Ha az irodalom szabadulás a mindennapokból, akkor miért ne lehetne pont ez a regény tárgya: szabadulás egy légmentesen lezárt ládából, szabadulás a háborúba ájult Európából, szabadulás abból a bűvészdobozból, amit hívhatunk úgy is, hogy Brooklyn, vagy Prága. Mi a tétje Michael Chabon Kavalier és Clay bámulatos kalandjai  című regényének? Szabadulás lenne az elitkultúra varázsládikájából a képregények varázskockáiba?

PZL –061.hu

Egy biztos: a könyv bonyolultabb annál, mint a comicsok szóbuborékában írt hangutánzó betűk, ahogy a XX. századi történelem is. Bár kétségtelen, hogy sokszor semmi mással nem tudjuk kifejezni mit történt Európában a XX. század első évtizedeiben, csak azzal, hogy zzzzgrrrrssss…. A képregényes történet magja egy óriási ziccer belövése: az első Superman-képregény az Action Comics első számában volt, 1938 júniusában, míg az első Batman-comics 1939. május 1-én. Azaz pont akkor, amikor a világnak éppen szuperhősökre volt szüksége, hogy megmentsen minket a föld pusztulásától. Az 1939-ben – tehát a második világháború kitörésének évében – kezdődő történet minden rezdülése metaforikus, talán túlságosan is az, ami persze nem baj. Az sem baj, ha azzal az olvasási javaslattal állunk hozzá, hogy a Kavalier és Clay bámulatos kalandjait kalandregényként értelmezzük.

Már csak azért is, mert számos attribútumában olyan, mint egy ifjúsági kalandregény, néha elpepecsel egy-egy történet kifejtésével (például a Prágából történő meneküléssel), máskor akkorát ugrik egy bővített mondatban, ami egy akrobatának is sok, nem hogy egy prózaírónak. Szóval, hosszú oldalakon bonyolódik a prágai menekülés leírása, a speciális koporsó alkatrészeit is alaposan megismerjük, majd miután Joe Kavalier (azaz: Josef Kavalier) zsidó származású tizenkilenc éves cseh szabadulóművész elhagyja a Cseh-Morva Protektorátust, szinte lóugrásban érkezik meg Vilniuson, Szibérián és a Csendes-óceánon át Japánból San Franciscóba, majd onnan New Yorkba. Az ifjúsági kalandregények világát idézi az is, hogy Michael Chabon rengeteg értelmező ismeretanyagot ad át a történelemről és a populáris kultúráról, mintha csak egy szeretetre méltó tanár lenne, aki tudja, hogy milyen sok érdekességet, kis színest és pop-kulturális kirakóst mutat fel, annál tovább köti le hűséges olvasóit.

Ugyanakkor nem egyszer lassítja le annyira a történet lendületét a közbeékelésekkel – amik szerencsére izgalmasak, és egyben ügyesen építik tovább a regény univerzumát -, hogy nem is találjuk zavarónak. A szabadulóművész Joe Kavalier, az ábrándokat kergető fiú egy Verne-regényt megszégyenítő nagy utazás után megérkezik a nácizmustól fertőzött Európából New Yorkba, az unokatestvéréhez, Sammy Clayhez. Az európai civilizáció hamarosan elég a német bombák, az angol gyújtógránátok és szovjet katyusák tüzében, miközben az Egyesült Államokban elkezdődik a képregények aranykora, a jazz, az art deco és a kalandfilmek megépítik a populáris kultúra modelljét, egy olyan szórakoztatóipari ellenvilágot, ami majd az ötvenes évek második felében, a rock and roll eljövetelével teljesedik ki. Csak míg az ötvenes éveknek már a börtönrockról énekelő Elvis Presley a főhőse, addig a Joe Kavalier számára maga a szintén zsidó (és egyben magyar) származású Harry Houdini, a nagy szabadulóművész, egy korábbi korszak popsztárja.

Josef Kavalier soha nem látott húsz éve Amerikában élő rokonaihoz, és a már Brooklynban született unokatestvéréhez, a nála két évvel fiatalabb Samuel Klayman lakásába érkezik, hogy a két srác a képregényekkel vegye fel a harcot a nácizmus, a kirekesztés ellen. Ez így alapvetően nagyon didaktikus, ugyanakkor  ha egy könyv a comicsok világában játszódik, már nem is annyira az, szóval, a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai nagyon ravasz könyv, hiszen már maga a szabadulóművész képregénykarakter is annyira metaforikus, nem lehet nem észrevenni, ahogy azonnal kiszúrjuk a New York felhőkarcolói közül kimagasló Empire State Buildinget is, ami sokáig volt a modern létezés szimbóluma, és egyben a képregények kockáinak jellegzetes háttere.

Michael Chabon
Kavalier és Clay bámulatos kalandjai I-II.
Fordította Soproni András.
21. Század Kiadó
383+463 oldal, 5990 Ft