Futótűzként terjedt el a világon a kommunizmus, de nekünk, magyaroknak is szerepünk van abban, hogy Bécset nem vette be a vörös horda. Ez és sok más izgalmas jelenet van abban a Tizenkilencben, amely az Udvari Kamaraszínház legújabb darabja. Láthatjuk a vírusként haza, Oroszországba küldött Lenint, a cári család kegyetlen kivégzését és Kun Béláék játszmáit. A Tizenkilenc szórakoztatva tanít, és ismét tabutémákat feszeget.
Március hetedikén, a Pozsonyi úti Református Egyházközség altemplomában mutatják be az Udvari Kamaraszínház legújabb darabját, a Tizenkilenc-et (jegyet itt vehetünk). Andrási Attila író-rendező és társulata ezzel folytatja misszióját, a szórakoztató történelem-tanítást. (A Tizennyolc című darabról itt, a történeti hátteréről – lásd Tisza István tervezett meggyilkolását vagy a kominternes Pogány József történetét – pedig itt írtunk.)
A Tizenkilenc azzal a jelenettel kezdődik, amikor Parvusz – a kommunizmus egyik jórészt elfelejtett kulcsfigurája – az első világháború idején találkozik az isztambuli német követtel, akinek bemutatja csodafegyverét: Lenint. Parvusz szerint ő lesz az, akit bevethetnek a németekkel hadban álló Oroszország ellen, amikor, akár egy vírust, visszaküldik a szülőföldjére. Így is történt – a hatást ismerjük. A Tizenkilenc másik jelenetében láthatjuk is Lenint, a „civilt”, vagyis a később bolsevik vezetőt, valamint édeshármasát, azaz Lenin feleségének és szeretőjének, Inessa Armandnak a különös trióját. Így lesz a „vörös király” meztelen.
A darabban bemutatják a cári család kegyetlen kivégzését, de természetesen feltűnik Kun Béla és a magyarországi Tanácsköztársaság is, valamint egy egészen elképesztő rablás, amely során a vörösök által összeharácsolt irdatlan pénzösszeget gyakorlatilag visszalopja egy magyar ellenforradalmi csoport.
Nem babra ment a játék: ebből a pénzből akarták kirobbantani a bécsi forradalmat. Ez is egy olyan részlet, ami alig-alig ismert, de nemcsak hihetetlenül izgalmas, hanem igaz is.
A Tizenkilenc bemutatja, hogy a fantasztikus, világjobbítónak szánt idea hogyan terjedt szét Európában, és milyen kicsi hiányzott ahhoz, hogy egészen Párizsig eljusson. „Futótűzként terjedt el – mondta portálunknak adott tavalyi interjújában Andrási Attila. – Az első lépés a gyors tömegesülés volt. Ha megnézzük, hogy 1913-ban hány ember vallott a bolsevikokhoz hasonló nézeteket, akkor nagyon keveset találunk. Ha megnézzük ugyanezt tíz évvel később, már jelentős tömegről beszélünk. Ha nem is hívő bolsevik mind, de ezt az ideológiát egy lehetséges forgatókönyvként ismerte el az életre.”
A bemutatóra már az összes jegy elfogyott, így érdemes időben kapcsolni, és megvenni a következő előadásokra a belépőt. Unatkozni biztosan nem fogunk.
Vezető kép: MTI (Turizmus Csernobilban)
Mátyás
2020-03-04 at 12:57
Az is benne van a darabban, hogy Leninék kaptak 20 millió dollárt (mai áron mondjuk 2 milliárdot), Jacob Shiff-től a forradalom kirobbantására? Mert ez lenne a lényeg.
Ecsedi Imre
2020-03-04 at 20:14
És a Kelet-New-Yorki gettóból exportált “forradalmárok” szerepe? Henry Ford (forrásértékű) könyve szerint abban az időben Szentpéterváron alig lehetett orosz szót hallani.
Tuti
2020-03-04 at 10:14
Churchill folytatni akarta a haborut Sztalin ellen
Királytigris
2020-03-04 at 10:27
Meg főleg Paton tábornok, de eltették láb alól Eisenhowerék.
Salamander
2020-03-04 at 10:30
“Churchill folytatni akarta a haborut Sztalin ellen”.
AHA…
1. Lett volna esélye rá?
2. Churchill akkora barom volt, hogy azt sem vette észre (talán az utolsó pillanatban), hogy Roosevelt és Sztálin lényegében kiszervezte alóla a birodalmat és ezzel Anglia évszázados világhatalmi szerepe megszűnt.
Hódsági Béla
2020-03-04 at 11:49
Tisztelt Salamander (Úr)
Édesapámtól (vezérkari tiszt volt a háború alatt) hallottam a következő történetet –
Churchill elképzelése az volt ( a túlzott szovjet előretörés hatására ) hogy összeszedik a német hadsereg maradékait, újra had-
rendbe állítva, már angol szövetségben megpróbálják feltartani a
Vörös Hadsereget. Ezt a kommunista sajtó és történetírás évtizedeken keresztül energikusan cáfolta. A 90 – es években nyíltak az 50 évre
titkosított angol levéltári anyagok, s mit tesz isten szerepeltek
ezek a tervek.( Édesapám ekkor már 20 éve nem élt.)
Még egy megjegyzés – nem szeretem Churchillt ( nagy gazember volt ,mégis a világtörténelem egyik kiemelkedő politikusa volt.
Tisztelettel
Hódsági Béla
állatanyó
2020-03-04 at 12:44
Igen, volt egy ilyen elképzelés, Patton tábornoknak is tetszett volna, de soha nem jutott el olyan szintig, hogy komolyan hozzákezdtek volna.
anonymus
2020-03-07 at 16:20
Lett volna esélye.
– A szovjet hadsereg nem Berlinig, de a határokig nem tudott volna eljutni a fritzek ellen, ha a Lend-Lease szállítmányok -hadianyag, rettentő mennyiségben – nem jönnek át az óceánon.
– Egy esetleges konfliktus estén pedig azzal az angolszász légierővel kerültek volna szembe a szovjetek, ami városokat tett földdel egyenlővé, és technológiailag is jobb volt a szovjetnél.
– Ha pedig ellenük fordul Kína, Japán, Irán, Törökország, és tényleges harci cselekményekkel néztek volna szembe, na az háromfrontos háborút hozott volna.
– A Szu így is teljesen kivérzett a háború végére. Még két év intenzív harc, és nem húsz, hanem hetvenmillió embert veszítenek, mármint katonát.
Esély, az bizonnyal lett volna. Viszont hogy mi lett volna a vége?
Benedek Károly
2020-03-04 at 09:53
Az összes vörös gané Bécsbe menekült.
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
KUN BÉLA ELREPÜL
Kun Béla repülőgépen menekült az országból.
Délután – úgy öt óra felé – a Hungária-szállóban székelő szovjetház körül fölrebbent egy repülőgép, átrepült a Dunán, a Várhegyen, s merész kanyarodással a Vérmező felé tartott.
A gépet maga a népbiztos vezette.
Alacsonyan szállt, alig húsz méter magasságban, úgy hogy arcát is látni lehetett.
Sápadt volt, borotválatlan, mint rendesen. Vigyorgott az alant álló polgárokra, s vásott kajánsággal, csúfondárosan még búcsút is intett egyeseknek.
Zserbókat vitt, melyekkel teletömte puffadozó zsebeit, aztán ékszereket, grófnék, bárónék, kegyes, jótékony hölgyek drágaköveit, templomi kelyheket, sok más egyéb kincseket.
Karjairól vastag aranyláncok lógtak.
Egyik ilyen aranylánc, mikor az aeroplán magasba lendült, s eltűnt az ég messzeségében, le is pottyant a Vérmező kellős közepére, és ott egy öreges úr, régi krisztinai polgár, adóhivatalnok a Várban, a Szentháromság téren, valami Patz nevezetű – Patz Károly József – meg is találta.
Legalább a Krisztinában ezt beszélték.
Pap Gábor
2020-03-04 at 11:11
38-ban is kajanul vigyorgott mi fobelottek
ILONA
2020-03-04 at 16:33
Ezeket a színdarabokat nagyon kevesen nézik, úgy mint ezt az újságot is csekély létszám figyeli. Csurka darab?- 19 ? stb:
TV-BE, TV- BE, TV-BE: csak úgy van valami hatása az új választókra!!!!!