzést tett a témában: “Ennyit a keleti nyitás politikájának értelméről.” Hát igen, ebbe a sommás megjegyzésbe nagyon sok minden beleértendő és belegondolható.
Újabb kínai bank, a China Construction Bank Corporation kezdi meg működését Magyarországon. Mérlegfőösszegük alapján a világ jelenlegi négy legnagyobb hitelintézetéből három így mostanra már megjelent hazánkban. Valamennyien a Távol-keletről, Kínából érkeztek, és méretük szerint megelőzik a versenytárs amerikai, brit, német vagy francia bankokat. Ezt a napokban jelentette be a Magyar Nemzeti Bank. Ez a hír szemlélteti azt, amit “keleti nyitásnak” nevezünk. Orbán Viktor és kormánya 2010 óta hatalmas erőfeszítéseket tesz, azért, hogy a világgazdaság legjobban fejlődő térségéhez, Kelet-Ázsiához csatlakoztassa a magyar gazdaságot. Ott van manapság a nagy pénz és arrafelé történnek nagy dolgok. Elemi érdekünk, hogy ebből ne maradjunk ki. Ezt a politikát az elején sokan megmosolyogták és néha joggal. Nagyon nehezen akart beindulni és sok kudarc is ért minket. Emlékezzünk csak a Belgrád-Budapest vasútvonal ötletére, amely esetében az aláírt szerződések ellenére sem kezdődött meg az építkezés. Ki tudja miért, de kínaiak húzzák-halasztják a dolgot.
De ahogy lenni szokott néha a legváratlanabb helyről jön a szerencsés fordulat. A keleti nyitásnak új lendületet adott az elektromos autózás elterjedése, és az ehhez kapcsolódó akkumulátorgyártás. Ebben a technológiában az ázsiai gyártók járnak élen és mind a kínai, a japán és dél-koreai cégek megjelentek Magyarországon. Mivel a németek kissé lemaradtak ezért az ázsiai gyárak arra készülnek, hogy Magyarországról lássák el a Volkswagen és a többi nagy német autógyárat akkumulátorokkal. Hozzánk települnek, mert nálunk versenyképesen tudnak termelni. Nem vagyunk drágák és közel vagyunk Németországhoz.
Megkedveltek minket a koreaiak
Nem kis meglepetésre tavaly a magyarországi beruházási érték mintegy 48 százalékát két koreai nagyvállalathoz köthető, a dél-koreai, japán és kínai beruházók pedig az új munkahelyek harmadát hozzák létre. Ezt az adatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter árulta el nemrégiben. És ki gondolta volna, hogy nálunk a legnagyobb beruházók a koreaiak lesznek? Ha keletről van szó, akkor mindenki Kínára, esetleg Japánra gondol. Ám mégse, a kis Korea beelőzött mindenkit. Persze ők autóiparban a világhatalomnak számítanak és nem is olyan kicsik. De nem kell izgulni a kínaiak is meg fognak érkezni. Piaci pletykák szerint jelenleg két gigaberuházásról folynak a tárgyalások.
Nézzünk csak néhány konkrétumot. Egy dél-koreai vállalat, – a Soulbrain – Tatabányán, 4700 négyzetméteren lítiumos akkumulátorokhoz szükséges elektrolitokat gyárt majd. A felépülő üzem a jövőben képes lesz a Magyarországon működő nagy koreai akkumulátorgyártó vállalatok, az SK Innovation és a Samsung alapanyag-igényének kiszolgálására. 2014 óta összesen 1300 milliárd forint értékű 22 nagy koreai beruházás érkezett az országba, és 7000 új munkahelyet hoztak létre. Egyébként a koreai cégeknek a legfontosabb ügyfelei a BMW, a Volkswagen és a Volvo.
De persze azért a többieket sem kell leírni. Bár a német fejlesztéseket hátráltatja az ottani autóipari recesszió, de továbbra is folynak a BMW debreceni gyárának kivitelezési munkálatai és hasonló a helyzet a kecskeméti Mercedes gyárral is. Már folynak a tárgyalások a világ legnagyobb akkumulátorgyártójával, a kínai Contemporary Amperex Technology-val egy elképesztő méretű magyarországi üzemről.
Cél: a 10 000 ezer milliárdos termelés
Érdemes néhány szót ejteni a magyar autóipar fejlődéséről. Az autóipar a magyar gazdaság „gerincoszlopa”, több mint 175 ezren dolgoznak az iparágban. Szijjártó Péter egy beszédében kiemelte: a világgazdaságban folyamatosak a változások, vadonatúj technológiák jönnek, amelyek alapjában határozzák meg az autóipar fejlődésének tempóját. Hozzátette: a világgazdasági átalakulásokat legalább annyira diktálják keletről mint nyugatról, egy új autóipari korszak rajzolódik ki, amely az elektromobilitásra és önvezető autókra épül. Kiemelte: az új autóipari korszak beruházásainak köszönhetően Magyarország a világgazdasági korszak nyertesei közé tartozik, az iparág meghatározó vállalatai ruháztak be itt.
A jelenleg is folyamatban lévő beruházások megvalósulása után a magyar autóipar teljesítménye eléri az évi tízezer milliárd forintot – jelentette ki nemrégiben Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Ma már a magyar ipari termelés 30 százalékát az autóipar adja. Ez felébreszti azokat a félelmeket, hogy túlságosan kiszolgáltatottak vagyunk a német nagyvállalatoknak. Erre mondta Orbán Viktor:
Tudom, hogy sokan aggódnak, mert Magyarországon az autóipar aránya magas, és az iparág jövője kérdéses. Mindenkit szeretnék megnyugtatni, Magyarország már az autóipar új korszakában jár, nálunk épülnek a jövő elektromos autógyártásának jelentős kapacitásai.
érdeklődő hazafi
2020-02-23 at 23:58
Nekem csak egy kérdésem van: ezek árasztják el indonéz, kambodzsai és mexikói vendégmunkásokkal* a hazánkat vagy mások?
*vendégmunkás: az esetek többségében a családjával együtt, véglegesen áttelepülő migráns (ld. németországi törökök)
Királytigris
2020-02-23 at 21:36
Az autóiparba jó üzlet befektetni, mert autóra mindig szükség lesz. Legyen az elektromos, vagy hagyományos.
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-02-23 at 17:18
“Már folynak a tárgyalások a világ legnagyobb akkumulátorgyártójával, a kínai Contemporary Amperex Technology-val egy elképesztő méretű magyarországi üzemről.” Írja a cikk. Nem tudom, kapott-e felhatalmazást a cikk írója ilyesmit megszellőztetni, mert ha csak kikotyogás, rengeteg problémát okozhat. A beruházó több vasat is tart a tűzben, versenyezteti az egyes helyszíneket minél több támogatásért, és minden információü, ami kiszivárog, hátrányosan érheti őket. Meg is haragudhatnak. Másik szemszögből nézve több óvatosság szüksége a kínaiakkal. Az a tárgyalási technikájuk, hogy mindenre mosolyogva bólogatnak, akkor is, amikor már máshová kötelezték el magukat. Nem tudom, mi van a szabadkai vasúttal, de más intő példa is lehet. Itt van a szolnoki citromsavgyár, amivel vagy egy évtizede ámítanak bennünket. Ők sem szeretik kiszórni a pénzt! A végén már úgy néz ki, hogy majdhogynem saját költségünkre megy az egész, és eddig odáig jutottak, hogy lekaszálták a parlagfüvet a kiszemelt telken. De itt van a borsodi autógumigyár esete, amit éveken át addig-addig tárgyaltak, amíg egyszer bejelentették, hogy végre tényleg megvalósul – Nagybecskereken. Sokat tudna erről mesélni Ésik úr is, ha Ő nem lenne ésszerűen óvatos. Nem azt mondom, hogy sértődjünk meg, de jobb a szkepticizmus, mielőtt arra ébredünk a nagy álomból, hogy a bilibe lóg a kezünk. Értékes a kínai beruházó, meg is kell becsülnünk, de nyugtával dícsérjük a napot!
zolatiguszti
2020-02-23 at 15:57
Dél Korea kiváló, ilyenek kellenek!
Kína , USA, Oroszok túl nagy globális nyomásgyakorló.Dél Korea elég fejlett és tőkeerős de nincs akkora globális hatalma hogy aggódni kelljen tőle mekkora a befolyása az országban.
Viszont autó mellé izmosíthatnánk más termékkört is. Pl Gyógyszer és vegyipart.
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-02-23 at 17:23
Vegyipart nézve nem állunk rosszul, a MOL saját beruházát hajtott végre nagyon kurrens termékek óriási tömegben történő előllítására: SSBR gumi már kész, a PU egyik alapanyagának előállítására a poliol üzem most épül. Csak a szolnoki mosószergyártás hazavágását sajnálom.
Naprózsa
2020-02-23 at 15:45
Az ázsíaiak is tudják, hogy nyugaton polgárháború lesz. Akkor pedig honnan lehet leggyorsabban pótolni a leégett, szétlőtt autókat? S nem is beszélve a hadijármű gyártásra átállás lehetőségéről…
utka
2020-02-23 at 18:53
Biztos ez hozta őket ide, nem pedig az olcsó munkaerő.
Naprózsa
2020-02-23 at 22:04
Keleten még olcsóbb a munkaerő, de drágább a késztermék ideszállítása, úgyhogy Magyarország valójában nyugat felé egy biztonságos, innovatív szorgalmas képzett munkaerővel bíró ugródeszka, elosztó és raktárbázis lesz a hanyatló nyugat ellátása számára (is).
A kínaiak már régen itt vannak és pont ezt csinálják, ezért is jönnek ide finanszírozni a bankjaik.
bl
2020-02-23 at 14:07
Szerintem a keleti nyitás több, mint keleti nyitás. A teremtőerő és a szorgalom ha házasságot köt, a gyerek se kallódik el. A teremtő erejét életben tartja a szorgalma, a szorgalmának életesélyt ad a teremtőereje. Dolgozni kell. Harcolni, gondolkozni és jónak lenni.
Tommmi
2020-02-23 at 14:32
Nagyívű és szép gondolat