Szélsőjobboldali hátterű, sérelempolitikára alapozott ideológiai átnevelés; a Fidesz térhódítása az iskolai padsorok között; túlzott nemzeti öntudatra nevelés; a kádári diktatúra diktatúrának nevezése; a háborús hősök hősöknek titulálása; túl sok identitás-erősítés; túl kevés kompetencia – ilyen és ehhez hasonló színvonalú, és ideológiailag túlfűtött kritika hangzott el az új Nemzeti Alaptantervvel (NAT) kapcsolatban. Miközben a baloldal ismét tanárforradalmat kirobbantva igyekszik politikai tőkét kovácsolni, csöndben megszólalt a szakma is. Posztunkban szembeállítjuk a vádat a valósággal…
Óriási átpolitizált botrányt kerekített a balliberális oldal az új Nemzeti Alaptantervből, amelyről a köztudatba leginkább beszivárgó információ, hogy a NAT túlságos mértékben képviselné a nemzeti jegyeket, a hazafias öntudat kialakítását. Hogy ez a vélt feltételezés valójában a társadalom mekkora hányadát botránkoztatja meg, arra talán érzékletes példát nyújt maguknak a tanároknak a megosztottsága is.
Kunhalmi megmondja, mi jó a magyar diákoknak
Ki is bírálhatná szakmailag hitelesebben az új NAT-ot, mint az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, akit “hejesírásáról”, az írók nevének pontos felidézéséhez kritikusan hozzáálló entitásként, a 3-as metrót is következetesen “háromas metróként” emlegető politikusként ismer a magyar társadalom. Kunhalmi hétfőn ideológiai átnevelésről, konzervatív oktatáspolitikáról, gyermekellenességről szónokolt az új NAT kapcsán, duettet alkotva a kevés nemzeti érzelemmel még megáldott szocialistaként számon tartott Hiller Istvánnal, aki legalább tanár. Hiller ugyanakkor szintén mellőzve a szakmai érveket azt állította,
a Nat nem szakmai dokumentum, az annak a törekvésnek a része, hogy a kormánypártok a politikai, a gazdasági tér után, a szellemi, kulturális teret is elfoglalják.
De, csakhogy más balliberális pártot is idézzünk, a DK-s Arató Gergely egyenesen azt állította, a NAT szándékosan, ideológiai okokból kihagyta a mohácsi vészt.
Háromszáz tanár nem forradalmi tömeg
Miközben a baloldal a teljes oktatói kör kollektív felzúdulását, felháborodását igyekszik elhitetni a közvéleménnyel, érdekes adat, hogy, a tiltakozó pedagógus-szervezetek NAT ellen kiálló tagjai eddig összesen 304 főt számolnak, szemben a felsőoktatásban dolgozó 22.110, a középiskolákban dolgozó 43.800, és az általános iskolákban dolgozó tanárok 76.500 fős számával. A tiltakozók tehát a teljes pedagógustársadalom 0,2 százalékát teszik ki, amit aligha lehet országos botránynak nevezni, a számok ismeretében. A hazaszeretetre szitokszóként tekintő tanáregyesületek számszerűsítve ennyien képviseltetik magukat: Magyartanárok egyesülete 77, Egyetemi oktatók 50, Történelemtanárok egyesülete 131, Pécsi gimnázium 31, az erősen balrahúzó vezetésű PDSZ #nonat kampányába becsatlakozók száma pedig 15 fő.
Nem mellesleg nemrégiben ellenkampány is indult az új NAT mellett, amelyet rövid időn belül közel nyolcezren írtak alá. A kezdeményezők úgy vélik, “jó dolog, ha a magyar gyermekeket hazaszeretetre nevelik” A petíciót itt támogathatja.
Megszólal a szakma is
De valójában mindaddig a felszínét kapargatjuk az új NAT-nak, illetve az ellene indított kritikáknak, ameddig szembe nem állítjuk a vádakat a NAT-ban szereplő tényekkel, amelyekre a Történelmoktatók Szakmai Egyesülete vállalkozott nemrégiben megjelent elmzésében. Megállapításaikat előzetesen pontokba szedve a szakmai egyesület megállapította:
- az új NAT tanterve lényegesen korszerűbb és jobb, mint az ezt megelőzők
-
a rendszerváltás óta bevezetett korábbi NAT-ok kitüntetett helyen szerepeltetik a nemzeti identitás kérdését
- nem sérül a kritikai gondolkodás, és a kompetencia
- az új NAT szakít a kádári romantikával
- egyik legpozitívabb újdonsága az állampolgári ismeretek
- a magyar háborúk hőseit nem túlzó nacionalizmus, hősnek nevezni
A NAT lényegesen korszerűbb az eddigieknél
Mint elemzésük legelején kiemelik céljuk, hogy “a történelemoktatás világában teljességgel átpolitizálódott témákban, vitákban egy higgadt és valóban szakmai, a szakma csendes többségét képviselő hangként” szólaljanak meg. Mint kiemelik,
természetesen nem létezik tökéletes történelem tanterv, az pedig végképp elképzelhetetlen, hogy mindenki egyetértsen ilyen bonyolult elméleti kérdésekben, de azt mégis bizton állíthatjuk, hogy ez a tanterv lényegesen korszerűbb és jobb mint, az ezt megelőzők.
Mindezek fényében is sajnálatosnak nevezik, hogy “a médiában előkerülő hírek és vélekedések néhány teljesen téves alapállításból eredeztethetők“, amelyeket a NAT ismeretében könnyen meg lehet cáfolni.
Az egyesület szerint az egyik leghangsúlyosabb kritika az új NAT-tal szemben, hogy pedagógiai céljai között “dominál a nemzettudat”, és “a tanterv kiemelten kezeli a nemzeti identitást”. Az egyesület ugyanakkor kiemeli, a dokumentum bevezetője 12 célt határoz meg – úgyis, mint „a tanuló képes legyen a társadalmi viszonyok és folyamatok értelmezésére” vagy „a tanulóban kialakuljon az európai civilizációs identitás ” – ugyanakkor ezek közül pusztán kettő érintheti a nemzeti identitás kérdését, amely közel sem nevezhető aránytalannak. Mint megjegyzik, a rendszerváltás óta bevezetett korábbi NAT-ok kitüntetett helyen szerepeltetik a nemzeti identitás kérdését, így ez a törekvés nem jelent meredeken szélsőséges elkanyarodást a korábbi alaptantervek alapvetéseitől.
Anarchista gyerekeket kell nevelni, akik bátran átmennek a pirosnál
Következő, szintén a “túlzott” nemzeti nevelést igazolni vágyó kritika, hogy a NAT kötelező ideológiai normákat ír elő és szerepel benne a normakövető magatartás. Hogy ezzel alapvetően mi a problémája a balliberális oldalnak, márcsak azért is érthetetlen, mivel a dokumentum vitatott mondata teljes egészében így szól,
a tanulóban kialakuljon a társadalmi felelősség, szolidaritás és normakövetés, amely alapvető értéknek tartja a közösség iránti elköteleződést, valamint az egyéni választási lehetőségeket.
Mivel a mondat egyetlen ideológiai normát sem ír elő (különben a dokumentum többi részében sem), az valójában “durva és rosszindulatú csúsztatásnak tekinthető“. A szöveg ugyanis egyértelműen olyan társadalmi viselkedési normák kialakulásának elősegítéséről szól, mint az együttélés elemi szabályainak betartása (idősek tisztelete, a környezet megóvása, a másik ember megbecsülése, a teljesítmény iránti tisztelet, stb.).
Ezek kapcsán a Magyar Államnak a többség által elvárt, elemi kötelezettsége a normakövetés megkövetelése
-írja az elemzés.
Nem sérül a kompetencia, meg a kritikai gondolkodás
Szintén éles támadást kapott az új NAT a kompetencia-mánia jegyében, hogy “nem elég kompetencia- és forrásközpontú, valamint baj az elbeszélés (narratív) és ismeretek hangsúlyos megjelenítése”. Az elemzés szerint, ennek éppen az ellenkezője igaz. Mint felidézik, a történelem tantervben négy, kompetenciákat elváró fejlesztési területbe (ismeretszerzés és forráshasználat; tájékozódás időben és térben; szaktárgyi kommunikáció; történelmi gondolkodás) szervezve összesen 78 tanulási eredményt találni. Mivel még terjedelemben is ezek alkotják a tanterv nagyobbik hányadát a tartalmi elemekkel szemben, “a kompetenciák fejlődését és tanulói tevékenységet elváró tanulási eredmények” igenis nagy szerepet kapnak. Az elemzésben kitérnek arra is,
a nemzetközi és a magyar történelem-didaktikai szakirodalom és tankönyvírói gyakorlat jó része evidenciának tekinti a narratív megközelítés fontosságát , ami nem tagadása, hanem éppen megkerülhetetlen előfeltétele a hatékony kompetencia alapú tanításnak.
Az elemzésben arról is szó esik, hogy a NAT-ban nem jelenik meg kellő hangsúllyal a forráskritika, kritikai gondolkodás. A tények ezzel szemben arra mutatnak, az „ismeretszerzés és forráshasználat”, valamint „történelmi gondolkodás” fejlesztési terület alatt általános- és középiskolában összesen 41 tanulási eredményt találunk, amelyek zöme ezzel a kérdéskörrel foglalkozik: pl. „képes azonosítani a források szerzőinek a szándékát”; „bizonyítékok alapján értékeli egy forrás hitelességét”; „tud forráskritikát végezni és különbséget tenni a források között” stb.
Abcug győztes csaták, abcug honvédelem
A kritikusok emellett abba is belekötöttek, hogy az állampolgári ismeretek tantervében túlzottan dominánsan jelenik meg a honvédelem. Az elemzés ugyanakkor üdvözli, és az egyik legnagyobb pozitív újdonságnak nevezi az állampolgári ismeretek tantárgy ilyen megjelenését, amelyben olyan hasznos és a tanulókat fejlesztő témákat találni, mint a fogyasztóvédelem, a mindennapi pénzügyek, a családi élet kérdései, a mindennapi ügyintézés. Továbbá leszögezik,
a tárgy az állampolgári jogokat és kötelességeket is szükségszerűen bemutatja – emiatt tehát éppen az lett volna komoly szakmai hiba, ha a honvédelem, mint hagyományos állampolgári kötelesség nem jelenik meg a tartalmak között.
Olyan blődségek is elhangzottak az új NAT-tal kapcsolatban, hogy ezentúl csak a győztes csatákat lehet majd tanítani történelemből. Mint az állítással kapcsolatban megjegyzik,
szürreális helyzet (és nemzeti önkép), hogy egy alaptanterv megjelenése után a vesztes csaták keresésével és felsorolásával kelljen a tanterv szakmai megalapozottságát demonstrálni.
A NAT témáiból ugyanakkor a felsorolást mellőzve, megállapítható, hogy az állítás hamis. Mint azt is megjegyzik,
szakmailag helyénvaló, hogy a tanterv szakítani kíván azzal a hagyományos narratívával, amely a besenyők által beüldözött magyar honfoglalók – augsburgi vereség – tatárjárás hadtörténeti vonallal festi le az Árpád-kort, hiszen ez egyáltalán nem adja (adta eddig) vissza az Árpádok regionális hatalmi szerepkörét.
Nem elég forró a kádári romantika
Újabb kritikai felvetés, hogy a deportálás először a GULAG és a Rákosi-korszak kontextusában jelenik meg (és nem a holokausztnál) amely teljesen indokolatlan, és meglehetősen erőltetett érzékenykedés, amelynek semmilyen ideológiai szándékoltsága nem fölfedezhető a NAT-ban. A tanulási eredmények áttekintésével ez a kérdés is egyértelművé válik, hiszen a következő kitételek szerepelnek a dokumentumban: pl. „ismeri a holokausztot és a hozzá vezető okokat”; „bemutatja […] a magyar zsidóság tragédiáját” – ez pedig nem képzelhető el a deportálások nélkül.
Ugyanakkor a „deportálások a GULAG-ra” egy olyan, sokáig érdemben elhallgatott százezreket érintő esemény, amely voltaképpen új elemként hangsúlyozódik a tantervben sokak régi igénye nyomán – ezért valóban szükségszerű külön is megnevezni
-jegyzik meg. Szintén kritika a Kádár-rendszert álmatag romantikával dédelgető baloldali érzelmű véleményvezérek részéről, hogy azt “nem megfelelő diktatúrának nevezni, mert ez nem írja le elég árnyaltan a rendszert“. Az elemzés hangsúlyozza,
üdvözlendő, hogy a cím szakít a kádári diktatúra nem újkeletű relativizálásával is, hiszen tudjuk, hogy nincs puha diktatúra, csak olyan, amelyik annyi eszközt vet be a rendszer fenntartása érdekében, amennyire éppen szüksége van.
Ehhez az ideológiai megfontoltságú, relativizáló véleményhez tartozik az az állítás, hogy az 1956-os forradalom kapcsán pontatlan a „nemzet forradalma” kitétel használata. Az elemzés szerint ugyanakkor szakmai szempontból abszolút üdvözlendő, hogy “a tanterv tudatosan kíván szakítani azzal a káros hagyománnyal, amely magyar és magyar ember között különbséget tesz pusztán a lakóhelye (Budapest, vidék, határon túl) alapján“.
Kifejezetten modern szemlélet érvényesül, amikor az 1956-os forradalmat nem budapesti ügyként, hanem össznemzeti eseményként állítja a diákok elé, különösen az újabb kutatási eredmények tükrében, amelyek egyértelművé teszik a vidéki és határon túli (pl. Temesvár) megmozdulások jelentőségét is
-hangsúlyozzák.
Végezetül ismét blődség azon problémázni, hogy a végvári katonák esetében a török háborúk hősei megfogalmazást használja a NAT. Az elemzés írói szerint “a hős kifejezést általánosan használjuk köznyelvileg a háborúban életét az országért kockáztató vagy feláldozó emberekre”.
Forrás: Történelemoktatók Szakmai Egyesülete; vezetőkép: egy NAT-ot támogató történelemtanár/Facebook
Gedeon Szánti
2020-02-11 at 14:09
….igen…az USA-ban reggel eléneklik a Himnuszt….én már annak is örülnék,ha ezek a “történelem tanárok és “magyar tanárok kamu ,támogatás nélküli egyesületek eltűnnének…és nem szólnának bele a MAGYAROK oktatási politikájába…
Károly
2020-02-11 at 14:03
Azonosulunk a digitális kompetenciával rendelkező, innovatív, mesterséges inteligenciával kommunikálni tudó, NAT-ot elfogadó és értő, pedagógusokat, oktatókat!
legyen már vége a funkcionális analfabéta képzésnek.
Ugyan kinek tűnik fel, az ellenzék támogatóinak többségét az OPNI és a börtönviseltek bázisából merítíi???!!!!
Gyurcsány, mi képpen nyilatkozott:
” ha egymás szagát sem tudjuk elviselni, mi lesz, ha kormányozni kell 2020-ban”!
Hurri
2020-02-11 at 13:55
Történelem-tanár vagyok. Támogatom a nemzeti nevelés megerősítését a tananyagban. De mindezt az alapoknál kellene kezdeni. Végre rendbe kellene tenni a magyar őstörténet kérdéseit. A minden tudományosságot nélkülöző, kizárólag feltételezéseken alapuló finnugor származáselméletet végre kukába kellene dobni és a régészet, néprajz, genetika stb. által bizonyítékok ezreivel alátámasztott szkíta-hun-avar-magyar kontinuitást kellene tanítani, és a legmagasabb tudományos szintre emelni. Amíg e területen nem lesz rend, a többi törekvés csak máz.
nemzeti
2020-02-11 at 11:16
FIDESZ ! Vágjatok rendet a tanárok között. Ha nem teszitek Magyarországnak vége lesz.
Molnár József
2020-02-11 at 06:57
Nekem úgy rémlik, hogy a szüleim beszéltek arról, hogy (talán a Horthi korszakban) a hiszekeggy elmondásával indult au oktatás.
Az meg hogy a közösségeket erősíteni kívánja az új NAT, ez a baleklibbantaknak azért baj, mert szemben áll a “valósítsd meg önmagadat” elvükkel. Abban ugyanis benne foglaltatik, hogy nem számít se szülő se gyerek se Isten se Haza.
tegyük helyre!
2020-02-11 at 06:31
Egyik sem mutatja az arcát, sunyításszaga van az egésznek. A liberális legalább odateszi a pofáját.
Így nem lehet csatát nyerni. A hitelesség kulcskérdés, és ez az arc vállalásával kezdődik.
Polgar
2020-02-10 at 22:29
Egy gyermektelen ostoba liba, akinek talan diplomaja sincs, nagy szakerto – raadasul komcsi! Kohnhalmi!
Fogatlan Pingvin
2020-02-10 at 21:39
Itt lehet aláírással támogatni a NAT-ot: https://www.peticiok.com/nat_2020_igen
aladin
2020-02-10 at 21:24
Èljen a NAT. ez kell a magyar érzelmü embereknek az eredeti magyar történelem. A balliberális csöcselék nem számit, ezek mind csak bevándorlok.
fürgerókalábak
2020-02-10 at 20:15
“Az egyesület szerint az egyik leghangsúlyosabb kritika az új NAT-tal szemben, hogy pedagógiai céljai között >>dominál a nemzettudat<>a tanterv kiemelten kezeli a nemzeti identitást<<."
Pont ez a lényeg, internácik!
Ecsedi Imre
2020-02-10 at 19:44
Aki a munkaadója utasítását nem hajtja végre, az a markát se tartsa.
Nahát
2020-02-10 at 19:41
Éppen eleget és elég régóta dezinformálták a magyar diákságot, itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Hajrá NAT, hajrá tisztességes tanárok!
TalEle
2020-02-10 at 18:03
Olyan alaptantervet még nem találtak ki, amely minden pedagógusnak tetszett volna… A nevelés is olyan mint a háború; nem szabad csak katonákra bízni!
Namond
2020-02-10 at 19:20
TalEle
A Történelemtanárok Egyletét alkotó Miklósi László alapvető kifogása, hogy nem un. “civilek” állították – gondolom az ő személyes véleménye alapján – össze a NAT-ot és a kormány csak pecsételi.
Illetve bárki megcsinálhatja a NAT-ot, csak a kormány ne tudja megtenni.
Ez a politikai legitimáció nélküli soros NGO-k (és a bolsevik kisebbség) viselkedésmintája.
Ők akarják a politikán kívülről, kibicként meghatározni, mit tehet és mit nem a kormány.
Számukra az lenne a demokrácia és a jogállam, ha egy ismeretlen kis létszám nevében, irányíthatnák a végrehajtó hatalmat, ostoba egyszemélyes fantazmagóriáikat rákényszeríthetnék a többségre (és a felelősséget a kormány viselné).
Emlékezzünk a Károlyi és Kerenszkij kormányokra, milyen könnyen átadták a hatalmat a kommunistáknak.
Balogi Ferenc
2020-02-10 at 17:48
Azon honfitársaim mellett állok, akik a Himnusz napi éneklését(az első órán) javasolják.A többi hozzászólóval nem érdemes vitatkozni, mert látszik, hogy azokról a szerencsétlen történelemórákról is hiányoztak, melyeket visszasírnak.Sajnálatos módon, olyan nemzettársammal is tálálkoztam aki nem tudja, hogy Romániához nem csak Erdélyt csatolták, hanem a Bánátot is Temesvárral, Lugossal, Resicabányíával és így tovább. Szerintem, helyes volna ha akkor, mikor a magyar honvédek amolyan “sáros” tetteikről írnak, benne kellene legyen egy történelemkönyvben a viselkedést kiváltó ok is.Ha mindkét oldal “vitéz cselekedeiről” beszélünk, akko, szerintem, nem lehetünk nacionalisták annyira, amennyire számos kritikus beszélt. Talán eljött az ideje, hogy felejtsük el azt az “elméletet”, miszerint a történelmet a győztesek írják.Van történelme a veszteseknek is. Ha ismerjük mindkét fél “vitéz cselekedeteit”, akkor, valószínű, hogy közel járunk a valósághoz és nem beszélünk arról, hogy “a Történelem a legszebb mese” – mint ahogy hallom egy neves történelemprofeszor szájából, néha-néha, az egyik szomszos országból. Minidég hozzáadtam, persze csak úgy maagamna, “hogy a leghazugabb is”. Legalább is eddig, és TISZTELET azok a történészeknek, kik veszik maguknak a bátorságot és kemény bizonyitékokkal állitják azt amit állitanak.Persze, holmi nemzettársainkkal szemben, kik náciznak, fasisztáznak, diktatúráznak, szörnyű képződmőnyeknek neveznek, bungabungáznak,megmásszák a lépcsők karzatait,patkányoznak, büszkén hirdeti a Magyar Parlamentben, még hozzá írásban, hogy a lónak is van nemi szerve minek Ő a felfedezője és így tovább. És ezek akarnak egy országot, Magyarországot, Hazánkat, Minket vezetgetni és külföldön képviselni.De hát nem Ők a híbásak, hanem azok a nemzettársaik akik rájuk szavaztak, demokratikusan és így elhitették velük, hogy Ők bizony “bölcsek “is.Ami a nemzeti színű zászlónkat illeti és a peszmerga hasonlatot.Vajon,tudja az a “nagyokos” hogy mióta van nekünk ez a háromszínű zászlónk és hány más nemzetnek alkotják a zászlaját ? Igaz, más elhelyezésben.Na meg aztán, míóta vannak ezek a peszmerga harcosok háromszínű zászlajukkal ? Ezen kellene,az illető nemzettársamnak gondolkodni egy kicsit, nem azon, hogy hogyan nemzetünk színeit valamiféleképpen beszennyezni(nem tudom, mert én így értelmeztem, hogy ha valahányszor neki nem tetsző mozgalma, államok, népek olyan színeket választanak zászlajukra mint a mienk, akkor nekünk “azonnal zászlószíneket kell cserélni”, mert bizony neki “rémálmai” vannak éjjszaka). Ennyit mára.
Mátyás
2020-02-10 at 17:17
Érdekes, hogy csak a liboldóknak nem tetszik. Vajon miért?
Paczona Ottó
2020-02-10 at 16:48
A fő probléma, hogy az elenyésző kisebbségben lévő ilyen-olyan SZDSZ alapú gittegyletek terror alatt tartják a becsületes tanárokat. Rájuk kell nézni, hazaáruló félhülye, dolgozni nem akaró nagypofájú banda. Amennyiben kapnak valamiféle állami támogatást, akkor azt azonnal be kell szüntetni! Na fizessük az ellenségeinket. Tartsa el őket a gazdájuk!
Fonzibá
2020-02-10 at 16:46
Nicsak nicsak!
Van itten szabadság!
Ugye tanárnő?
Aki akar, majd él vele, aki nem, az nem!
Ennyire egyszerű!
Gimistanerő
2020-02-10 at 16:32
Szerencsére ez csak nat. El lehet térni tőle. Ti azt irtok amit akartok és én azt tanítok amit én akarok. Csók és ölelés, egy gimnáziumi tanát.
akárki
2020-02-10 at 16:46
Mondjál rá példákat, hogy miket?
Paczona Ottó
2020-02-10 at 16:57
Szerencsémre az én gimnáziumi tanáraim valamit tudtak is. Tudást átadni, nevelni, az életre felkészíteni. Igaz a Kádár rendszerben valóban meg volt kötve a kezük, nem úgy, mint most. Az is igaz, hogy volt közöttük a Fazekas eltanácsolt igazgatója, akadémikus magyartanár, valóban környezetvédő biológiatanár hölgy és szív-lélek fizika tanár, osztályfőnök hölgy, akihez volt diákjai elvitték választott leendő házastársaikat bemutatni és kikérni az Ő véleményét. Egyszóval, nem olyan mint maga, mint maguk! És még bocsánat, Ők nem tanerők voltak, Ők tanárok voltak!
Poroszlai Róbert
2020-02-10 at 18:06
írni sem tudsz! mit tanítasz? hülye gyerek!
Bánkuti Gábor
2020-02-10 at 18:36
” gimnáziumi tanát. ” Ezek szerint, a helyesírást is sokféleképpen lehet tanítani. :DDD
Paczona Ottó
2020-02-10 at 19:08
Érettségin is azt íratsz, amit akarsz? Tényleg hülye vagy? Esetleg nem vagy tanár, csak egy vén hülye kommunista?
Éliás Zsolt András
2020-02-10 at 21:40
Te mit “tanát” vagy? Mert, hogy nem magyar, az biztos. De Magyar se!
Edit
2020-02-10 at 15:34
Itt is minden reggel kéne! Elő kell terjeszteni!
Drazsen
2020-02-10 at 19:14
Hát terjessze elő Edit, és énekeljen is minden reggel.
Rőczei Edit
2020-02-10 at 15:32
???ítt is minden reggel kéne! Elő kell terjeszteni.!
obsitos
2020-02-10 at 15:23
A már sokszor túlzásig emlegetett “legdemokratikusabb” U.S.A-ban némelyik állam minden reggel elénekelteti a himnuszt az általános és középiskolákban, más államokban “csak” hétfő reggelenként.
Pedig nem egy nemzet, hanem államszövetség, a “népek kohója” !!!
Rőczei Edit
2020-02-10 at 15:32
???ítt is minden reggel kéne! Elő kell terjeszteni.!
Girolamo
2020-02-10 at 16:12
Tessék ezt a felvilágosodott történelemoktatast,a szomszéd or szágokban reklámozni!Ha akkora bölcsesség,meg ésszerüsèg van benne,akkor a pozitivitását,jutalmazni fogják.Nem?