Konferenciát szervezett az Európai Unióval folytatott viták köré a Polgári Magyarországért Alapítvány a Petőfi Irodalmi Múzeum épületében. A kerekasztal-beszélgetés során olyan nehézsúlyú közéleti atléták mérték össze tudásukat Földi-Kovács Andrea felügyeletével, mint Puzsér Róbert, Schiffer András, Orbán Balázs és Szánthó Miklós. Abban egyetértettek, hogy történelmi szakadék van az alapító és az új tagállamok között, és abban is, hogy meg kell reformálni az Európai Uniót, de a múltban, a jövőben, a célban és az eszközökben már nem.
A viták már blokkolják az EU működését és érdekérvényesítő képességét, és szétfeszítik az EU-t
– adta meg Orbán Balázs az alaphangot. De nincs új a nap alatt: ugyanazokat a vitákat folytatjuk, amik már az EU megalakulása idején is megvoltak.
Egyetértés volt az alapító atyák között, hogy szükség van unióra, de abban nem értettek egyet, hogy miért. Az eszközben értettek egyet, a célban nem
– tekintett vissza a miniszterhelyettes. Az EU létrehozásának okaként két verziót említett. Az egyik csapat a béke zálogának tekintette az európai együttműködést, és a nemzetállamokat tekintették problémának. A másik csapat azzal érvelt, hogy a nemzetek feletti, birodalmi gondolatok borították lángba mindig Európát. Ők nem a nemzetállami gondolatot akarták meghaladni és létrehozni valami szuperállamot, hanem a nemzetek békés együttműködésének kereteit akarták megteremteni. Mind a két társaság – az értelmezési kerettől függetlenül – az EU-t, mint intézményt tartotta megfelelő válasznak a XX. század két világháborújára. Ez a vita 70 éve folyik, és a Lisszaboni Szerződésben mind a föderalisták, mind a szuverenisták gondolatai benne vannak; ez azt jelenti, hogy a vita nem dőlt el.
Ma úgy néz ki a helyzet, hogy az európai választók szuverenisták, az európai elit pedig föderalista
– vázolta az intézmény és a polgárok közötti konfliktusok forrását.
Szánthó Miklós szerint első lépésben a klasszikus jobb-bal felosztást kell újragondolni, ha meg akarjuk érteni, mi feszíti szét az uniót.
A szuverenista-föderalista és globalista-antiglobalista törésvonalak mentén jobban lehet magyarázni a fejleményeket
– fejtegette. A mostani, belföldi használatra gyártott uniópárti érveket – amelyek szerint az EU maga a cél, és amit akar, az csak jó lehet, mert az unió jó – viszont butának tartja. Az uniót egy eszköznek kell tekinteni, nem célnak. A föderalista-szuverenista ellentétet kapcsán viszont úgy látja, hamis az a kép, amely szerint az államok vitatkoznak az unióval; igazából arról van szó, hogy a kisebb államok vitatkoznak a német és francia dominanciával.
Mindenki tudja, át kell alakítani az uniót, hogy megfeleljen a kihívásoknak, de kérdés, ki merre akarja alakítani. És persze a színfalak mögött ott van a világnézetek és az életmódok rejtett vitája
– zárta gondolatait az Alapjogokért Központ igazgatója.
Schiffer András egyetértett azzal, hogy az Európa-projekt a két világháború sokkjából indult ki, de felhívta a figyelmet, hogy a nagy gyarmatbirodalmak is mind nemzetállami keretekbe voltak beágyazva. És akik az első körben összeálltak, azok nagyjából azonos történelmi-társadalmi fejlődésen mentek keresztül, ezért nem lehet a szuverenisták-föderalisták vitára leegyszerűsíteni a kérdést. A déli és a keleti bővítés után sok tekintetben az látszik (főképpen az eurózónán), hogy az unió a nyugati hatalmak – főként Németország – nagyhatalmi, kvázi gyarmatosító érdekeit szolgálják.
A régi, azonos fejlettségű és az új tagállamok között a csatlakozás nemhogy legalább befagyasztotta volna a különbségeket, hanem még mélyítette is
– adta meg az unió baloldali kritikájának alapját. Schiffer arra is felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelmi szuverenitásunkról gyakorlatilag lemondtunk, és ha a szabadkereskedelmi logika teljesen eluralkodik az EU intézményein, akkor sosem fogunk felzárkózni.
Az euró német euró, aki ennek az országnak jót akar, az semmiképpen nem veszi a szájára az eurót addig, amíg el nem érjük az unió átlagos fejlettségét. És Gyurcsány egyetlen jótéteménye volt, hogy nem volt képes bevezetni az eurót
– érdemelte ki az ellenzéknek értelmetlen euróblablát toló részének szánt kritikával az elégedett morgást a közönség soraiból. Intését azzal folytatta, hogy az eddigi, faék egyszerűségű logikát meg kell haladni, ami arról szól, hogy van az unió, ami nem Orbán, ami meg nem Orbán, az csak jó lehet. Az euró bevezetése csak ártana nekünk, Szlovákiával pedig hiába érvelnek, ott a közös valuta bevezetése szociális katasztrófát okozott, a növekedés pedig döcög.
A EU belső geopolitikai törésvonalaival kapcsolatban kifejtette: nemcsak visegrádi együttműködésre van szükség, hanem a déli államokkal is szövetkezni kell, és ha tényleg élére akarunk állni a felzárkózni akaró országoknak, akkor ehhez fel kell adni a német ipar beszállítójaként élvezett szabadkereskedelmi paktumokat. Szabadkereskedelem helyett kooperációra van szükség, mert senki nem tud egyedül tényező lenni.
Puzsér Róbert máshonnan közelítette az unió nagy kérdéseit. Szerinte a kurzusok határozzák meg Európát, nem az ideológiák, és a két uralkodó kurzus tönkreteszi az európai együttműködést. Az általa trollkurzusnak nevezett konzervatív/jobboldallal kapcsolatban kiemelte: vannak jogos kritikáik az unióval szemben, mint pl. a korrupció, a hatékonytalanság és a felhatalmazás hiánya, de nincsenek megoldásaik. Az az ötletük erre – Puzsér szerint –, hogy verjük szét az EU-t. A másik kurzust mártírkurzusnak nevezte el, annak nincs kritikája. Ők ezt a korrupt, hatékonytalan bürokráciát akarják még inkább elmélyíteni.
Nekik nem az unióval van tervük, hanem a társadalmat és az embereket akarják a saját arcképükre formálni; emiatt hazudják uniós értéknek a saját ideológiájukat
– udvarolt Puzsér is egy kicsit a főként kormánypárti közönségnek.
A kurzusok témáját végül azzal zárta, hogy mind a két forgatókönyv rossz, a harmadik pedig, amelyik semmin nem akar változtatni, még rosszabb. A britek kiválását is ezzel magyarázta: az összedőlő európai intézményrendszer alól való kétségbeesett kiugrási kísérletnek nevezte a brexitet. Hogy a se nem jobb, se nem bal, hanem helikopter puzsérizmusból is ízelítőt adjon az egybegyűlteknek, kifejtette: a jelenlegi rendszer a multinacionális tőke számára ideális, hiszen a nemzetállamok már gyengék az ellenőrzésükhöz, az unió még nem alkalmas rá, tehát erősíteni kell, méghozzá az Európai Egyesült Államok irányába, amihez viszont hiányzik a közös identitás és a közös szociális rendszer.
Orbán Balázs válaszában gondolkodási zsákutcáknak és birodalmi logikának minősítette a Schiffer és a Puzsér által mondottakat. Abban ugyanis egyetértés van, hogy az európai kontinens rossz irányba megy; a nyugati polgárok ezt jobban is érzik, mivel egy magasabb bázisról tartanak lefelé gazdaságilag, az unió pedig a feltörekvő piacokkal szemben folyamatosan teret veszít. Viszont a birodalmi logika magyarázza ezt azzal, hogy az a gond, hogy mindenkinek van véleménye, és a viták miatt megy rossz irányba az unió. Ebből erednek Magyarország konfliktusai is, mert azt mondja a birodalom központja, hogy nem szabad odafigyelni a félperifériára, mert azok csak zavarják a döntéshozatalt.
Ez a gondolkodási séma zsákutca, mert az európai kontinenst nem lehet birodalommá szervezni. Se történelmileg, se kulturálisan, se nyelvileg nem lehet birodalommá szervezni; páran megpróbálták, de mindig háború lett a vége
– magyarázta Orbán Balázs. A másik zsákutca a politikai korrektség börtöne, ami szerint nem szabad kritikával illetni az uniót. Hibás gondolkodás azt állítani, hogy aki kritizál, az szét akarja verni Európát. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a kerekasztal résztvevői sem azért ülnek az asztalnál, hogy szétverjék az uniót és visszavezessék az országot a középkorba.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
JÓSKA
2019-12-07 at 07:29
Azokat az utakat, melyeket a fejlettnek mondható ipari társadalmak,a nagyvárosi tömegekkel bejárnak,vagy bejáratnak,mi is végigtapossuk.Szabadonválasztott programra, módunk eddíg nem volt.Ha az európai tömegeknek lenne annyi esze,hogy felfogja,miben is vannak,de nyakig,akkor sínre rakhatnánk közös vonatunkkat.A korrupt és lezüllött európai elit,kényszerű megújulása,bèkésen ,talán még összejöhet.Máskülönben polgárháború lesz.
Chiovini György
2019-12-06 at 22:17
Azoknak, akik azt hiszik, a történelemben van “jó” megoldás. A politika a legkisebb rossz művészete. Így ítélkezzünk a politikusok felett.
csakafidesz
2019-12-07 at 05:54
Anno Churhcill azt hitte, hogy az oroszok a kisebbik rossz, és Hitler ellen -egyébként Anglia érdekében- őket támogatta. Később beismerte, hogy a kommunizmus még rosszabb. De akkor távolinak tűnt a kommunista világ.
Vannak rémes leírások mi minden történt volna Hitler győzelme esetén. Egyesek szerint megszerzi az atomfegyvert (az oroszok is megszerezték) és akkor vége a világnak. Mások szerint egy idő múlva kifárad és abbahagyja.
Néhány tényleg okos történész úgy látja, hogy nem kellett volna segíteni az oroszokat, hadd menjen Hitler még jobban be a nagy orosz semmi közepébe. Egy 10 évig tartó állóháborúban mind a két totalitárius rendszer megsemmisült volna. Persze így nézve ez is rizikós.
A történelem olyan ahogyan alakult, változtatni nem lehet rajta. Merkel sem tudja helyrehozni 2015-évi tévedését, de lemondani nem hajlandó.
Namond
2019-12-07 at 17:02
Merkel nem is akarja helyrehozni tévedését, szíve mélyén nem látta be, hogy hibázott, a következményeit akarja megosztani.
Namond
2019-12-07 at 17:00
A történelmet ismerve nem a jó megoldást, hanem tekintve, hogy az események ismétlődnek, annak irányát, tendenciáját lehet felismerni.
Chiovini György
2019-12-06 at 22:14
Egész röviden össze lehet foglalni, hogy mi a baj Európában: a döntéshozók nem az európai emberek érdekei szerint döntenek. Ennek számos oka van és lehet, de nem is ez a lényeg. A döntéshozók nyilván ezt az állapotot tartanák fenn továbbra is. A lényegi kérdés, mit szólnak ehhez az európai emberek. Ha egyre jobba érzik, hogy ez nem mehet így tovább.
1. A döntéshozók makacsul ragaszkodnak a meglévő helyzethez, és ez robbanáshoz vezet.
2. Belátják, hogy jobb engedni.
3. Kicsúszik a kezükből a hatalom, “új idők jönnek”.
Mit tegyünk mi magyarok?
1. A döntéshozók a magyar emberek érdekét képviseljék.
2. Ha így van, a magyar emberek támogassák őket.
3. Ne engedjük, hogy a romok minket is betemessenek.
Namond
2019-12-07 at 16:56
Ez komoly?
“a döntéshozók nem az európai emberek érdekei szerint döntenek. Ennek számos oka van és lehet, de nem is ez a lényeg.”
A himlőt nem gyógyszerrel, hanem vizes borogatással kell gyógyítani?
márko
2019-12-06 at 22:01
az Európai unió kérdéseit határozottan
( ismeri + érti + normálisan elemzi ) Szánthó Miklós
(gondolom én mint patkány )
/
a többieket meg
NEM SZABAD
irritálni normalitással
/
a ( szabad + humanizmusteli bestiák ) képtelenek más véleményt elfogadni
Ecsedi Imre
2019-12-06 at 19:17
Nehéz úgy polemizálni valamiről, hogy egyik fél se mondhatja ki az igazságot. Az egyik azért nem, mert nem kerülhet a köztudatba, melyik az az európai nemzetek fölött álló nép, akinek az uralma érdekében dolgoznak; a másik pedig nem adhat támadási felületet.
Namond
2019-12-06 at 17:33
Ha Ambrózy Áron úr
helyesen tolmácsolta ezt a vitát, akkor a résztvevők nem ismerik az EU történelmi előzményeit és nem látják vagy tévesen értelmezik a különböző folyamatokat.
A föderáció vagy konföderáció alapítás óta rendezetlen kérdése nem megérthető az azt alkotó tagországok történeti háttere nélkül.
Nevezetesen, hogy;
Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Svédország Csehország (és Csehszlovákia)lényegében az azokat alkotó valaha független, szuverenitását elvesztett államok, fejedelemségek, hercegségek föderációja volt egy király, mint közös jelkép alatt. Ezekben még a nyelvi egység sem biztosított, bár közvetítő nyelvvel kasztíliai, közép-francia, lacio-i olasz, cseh rendelkeznek.
Németország, a széthullott Lengyel-litván Királyság, Magyar királyság és utódállamai konföderációt alkottak, ahol a tagállamok önrendelkezésüket, nemzeti uralkodórétegüket kultúrájukat, nyelvüket megtartották.
Részben ez is volt a széthullás oka.
Lásd Magyar királyság a Bosnyák, Szerb, Moldáv, Havasalföldi (Kunország) fejedelemségek vezetői a hatalmi helyzettől függően nem újították meg hűbéri esküjüket vagy felmondták azt.
A történelem során sok kísérlet volt európa egyesítésére, Nagy Károlytól, a Német-Római Császárságon, Habsburg családon át, a 2. Birodalomig. Mindegyik azon bukott meg, hogy a birodalom építő túlzottnak érzett pozitív diszkriminációban részesítette saját nemzetét, (ami tulajdonképpen a birodalom építés alapító célja volt, az életminőség javítása, külső kockázat csökkentése) illetve más hatalmi érdekeket sértett.
Az alapítást megelőzően lényegében az európai egyesülésnek kettő változata merült fel.
A konföderációs elképzelés Napóleon birodalmához, az általa lerohant területek több kevesebb önállóságához és az általa bevezetett vámunióhoz kapcsolódik.
Napóleon 1815-ös bukása után alakult meg a Német Szövetség (Deutscher Bund), a 38 német állam laza konföderációja és itt lépett érvénybe, 1834-ben a Zollverein (vámunió).
1943-ban Joachim von Ribbentrop és Cecil von Renthe-Fink birodalmi miniszterek – német közgazdászok és nagyiparosok javaslatára – végül előterjesztették a konföderáció létrehozását, berlini központi bankkal, regionális szabályrendszerekkel, munkaügyi politikával, valamint gazdasági és kereskedelmi egyezményekkel.
A tagországok Németország, Franciaország, Olaszország, Dánia, Norvégia, Finnország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Görögország és Spanyolország lettek volna. Egy erős, németek vezette Európa, reményeik szerint, egyensúlyként szolgált volna a kommunista Szovjetunióval, valamint Nagy-Britanniával szemben.
A tervről Arthur Seyß-Inquart, Ausztria majd Hollandia német birodalmi biztosa azt mondta: „Az új Európában, mely a népei közti szolidaritás és együttműködés alapján fog állni, a határok megszűntével beköszönt a bőség kora”.
Ezek a pán-európai konföderációs elképzelések sosem váltak valóra, mivel a németek elvesztették a háborút.
Egyesek hamis vádja szerint – koncepció a nácik hatalomra kerülése előtt fölmerült, Keynes, Winston Churchill is támogatta – ez az elképzelés a nácizmus árnyékát veti az egyesült európai gondolatra.
A federalista (unionista) elképzelés francia, 1728 Charles de Saint-Pierre apát, 1776 US mintára La Fayette márki és Tadeusz Kościuszko, 1814 parlamentáris föderáció Saint-Simon és Augustin Thierry,
Talán a Deutscher Bund sikere ihlette az író és politikus Giuseppe Mazzini 1843-as európai föderáció alakítási felhívását.
Ez a felhívás tette lehetővé Viktor Hugo romantikus liberális republikánus elvek szerinti pacifista, a nemzetek békés egyesítési elképzelése, az emberiség családjában másodrendű, hogy valaki francia, angol vagy német, 1847-i és 1851-i közreadását.
1923-ban Richard Coudenhove-Kalergi megalapította a Páneurópa Mozgalmat.
1926-ban, Bécsben megtartották a szervezet első kongresszusát (Első Páneurópai Kongresszus).
1929-ben Aristide Briand, Franciaország miniszterelnöke beszédet tartott a Népszövetség gyűlésén, és javasolta a John Maynard Keynes által is támogatott, európai nemzetek föderációjának megalakítását a szolidaritás, a gazdasági fejlődés, valamint a politikai és a társadalmi együttműködés jegyében.
Az 1938 novemberében megalakult Federal Union csoport hangot adott azon elképzelésüknek, hogy a háború után jöjjön létre az európai föderáció.
Az európai egység egyik atyjának tekintett (szocialista) Jean Monnet 1943-as kijelentése szerint:
„Európában nem lesz béke, ha az államokat a nemzeti szuverenitás alapján alkotják újra… Európa országai túl kicsik ahhoz, hogy garantálják népeiknek a szükséges mértékű gyarapodást és társadalmi fejlődést. Az európai államoknak egy föderációban kell egyesülnie.”
Ehhez képest Közép-Európa államait – az esetenként ezer éves családi, gazdasági, közlekedési, kereskedelmi, kommunikációs és politikai kapcsolatokat szétszakítva – apró nemzet államokra tördelték szét, nyilván a győztesek lehetséges versenytársai gazdasági és politikai képességei megcsonkítására.
Európai Unió létrehozására irányuló lendületet az újjáépítés iránti óhaj és egy következő háború megakadályozása táplálta. Ennek érdekében többen egy föderáció, vagy egy európai kormány létrehozását szorgalmazták.
Churchill zürichi beszédében (1946. szeptember 19.) hitet tett az USA mintájára megalkotott Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, noha ebben Nagy-Britanniának nem szánt szerepet.
Részben e beszéd hatására az 1948-as hágai kongresszus döntése nyomán 1949-ben megalakult az Európa Tanács.
Sokan többet vártak tőle, az ET – a britek közbenjárására (akadékoskodása, fúrása hatására) – csupán kormányközi alapon működő, korlátozott hatáskörű szervezet lett.
A francia szocialista bankár és állami köztisztviselő Jean Monnet tervének, az EU megalakulása felé az első lépését egy európai szervezet létrehozását, Robert Schuman, Franciaország külügyminisztere 1950. május 9-én nyilatkozata mozdította elő. 1951-ben jött létre az Európai Szén- és Acélközösség azaz „European Coal and Steel Community”, (a Montánunió).
Alapító tagjai a Benelux-államok, a szén- és acéltartalékaikat megosztó, Nyugat-Németország, Franciaország és (a vesztes) Olaszország voltak.
A briteket is meghívták, de azok a nemzeti szuverenitásukra hivatkozva nem csatlakoztak.
A Montánunió megvalósulását követően kísérlet történt a tagállamok részéről (a NATO hathatós támogatásával) egy Európai Védelmi Közösség („European Defence Community”, EDC), és egy Európai Politikai Közösség („European Political Community”, EPC) létrehozására. A politikai szövetségre tett javaslat az európai államok föderációját jelentette volna, a védelmi közösség keretén belül pedig önálló európai haderőt hoztak volna létre, melyen belül a németek szolgáltak volna ellensúlyként a szovjetekkel szemben.
Az elképzelés azonban nem volt hosszú életű, mivel a soviniszta francia Nemzetgyűlés nem ratifikálta az EDC-szerződést, így elvetették az ötletet. Az EDC-szerződés kudarca után az EPC gondolata csendben lekerült a napirendről, bár nem felejtődött el (mint a kötelező migráns kvóta gondolata sem).
Lásd.: Közös Kül- és Biztonságpolitika, Európai Gyorsreagálású Erők
Az EDC és az EPC kudarca után a hat alapító tagállam integrációjuk mélyítésére az 1957-es római szerződésekkel megalapították az Európai Gazdasági Közösséget („European Economic Community”, EEC), valamint az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom).
Az EGK létrehozásának alapja dokumentumai szerint a hat tagállam lépjen vámunióra és biztosítsa az ún. „négy alapvető szabadság”: a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását.
A történeti áttekintésből három következtetés vonható le.
1. A federalista elképzelés romantikus és idealista működőképtelenségére történelmi példa a Szovjetunió.
A konföderáció viszont működőképes belső biztonságot és gazdasági növekedést biztosít, ha korrekt, következetes és átlátható a belső hatalmi rendszer.
Erre példa az 1815-ös Német Szövetség és a mai Német Szövetségi Köztársaság.
2. Franciaország ötleteken, idealista – kommunisztikus – elképzeléseken és egyes piacain (kivétel pl.: a libamáj, mely védelmében, más országokban, akár szabotázsra is képesek) kívül semmit nem ad a közösségbe, a többiektől főként a németektől várja a kedve szerinti megoldásokat, elszívja mások pénzét. Ugye tudjuk, hogy az euró atyja Jacques Delors?
J. Monet-„ahol szervezettség van, ott van valódi teljesítmény” elv alapján.
3. Természetesen az az ún. „négy alapvető szabadság” toposz, egy ki nem mondott és soha el nem fogadott állítás, implicit premissza elfedésére, mi szerint; a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása, a profit maximalizálását szolgálja.
Azaz az EGK és átnevezése után az UNIÓ létének célja a profit maximalizálása.
Ezt a profit maximalizálást szolgálja, ennek eszköze; a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása.
Az Unió ma tapasztalható folyamatai röviden:
A profit maximalizálást könnyíti meg az uniós jogharmonizáció, itt a rákfenéje a demokrácia deficit vádaknak, a jogállamiság megkérdőjelezésének.
A szolidaritás egyirányúságának, az ugyanis a Brüsszeli elvárások szerint mindig arra mutat, amerre a pénzszivattyú működik.
Ezt fedi el az un, szociális piac, melyből a nemzeti, transznacionális és multinacionális cégek régen kiléptek.
A piac munkaerőbirtokos résztvevőinek a profitnövekedés töredékét, talán átlagosan 10%-át juttatva, azt is részben elinflálva.
A kormányok kénytelenek a vállalkozások adóoptimalizálási tevékenysége miatt kötvények kibocsátásával segíteni likviditási hiányaikon és eladósodni a multinacionális bankok felé.
Ezek a bankok pedig kölcsönük feltételeként rendszeresen a szociális piac juttatásait megnyirbáló követelésekkel állnak elő, nem a transznacionális és multinacionális vállalatok átláthatóbb és következetesebb adóztatását írnák elő.
A bérek, profit növekedés alatti üteméről figyelem elterelését és a háttér támogatás nélküli single munkavállalók körének kialakítását szolgálja, az amerikai álom, a feminizmus, a metoo, a gender, a klímaklímax ideológiák terjesztése, mainstream erőltetése.
Az Unió döntéshozatali eljárásaiban ma tapasztalható kettősséget, a hatalom dekoncentráltságát nem is említem.
Kiss Ferenc
2020-02-01 at 10:57
Köszönöm.Hasonló átfogó elemzést csak Bogár Lászlótól kaptam. Kiss Ferenc
Poppy
2019-12-06 at 17:17
Az EU haldoklik, a két álláspont soha nem fog közelíteni egymáshoz, és ez adja meg a végső döfést, mert harmadik jelenleg nincs.
csakafidesz
2019-12-06 at 19:08
Sajnos sokáig haldoklik és mi már türelmetlenek vagyunk!
yindzsang19
2019-12-06 at 16:19
az eu-t nem lehet szétverni mert létezése csak érzéki csalódás!-a (zusa)háttérhatalom tengerentúli területe-és gyuribá a tulajdonos-helytartójaként viselkedik-afrikát-ázsiát idetelepíti-utána az oroszokra hajtja őket…hacsak az idióta elkényelmesedett népség fel nem ébred…
csakafidesz
2019-12-06 at 15:18
Nekem teljesen mindegy ki veri szét az uniót, csak minél előbb és minél alaposabban legyen már szétverve!
Szabi
2019-12-06 at 15:59
Óvatosan azért ezzel. Amennyiben szétesik az Unió, korántsem biztos, hogy ez békés körülmények között fog végigmenni, mint mondjuk a Szovjetunió esetében. Vagy igen, vagy nem. Amennyiben nem, akkor legelőször a határon túli magyarok kerülnek halálos veszedelembe. És Magyarországnak jelenleg nincs olyan katonai potenciálja, ami meg tudná segíteni az esetleges atrocitást elszenvedo határon túli magyarokat. A Nato-t meg elfelejthetjuk ebben az esetben, azt hiszem. A mindenkori román vezetés jelesre vizsgázik a mindenkori USA vezetés alfelének fényesre tisztogatásában. És ha Amerika nem avatkozik be, akkor a NATO sem. Szerintem az Unió várjon a széteséssel addig, amíg nem lesz egy, legalabb a környező országok kormányai elrettentésére alkalmas magyar haderő. Ez minimum 15-20 év. Utána felőlem azt csinálhat az Unió, amit akar.
albert heim
2019-12-06 at 17:34
Nos annyi évünk már nincs !Nyugat Európában 10 -15 éven belül az iszlám le fogja igázni ! Igy zajlott le 1400 éve vagy vérrel és karddal győzte le az iszlám az országokat ( Afganisztán buddhista volt Irán zoarisztikus vallású ,India hindu majd Pakisztán és Banglades muszlimmá vált )Hispánia kalifátus volt de akkor még más világ volt, vagy kereszténnyé vált vagy megölték, úgy a muszlimot mint a zsidót !Viszont már 35 millió itt született muszlim él akik belga,holland,német,francia állampolgárok és nem tudják őket sem kirakni sem száműzni Afrikába.Most demokratikus módon pártokat alakítanak, majd első lépésben betiltatják az iszlám bírálatát !Majd amikor megerősödnek ,átveszik a hatalmat !Igen kegyetlenül előbb a prominens rendőr ,katona,és polgármesterekkel végeznek !Köztudott már a rendőrség és hadseregben is magas tisztségekben muszlimok vannak !Mivel az Iszlám Állam is iylen sémával alakult 7 nap alatt Olaszország nagyságú lett !Majd ezt terrorral lenyakazásokkal megfélemlítik a lakosságot az ellenállást csirájában elfojtják, nem hagyják kialakulni !Véres ? Nem hihető ? Pedig így zajlott MINDIG ! https://imgur.com/2e8XaVC
csakafidesz
2019-12-06 at 19:07
albert heimnek 100% igaza van. Az iszlám soha nem volt a béke vallása. Igazai arca az ISIS. Allah maga a Sátán, hiszen Teremtő Isten amelyik üdvösséget kínál a gyilkolásért és 72 szűz nővel elégítené ki a túlvilágon a gyilkost, nos ez a Sátán hangja egy Mohamed nevű tevetolvaj és pedofil rablógyilkos szájából.
Persze a modern liberalizmus a sátánistákat is elismeri felekezetként.
JÓSKA
2019-12-06 at 15:16
Amerikából ma bejön a zene.
JÓSKA
2019-12-06 at 16:13
Szóval,ha Amerikából bejön a zene,de a közönsèg,nem jön be hozzá,akkor ez van fiúk.Azért van migránsválság,mert nincs más műsor.A most beköltözők nem pótolhatják ám,az őshonos Európai népet.Már rég nem az a kérdés,hogy Únióban,vagy anélkűl.Nagyon nagy szerencsénk,hogy le vagyunk a nyugattól maradva.Váltani kell,nagyon okosan.De nem az Únió a kérdés.De ezt ti nem érthetitek,akkor sem ha minden mást,nálam jobban értetek.
JÓSKA
2019-12-06 at 16:52
Az Únió nyugati fele azzal zsarolta a mieinket,hogy kétsebességes Únióra van szükség,és nem engedetlen gerinceskedő Magyarokra,pl.A nyugathoz ömlik tőlünk a lóvé,de nem kapunk sokkal kevesebbet mint ami érte jár.Mi is jól járunk,téved aki azt hiszi,hogy be vagyunk csapva.Minket a baloldali kormányok,és a szakembergárdájuk csapott be.Egész egészséges,az együttműködés,a mi bajunk,az elöregedő társadalmunk.Mert ezzel a mostani emberanyaggal,ami csak fogy,erős nemzeti utakra is alig,nemhogy független gazdaságra tervezhetnénk.A sokak által szidott Fideszkormányok,agresszív tőkebevonzása,és ugyanakkor mindenirányú intenzív kapcsolatfejlesztése,hozta össze a sikereket ,GRATULA.A gazdasagunk,persze egy egészségtelen kapitalista struktúra,de javitgathatjuk,reformálhatjuk.Ha haggyák,mert leesett nekik,hogy hátranyaink egyenlőre az előrelépésünket determinálják.De már,nem az a kérdés,hogy Únióv.sem.Nincs út az Únión kívűl ezzel a népességgel,Aki erről vitázik,az csak ködösít,nem ez a téma,sajnos,már évek óta nem ez.
Ligeti György
2019-12-06 at 13:07
Nekem bejönnek az ilyen jellegű, tabukat,diktált “tudnivalókat” mellőző véleménycserék. Semmi bajom azzal, ha különböznek a véleményeink. Mindig is így volt, mindig is így lesz, és hozzáteszem:szerintem!Hogy egy általatok gyakran “patás ördögnek nevezett” szerzőt idézzek:„Különböző emberek, különböző helyeken, különböző helyzetekben és különböző időkben kidolgozzák elképzeléseiket arra nézve, mi az üdvözülés titka az adott korban. Ez a könyv semmiféle csodaszert vagy dogmát nem ajánl. Megvetem a dogmákat és félek tőlük. Tudom, hogy minden forradalomnak szüksége van ideológiára, amely hajtja előre. Tragikus szükségszerűség, hogy a heves összeütközések tüzében ezek az ideológiák hajlamosak olyan dogmákká olvadni, melyek kizárólagos igényt tartanak az igazságra, arra, hogy kulcsként fogadják el őket a paradicsom kapujához. A dogma – az emberi szabadság ellensége. A dogmát állandóan szemmel kell tartanunk. Az emberi gondolat annak a kételynek az apró parazsától izzik fel, hogy valóban igazunk van-e? Azok viszont, akik megingathatatlanul hiszik, hogy birtokában vannak az igazságnak, sötétek belülről, és kívülről a kegyetlenség, az igazságtalanság, a szenvedés sötétségébe borítják a világot. Akik sérthetetlen szentségként kezelik a szegényeket vagy a kisemmizetteket, ugyanolyan bűnt követnek el, mint más dogmatikusok, és legalább olyan veszélyesek. Ahhoz, hogy az ideológia ne silányuljon dogmává, és védelmet kapjon a szabad vizsgálódás és az alkotó gondolkodás, amiből kicsírázhat az új, a jobb, egyetlen ideológiának sem szabad részletesebben megadni a végső célt, mint azt Amerika alapító atyái tették: “Mindenki jólétéért!” „
csakafidesz
2019-12-06 at 15:21
Amerika alapitó atyái idejében a férfiak férfiak, a nők nők voltak, sőt horribile dictu a négereket is négereknek hívták.
Kisné Kati
2019-12-06 at 12:43
Az Uniót a magállamok elhibázott migránspolitikája fogja szétverni, mert ma már többre becsülik a bevándorlókat, mint a saját népességüket. Kiveszett belőlük a nemzeti érzés, a nemzeti összetartozás, a haza iránti hűség, a keresztény értékek, amely évszázadokon át meghatározta Európát. Akik a hatalom és pénz miatt elveiket nemzetüket feladják,elvesznek, mert a betelepült főleg muszlim vallású emberek a saját elveik, mentalitásuk alapján akarnak élni, sohasem válnak egy keresztény nemzet igazi tagjává. Az állampolgárság születési helyhez és nemzethez kötödik, a magállamok pedig már régen hibrid államokká váltak.
Nunaparte Bapóleon
2019-12-06 at 12:38
Ha negyven évvel fiatalabb lennék én az ‘uniót’ kizárólag huszonéves ifjú hölgyekkel tudnám elképzelni…:)))) Az az igazság, hogy elképzelni most is el tudom, node a megvalósítás??….:(((((( Más unió krvara nem érdekel (most sem).