Beadassa-e a második oltást az, aki már átesett a koronavíruson? Mi a helyzet az egyéb megelőző oltásokkal a covidos vakcinák mellett? – teszik fel sokan a kérdést. Az emberek többségét mindemellett az is foglalkoztatja, vajon milyen tünetek tekinthetőek normális oltási reakciónak és azokat miként kell kezelni. Mangó Gabriella doktornő közösségi oldalán osztotta meg azokat az információkat, amelyek segítenek eligazodni a vakcinával kapcsolatban felmerülő aggodalmak tekintetében.
Ha valakinek az oltás helye bepirosodik, vagy bedagad, ez teljesen normális oltási reakció. Erre egyszerű Fenistil gél elég és hűtés is elegendő, de ne jégakkuval tegyétek, mert az nagyon lecsökkenti a keringést, és esetleg fagyást is okozhat, hanem zacskózott, fagyasztott zöldséggel, gyümölccsel: meggy, zöldborsó, zöldbab, fejtett bab
– minderről Mangó Gabriella írt közösségi oldalán. A doktornő javaslata szerint 10 percnél tovább nem érdemes “fagyasztani”, inkább több kisebb, rövidebb idő alatt.
Napokig lehet émelygés, hányás, magasabb hőmérséklet, fejfájás, szédülés, bőrviszketés, bőrtünet, vérnyomásingadozás, pulzusváltozás – esetleg mindkettő utóbbi, ide-oda, össze-vissza… Néha emiatt a szokásos gyógyszerekből többet kell bevenni átmenetileg és nagyobb figyelem szükségeltetik. Ha esetleg ez a tünet tovább tart, mint egy hét, akkor mindenképpen háziorvos és pcr-teszt, ha az negatív, akkor további diagnózishoz jutó vizsgálatokra van szükség
– írja a doktornő. Mangó Gabriella szerint a vérnyomásingadozás, pulzusproblémák az oltás után 2 héttel is jelentkezhetnek.
Az oltások után nagyon fontos a védettség kialakulása
– hangsúlyozza a doktornő, hozzátéve: az, hogy a védettség meddig tart, azt az oltóanyaggyártó cég határozza meg, szavai szerint mindezt úgy, hogy a beoltottak egy csoportját figyeli, monitorozza. A doktornő arról is ír közösségi oldalán, hogy a Pfizer már megjelentette, hogy fél év után a 95% helyett 91,66 % a védettség. Az oltóanyaggyártó cég nem egy oltás után adja meg ezt a számot, hanem két oltást követően, és aztán ebből határozza meg, hogy mikor kell majd a következő oltást beadni. Tehát a két oltással a védettség egyértelműen mérhető és megmondható.
Azt nem vizsgálják a cégek, hogy egy oltás plusz covid mennyi ideig védett valaki
– tette hozzá. Kifejtette: az új típusú oltások többségénél blokkokban oltanak, ami azt jelenti, hogy egy ampullából több beteg lesz beoltva. Pfizerből 6, AstraZenecából, Modernából 10 beteg kap egyszerre első oltást.
Ők a második oltásukat is együtt, ugyanabból az ampullából fogják megkapni
– fogalmaz közösségi oldalán.
Ha valaki a második oltására nem megy el, mondván, hogy ő védett az egy oltás plusz coviddal, akkor az ő második oltása megmarad. Ha arra a háziorvosi rendelőbe behívok valakit, hogy itt egy szabad oltás, gyere, akkor ennek az illetőnek a második oltását nem tudom garantálni, hogy mikor fogom tudni beadni. Tehát ez így biztonsággal orvosként a tű másik oldaláról, minden beteg szempontjait figyelembe véve, nem felvállalható. Azt, hogy mikor milyen oltóanyagot kapok, azt egy héttel előre sem tudom, nemhogy még többre előre. Ugyanakkor azt sem tudom, hogy az, aki csak egy oltást kapott meg, mert fertőzött volt előtte vagy utána az lett, az meddig lesz védett és ha neki be kellene adni a következő védőoltást, azt mikor fogom tudni megadni és mivel
– fogalmazott, hozzátéve: mint látható, sok a bizonytalansági tényező. Hangsúlyozta:
Ezért mindenkinek javaslom a két oltást és nem pedig csak az elsőt.
Mangó Gabriella arról is ír, hogy a kínai oltás és az orosz egyenként csomagolt vakcina. A kínai két évig tartható hűtőben, míg a Szputnyikot kiolvasztás után két órán belül be kell adni, ezért is érdemes a második oltásra is elmenni, hogy ne vesszen kárba a vakcina.
Mindenképpen számolni kell az idővel!
A doktornő úgy véli, hogy az egyéb oltások és a covid elleni védőoltások között legalább 2 hétnek, de inkább – amennyiben lehetséges – legalább egy hónapnak el kell telnie.
Ha ez például 2 Pfizer oltás közé esne, akkor mindenképpen eldöntendő kérdés, hogy inkább emlékeztető oltás, és arrébb tolni a covid elleni oltást 1 hónappal! Vagy pl. a Pfizer első és a második oltását követően 1 hónap múlva az emlékeztető védőoltást beadni. Ugyanez vonatkozik a Modernára, a Szputnyikra és a kínai oltásra is. A két koronavírus elleni védőoltás közé betenni egy harmadik, pl. Kullancs elleni oltást az Astránál a legkönnyebb, mondhatni egyetlen oltás, amelynél ez kivitelezhető, hiszen ott a két oltás közötti időintervallum elég hosszú, 90 nap, így az emlékeztető vagy akár a kezdő más kórokozó elleni immunizálásra van lehetőség, van elég idő. Hogy sikerül így pl. kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen védettséget kapni? Amikor az első évben 2 oltást kell a betegnek megkapni, emlékeztetőben csak egyet?
– írja a szakember, hozzátéve: a kullancs elleni oltás első évben gyorsított beadását kellene követni, amely a két kullancs elleni oltás beadása közötti időt nem 1–3 hónapban, hanem 2 hétben részesíti előnyben. Mangó Gabriella beszámol arról is, hogy a tetanusz elleni oltásnál kissé bajban vannak, hiszen a tetanusz elleni oltást a sérülést követően 48 órán belül kell beadni. Azt javasolja: ha gond van, ahogy lehet, toljuk az időt a tetanusz elleni és az egyéb beadott koronavírus elleni oltás között, hogy legalább 1 hét meglegyen a két oltás között. Aláhúzza:
Tehát tervezze mindenki az oltásait! Minden jobb, mint a covid, de az egyéb betegségekről sem szabad megfeledkezni!
Mangó Gabriella kifejti: van, akinél a fertőzést követően hosszú ideig fent maradnak tünetek vagy átalakulnak azok. A doktornő leírja, hogy milyen problémákkal fordultak hozzá:
- vérnyomás-ingadozás
- pulzus ingadozás
- szapora szívverés
- összevissza szívverés
- hasi panaszok
- köhögés
- menstruációs zavarok
- menstruációs zavarok fogamzásgátló mellett – hajhullás –, mint kemo-, sugárkezelés után
- szorongás
- depresszió
- idegesség
- kezelhetetlen stressz
- alvászavar
- éjszakai izzadás
- terhelésre jelentkező légszomj
- feszültség
- megváltozott viselkedés
- szédülés, egyensúlyzavar
- mellkasi nyomás
- bőrtünetek
Ezeknek az okait pontosan ma még nem ismerjük
– fogalmaz a doktornő. Feltevése szerint mindezt az ACE receptorok működésében bekövetkező zavar okozza:
Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az agytörzsi rész az agyunkban, amely minden vegetatív funkciónkért felelős, is érintett a fertőzést követően a hosszú távú hatásokért. Ugyanezen tünetek jelentkeznek az új típusú oltást megkapók között is, de főként azok között, akik már átestek a covid-fertőzésen. Nem tudom hogy vizsgálták-e, hogy a long-covidosoknál, vagy a poszt-covid szindrómásoknál az ellenanyagszint a normál populációhoz képest magasabb, vagy alacsonyabb, vagy ugyanakkora-e. Mintha az immunrendszerünk nem tudna megküzdeni a bejutott kórokozóval. Csupa megválaszolatlan kérdés.
Mit tehetünk?
Mangó Gabriella szerint a legfontosabb, hogy elsőként mindenféle szervi bajt kizárjanak (tüdőgyógyász, kardiológus, nőgyógyász, neurológus). Hozzáteszi: nem mindegyikhez kell elmenni egyszerre, hanem kinek-kinek a tünetei alapján háziorvosi beutalóval. Hangsúlyozza:
Megpróbálni visszatérni a normál életbe. Ne csak a tüneteitekre fókuszáljatok! Ha kell, átmenetileg vérnyomáscsökkentő gyógyszer, vérhígító gyomorvédővel, ha valalki nem érzékeny rá, természetes lazulást segítő étrend kiegészítők, bélflórajavító szedését el lehet kezdeni. Van, akinél a benzodiazepin származékok (xanax, frontin, helex, stb.) segítenek, de ezek szedését minimálisra korlátozzuk, mert pillanatokon belül hozzászokást alakítanak ki. S ahogy 6-7 óra múlva csökkenni kezd a benzodiazepin vérszintje, az fokozhatja a fenti panaszokat is.
Arra is kitér, mennyire fontos az életmódváltás: mozogni, sétálni, sok folyadékot fogyasztani, a rendszeres életvitelre ráállni, esetleg valamilyen hobbit találni. Azt kéri, hogy a fenti tüneteket, amelyek a covidon átesett betegek negyedét érintik, ne tartsa senki sem “hisztinek”. Hangsúlyozza: “legyünk türelmesek önmagunkkal és embertársainkkal is! Vigyázzatok egymásra!”
A doktornővel készült korábbi interjúnkat itt olvashatja el!
Forrás: Facebook
nemzeti
2021-04-26 at 12:21
Aki itt Mangó Gabriellát komcsi-bibsinek nevezi az ő maga,s még hülye is.
Ez a doktornő egy nagyon képzett s még kormánypárti is.
szatmári veronika
2021-04-26 at 12:10
A rák esetében ez a sok okoskodás teljesen csődöt mond. De ott is a gyógyszeripar érdeke, hogy ne legyen megfelelő ellenszer.ott megbénítják az immun egész rendszerét. Többen halnak meg mint ebben az influenziában.
Kérdés
2021-04-26 at 11:42
Azt értem én, hogyha védőoltáshoz kötik a látogatásokat, kényszer helyzetbe hozzák az állampolgárokat, hogy beoltassák magukat akaratuk ellenére, mivel csak így tudnak alkalmazkodni a mindennapi életükben. De, innentől az állampolgárok egészségi állapotáért a kormány tehető felelőssé, az állampolgárokat kényszer pályán mozgatják, bele kényszerítik az oltásba, ezzel felvállalja a kormány az oltások minden kockázatát, mellékhatásait vagy sikerét. Ez akkora lutri, hogy ez normális ésszel nem vállalható fel. Mi lesz azokkal akik nem vehetnek fel védőoltást egészségi állapotuk miatt? Az ilyen intézkedésektől próbáljuk már magunkat is megkímélni, ne okozzunk több problémát, bajt mint ami van.
Kérdés
2021-04-26 at 10:50
Merj szólni, hogy alaptörvény ellenes az oltási könyvhöz kötött látogatások, “betörik a fejedet” és tiltanak, cenzúráznak. Orbán Viktor elleni támadásnak veszik, de,ha vennék a fáradságot, hogy elolvassák az alaptörvényt rögtön rájönnének, hogy igazam van, de mit számít nekik, egy hülyeséggel több vagy kevesebb, bocs Kata, de így van, de tönkre teszik és kockára az eddig elért eredményt. Gyávák szólni, hogy elnök úr ez így nem jó és gondolja át, mert az oltás sem kötelező. Már most vannak jelei, hogy sokan nem fogják betartani, hiszen a megélhetésüket veszélyezteti az oltási könyvhöz való ragaszkodás.
Nescio Vulgaris
2021-04-26 at 09:48
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edward Jenner (Berkeley, Gloucestershire, 1749. május 17. – ugyanott, 1823. január 26.) angol sebész, a himlőoltás feltalálója.
Egy tehenészlány megjegyzése, miszerint ő már nem kaphatja el a himlőt, hiszen átesett a tehénhimlőn, vette rá, hogy e téren kísérletezésbe kezdjen. Úgy döntött, megfigyelését teszteli és egy, a tudomány iránt vállalkozó kedvű, James Phipps nevű fiúnak napokig adagolta a Blossom (virág) nevű tehén himlőhólyagjaiból származó váladékot, azaz tehénhimlővel fertőzte meg a fiút, aki viszont sikeresen átesett a betegségen. És később himlővel megfertőzve, nem lett beteg. Így bebizonyosodott a vakcinázás jelentősége, melyet azóta is alkalmaznak a fertőzések elleni védelemben.
A szarvasmarha már borjazott nősténye a tehén latin neve vacca, innen ered a vakcinázás elnevezés. Jenner vakcinája volt az első mesterséges immunizálás, az első védőoltás a világon.[11][12][13] A kifejezést Louis Pasteur használta először Jenner munkássága iránti tiszteletből.
Amikor felfedezte a vakcinázás jelentőségét, szerette volna tanulmányát korának legrangosabb fórumán publikálni. A Royal Society elutasító levelében ez állt:
„A Társaság Tagjának óvatosnak kellene lennie, és nem volna szabad kockára tennie megbecsültségét azáltal, hogy olyasmit nyújt be a tanult testület elé, ami ennyire eltér az elfogadott ismeretektől, ráadásul ennyire hihetetlen.”
Fertőtlenítés
2021-04-26 at 09:28
Ellenanyagot termel a szervezet, ha arra szüksége van. Nem azt jelenti, ha nincs a vérben antitest, hogy megszűnik a védelem. Akik átestek a covid fertőzésen és az immunrendszere legyőzte a vírust, idővel megszabadul a felesleges antitestektől, mert nincs rá szükség, de eltárolja a vírusról az információt.
A mutáns vírussal is megküzd az immunrendszer azt is eltárolja.
Ez egy sokkal bonyolultabb háború. Az immunrendszer egy profi elit hadsereg napi szinten több ezer betolakodót ártalmatlanít.
Úgy is lehet védekezni, ha nincs oltás, hogy a Covid vírust bejuttatják nyílt sebbe. Rákényszerítik az immunrendszert a védekezésre, a vírus fertőzést lefogja győzni az immunrendszer. A mesterséges fertőzés kevésbé veszélyes. Nem alkalmazzák pedig a legegyszerűbb megoldás, így védekeztek a fekete himlő ellen is.
Vízöntő
2021-04-26 at 07:54
Deák Robi (fb) kérdésére a válasz engem is érdekel. Ugye kap?