Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga-követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül. Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián azt mondta: az erről szóló javaslatot szerdán nyújtják be a kormánynak.
A politikus a szakmai rendezvényen azt mondta: a kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte.
Akkor minden felelős partnerrel egyeztetve lett erről, és egyet is értettek. Öt éve volt mindenkinek felkészülni az új szabályozás alkalmazására
– emlékeztetett az államtitkár.
Az elmúlt időszakban azonban különböző szervezetek keresték fel a tárcánkat, hogy a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat folytassanak velünk
– tette hozzá.
Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot
– jelentette be a rendezvényen részt vevő pedagógusok előtt Schanda Tamás. Azt mondta: a kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek.
Forrás: MTI; Fotó: zetapress.hu
Namond
2019-11-07 at 12:46
Dodó,
Ön eltudná képzelni, hogy idővel minden olyan felsőoktatási intézményben, ahol műszaki képzés folyik: műszaki fordító/tolmácsképzés beindításának a feltételei is megteremtődnek.
Kitűnő elgondolás. A tömegből kitűnő, egy fejjel.
Azt is eltudná képzelni, ez az elképzelés a közgazdasági, sport képzésekre is kiterjedjen?
Esetleg azt is, hogy minden közgazdasági, műszaki és sport képzés kapcsolódjon közgazdasági-, műszakitanári sportoktatói képzéshez is?
Máris tele lenne az ország közgazdász, mérnök, sport közgazdasági-, műszakitanár, tornatanár szakfordító, tolmácsokkal.
Esetleg kiterjeszthető elképzelése a cirkuszművészetre is, mit gondol?
Príma.
És mit csinálna a jelenleg túl sok bölcsész?
Rájuk nem lenne a továbbiakban szükség, illetve műszaki végzettséget kellene szerezniük, egzisztenciájuk érdekében?
Ha megfontolná, az alábbiakat.
Mi lenne, ha a bölcsészek szakosodnának nyelvtanulásuk során a reál-, műszakitudományok egy vagy kettő területére és sajátítanák el a szaknyelvet?
Ha nem derogálna a bölcsészeknek a műfordítás és újságírás, média celebkedés, politikába belebeszélés mellett, műszaki- és szakfordítóként, tolmácsként fenntartani egzisztenciájuk?
Ez nem lenne egyszerűbb és olcsóbb?
Naprózsa
2019-11-07 at 12:41
Kedves Helga véleményével, hogy megutáltatják a gyerekeket a nyelvtani szabályok biflázásával, maximálisan egyetértek.
Az átkosban az orosz volt kötelező, de mert utáltuk, életben nem használtuk, pillanatok alatt elfelejtettük, mert 8+2(egyetemi) évnyi oktatás után semmire se használhattuk.
Ha már mindenáron külföldnek képzünk szakembereket, akkor a gyerekeket játékos módon kell tanítani, akár elsőtől kezdve mondjuk angolul, szinte játékóráknak tekintve ahol csak “játszanak”. Hagyni kéne a der-die-das, on-ana-ano és egyéb nyelvtani biflázásokat, elemzéseket, szabályokat csak az utolsó két évre.
De azért hozzáfűzném, mindenkit irigylek és tisztelek, akik meg tudnak nyelveket tanulni, de történetesen nálunk mérnököknél sokan vagyunk szakmánkban tehetségesek és sikeresek, de sose lett volna diplománk (akár most is sokan vannak), ha az átkosban nyelvvizsgához kötik.
Nem vagyunk egyformák, tessék tudomásul venni, hogy van akiknek nincs nyelvérzéke, de remek szaktudása igen. A műszaki pályákon nem nyelvészeket, hanem mérnököket kellene képezni, és majd megtanulja a kívánt nyelvet, ha rászorul.
Naprózsa
2019-11-07 at 12:55
Amit még kifelejtettem érvként: azt mindenki elismeri, hogy sokan vannak, akiknek a fejébe nem megy bele a matematika, fizika – ami nekünk mérnököknek furcsa, hogy mit nem lehet ezen nem érteni?
Van akiknek a kémia a “kínai”. Vannak antitalentumok technikából vagy tornából, rajzból ügyetlenek?
Akkor miért nem lehet elfogadni, hogy vannak, akiknek a nyelvek tanulása maga a kilátástalan gyötrelem, és azzal az erővel amivel valamennyire, akcentussal elsajátítanak egy nyelvet, két másik szakmát is meg tudnának tanulni?
Ne külföldnek képezzük a szakembereket, s utána rácsodálkozunk, hogy ki is mennek. Egy egyetemista nagykorú és bízzuk rá, hogy akar-e külföldiül ingyen tanulni vagy sem?
Namond
2019-11-07 at 13:10
Naprózsa,
Azt se felejtse ki, hogy a műszaki képzés során, alapelv volt, nem kell mindent fejből tudni.
Azt azonban, hogy hol kell utána nézni, azt bizony tudni kellett és ez az önképzés alapja.
Továbbá, a műszaki képzés során az eredmény elméleti amíg nincs próbája, működő modellje, kísérlete.
Amit egy műszaki alkot, tervez, gyárt annak működni kell, erre képzik.
Ez vagy ezek viszont nem mondhatók el sem a közgazdasági, sem a bölcsész, jogász képzésekről, ahol fű alatt, a hallgatók jelentős részét megtévesztve, előlük is rejtve, a kimagyarázást, felelősség áthárítást, megtévesztést, azaz szélhámoskodást oktatják, e liberális időkben.
A hócipőm tele van az alkalmazhatatlan és ezért számtalan kibúvót tartalmazó jogszabályokkal, az életszerűtlen történelem magyarázatokkal és a mesék világába tartozó nyelvtörténeti eszmefuttatásokkal, melyek alapja a hibás és hiányos bölcsész oktatás, nem beszélve a hozzánemértésen túli, feltűnési viszketegségről, hazugságról, rossz indulattól,
Naprózsa
2019-11-07 at 15:30
Így igaz: minden karon ezt mondták a BME professzorok:
“Itt, kollégák és kolleginák, az egyetemi 5 év alatt, csak az alapokat tanítjuk, meg hogyan kell mérnökként gondolkodni, s azt, hogy hol kell utánanézni. Az igazi képzés csak az életben történik.”
S ezzel, hogy nyelvtanulással gyötrik a mérnökhallgatókat, értékes időt vesznek el az amúgy is naponta új és új tudást követelő technikai fejlődésben robbanásszerűen gyorsuló és specializáló szakmákban a mérnököktől vagy akár az orvosoktól, gyógyszerészektől. S hogy nem is kap diplomát nyelvtudás híján, ezzel talán épp a legjobb mérnökhallgatókat büntetik. Mérget vehetünk rá, kedves Namond, hogy legnagyobb arányban a mérnököknek nincs diplomája a nyelvvizsga hiányában, úgyhogy eltörölném ezt a pont a nyugatiak kiszolgálására hozott korábbi rendeletet.
Dodó
2019-11-07 at 08:07
A fenti felvetés alapján, megoldódna a pedagógushiány is egyszerre. De komolyra fordítva a szót, mégis csak nonszensz, hogy a felsőoktatási intézményekben az első szemeszter azzal telik, hogy a nyelvtanár igyekszik társalgási szintre felhozni a hallgatókat, akiknek viszont már van nyelvvizsgája, azok pedig ellóghatják ezt az időt. Így aztán még a diploma megvédéséig sem sikerül szinkronba hozni a hallgatóságot a szakzsargon elsajátítása terén. Persze ezzel egérutat nyer az oktatók egy része, akik egyébként sem lennének képesek – tisztelet a kivételnek -, hogy bizonyos anyagrészeket idegennyelven adjon le. Pedig a felsőoktatásban arra kellene törekedni, hogy a hallgató eredetiben is tudjon szakirodalmat olvasni. Netán a fordítás rejtelmeibe is be lehetne vezetni őket, ami a későbbiek során még a hasznukra is válhatna. Sőt még azt is el tudnám képzelni, hogy idővel minden olyan felsőoktatási intézményben, ahol műszaki képzés folyik: műszaki fordító/tolmácsképzés beindításának a feltételei is megteremtődnek. Szép is lenne! De ez is csak elhatározás kérdése.
Helga
2019-11-07 at 06:55
Kezdjük az elején! Ha egy tanuló 10 év alatt nem jut el arra a szintre, hogy képes legyen nyelvvizsgát tenni, akkor lehet, hogy a nyelvoktatásunk körül kell keresni a választ a miért-re. Lehet, hogy ott van a kutya elásva, hogy az iskolai oktatás keretében nyelvészeket akarunk nevelni, holott elég lenne, ha tudna kommunikálni azon a nyelven, amit választott. Egyszerű példával élve: a kisgyerek hogyan tanul meg beszélni? A család legfeljebb ki-ki javítja, ha egy szót nem mond helyesen, de semmi esetre nem jövünk elő a nyelvtani szabályokkal. S ha van/volna értelme az ún. játékos tanulásnak, akkor annak talán a nyelvoktatás keretében lenne létjogosultsága. S ha valaki a többi tárgyból le tud érettségizni, akkor mivel magyarázható, hogy egy középfokú nyelvvizsgát képtelen letenni? Bár bizonyára kismillióan le fognak ezért rohanni, de szerintem azért, mert már az elején sikerül megútáltatni a gyerekek többségében a nyelvtanulást. De lépjünk tovább! Vajon minden rendben van a tanárképzés vonalán? Azoktól, akik nyelvtanárok akarnak lenni, azoktól elvárható lenne, vagy akár kötelezővé kellene tenni a nyelvvizsga letételét. De akkor miért nem lehet azt az iskola falain belül megoldani, vagyis a nyelvi érettségi egyben nyelvvizsga papírt is jelentene. Ezt akár egy betétlappal lehetne szentesíteni. S hogy valóban jó nyelvtanárok váljanak belőlük: minden segítséget meg kellene adni nekik. Akár úgyis, hogy szemesztereket tölthessenek külföldi egyetemi kurzusokon. Hogy ez sokba kerülne? Meglehet. De volna értelme!
S ennek kapcsán vetődik fel egy másik kérdés is: jó-e, hogy vannak 4-6-8 osztályos gimnáziumok, ahelyett, hogy csak nyolc osztályos gimnáziumok lennének. Miért is érvelek e megoldás mellett? Mert pont a mai rohanó világban nem engedhetjük meg magunknak, hogy az iskola rendszer keretében bizonyos ismereteket kétszer, jól vagy rosszul tanítsák gyermekeinknek. Bár a közmondás szerint: az ismétlés a tudás anyja, de ez manapság már csak módszertan kérdése. Szóval volna itt mit javítani, amihez nemcsak kormányzati akarat szükségeltetik, hanem szemleletvaltasra volna szükség a pedagógusok körében is.
Namond
2019-11-07 at 12:24
Helga,
Kérdései alapvetőek.
1. Minden rendben van a tanárképzés vonalán?
2. Miért engedjük meg magunknak, hogy a mai rohanó világban, az iskola rendszer alapozó, szintre hozó, felzárkóztató képzések keretében bizonyos ismereteket jól vagy ismételten rosszul tanítsák meg gyermekeinknek?
2. Ha valaki a többi tárgyból le tud érettségizni, akkor mivel magyarázható, hogy egy középfokú nyelvvizsgát képtelen letenni?
3. Lehet már a képzés elején sikerül megutáltatni a gyerekek többségével a nyelvtanulást?
4. Példamutatás, nevelés, önálló tanulásra illetve az önképzés szükségességének felismerésére nevelés nélkül sikeres lehet az oktatás?
5. Nem lenne szükség szemléletváltásra a pedagógusok körében, nem kellene tanítóvá, tanárrá válniuk?
6. Az oktatáspolitika rendben van?
7. Miért van az, hogy 1920 óta a kötelező nyelvoktatás sikertelen?
8. Kötelezően tanulni kellett idegen nyelveket a diákoknak és se a német, se az orosz, se az angol, se más nyelv nem vált második nyelvvé?
9. Miért gyökerezett meg azaz elmebeteg gondolat, hogy minden magyar tudjon legalább egy, de inkább több idegen nyelvet?
10. Ez nem a volt szocialista országokra jellemző, benyalni az aktuális regionális hatalomnak?
11. Miért nem elég az, hogy az tudjon akinek a munkájához, hobbijához szükséges, vagy éppen kedvét leli benne?
12. Miért, kinek az érdekében próbálják az oktatás politikusok kikényszeríteni a második nyelv ismeretét? 13. Nem antidemokratikus zsarolás a nyelvtudást felsőoktatási felvételi előírásként, diploma kiadás feltételeként megszabni?
14. Nem tisztességtelenek ezek az elvárások azokkal szemben akik nem nemzetiségi vagy sajátos vallási háttérrel rendelkeznek (szlovák, horvát, szerb, sváb, bolgár, görög, szász, cigány, zsidó), hanem “szín” magyarok?
Dobi56
2019-11-06 at 11:33
Helyes tovább a tahó képzés rögös útján! Legalább nem csak egy szakdolgozatosunk lesz aki beszéli a törököt igaz azt angolul.Ha nem képes valaki egy idegen nyelvet megtanulni mit keres a felsőoktatásban?
Namond
2019-11-06 at 22:42
Dobi56
Van ám olyan tahó sok, akin a képzés sem segített.
“Ha nem képes valaki egy idegen nyelvet megtanulni mit keres a felsőoktatásban?”
Talán olyan szakmai oktatót, oktatókat akik képesek a legújabb külföldi eredményeket megismerni, közzétenni és megismertetni?
?✌
Ez a oktatók dolga nem?
A diáké meg, hogy jó szakember legyen, nem?
?✍
Laskovicz Ilona
2019-11-07 at 06:27
Szerintem ott sem tanulnak, nem gondolom, hogy több tízezer olyan okos gyermek van. Inkább csak azt, hogy leviszik ők a felsőoktatás szintjét. Mert valóban, aki nem tud megtanulni egyetlen nyelvet sem, az hogyan tudja öt, hat év alatt a felsőoktatás elvégezni.
D. László
2019-11-06 at 10:14
Semmi értelme a nyelvvizsga követelménynek: ha valaki nem éri fel ésszel, hogy legalább jó angol nyelvtudással az életben semmire nem megy, nos: akkor nem éri fel ésszel. Ettől még lehet kiváló orvos, mérnök, tanár, csak elzárja magát a nemzetközi érvényesüléstől. Az ő baja. Amikor egy francia céghez jelentkeztem, ahol a lingua franca az angol volt egyébként, beültettek egy üres szobába, ahol volt egy számítógép, kaptam 1 órát, hogy angolul szerkesszek meg egy lakásbérleti szerződést egy expatriot (idevezényelt külföldi vezető) számára. A gépnek semmilyen internet elérése nem volt, szótárt nem kaptam. Megcsináltam. Felvettek. Egy füst alatt letesztelték, hogy: 1. értek-e felhasználói szinten a számítógéphez? 2. tudok-e önállóan gépírni, szöveget szerkeszteni? 3. tudok-e magamtól annyira angolul, hogy szótár nélkül meg tudok fogalmazni egy bonyolult jogi szöveget? 4. ismerem-e a jogi szakmát? A legvégén by the way kérdezték csak meg, hogy szakvizsgám van-e? A fiam jogi végzettséggel egy nagy multinál üzleti elemző: mivel folyékonyan beszél/ért angolul, továbbá keni-vágja az informatikát, kitűnő projektmenedzseri vénája van, egyszóval: ÉRT AHHOZ, AMIT CSINÁLNIA KELL, hát alkalmazzák. Sza–nak bele a jogi diplomájába, meg a nyelvvizsgájába (ami van neki 2 felsőfokú is, de minek – tudni kell, nem pedig papírt lobogtatni).
Namond
2019-11-06 at 22:33
D. László
??
Minden így igaz, a papír teljesen felesleges a szabad világban, csak azaz számít megoldom-e a feladatot vagy sem. Ja, meg legyen munkavállalási engedély és tb szám.
Komcsi csökevény a dokument(ü) jeszty?
Vajda Miklós
2019-11-06 at 10:05
Bravó Schanda Tamás államtitkár úr!
Egy újabb visszalépés, egy újabb meghátrálás a lumpenproletariátus előtt. Újra haladunk a lenini úton, ahol annál nagyobb pozícióba kerülhet a bunkó, minél kevesebb iskolája van.
mg kellene néz ni, hogy az országgyűlési képviselők közül kinek milyen végzettsége és nyelvtudása van. Ezekkel akarnak önök NER-t építeni?
Apropo’s ön milyen nyelveken beszél?
Namond
2019-11-06 at 22:26
Vajda Miklós
“mg kellene néz ni” ki mondja és miért. Nem, de?
sorry
2019-11-06 at 09:32
Ha valaki 18 éves korára nem képes letenni egy középfokú nyelvvizsgát a sok segítség ellenére – nyelvterületre utazás,iskolai oktatás emelt óraszámban, hitel a tanulásra, ingyenes nyelvvizsga – akkor kétséges, hogy eredményesen befejezi a tanulmányait?
Namond
2019-11-06 at 22:25
Is really?
Öreg
2019-11-06 at 09:04
ennél nagyobb marhaságot nem is lehet csinálni! Ha nyelvvizsga nélkül lehet felsőfokú oktatásban részesülni, akkor sok esetben – úgy mint most – igénybe veszi a képzést de a végén a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomát. A képzés költségei mennek a kukába. Ez egy őrült javaslat, ebben a “szép új világban” már nem lehet nyelvtudás nélkül boldogulni.
Magd@
2019-11-06 at 09:14
Dög lusták a diplomára ácsingózó fiatalok.
Ahelyett, hogy azt a maximális segítséget igénybe vennék, amit a kormány térítés mentesen nyújt, ágálnak ellene!
Egy idegen nyelv megtanulásához, szorgalom és kitartás szükséges, ami sok fiatalból hiányzik!
Az okos telefonjuk segítségével, ami szinte állandóan a fülükbe dugva elzárja őket a külvilágtól, esetleg nyelvet/ nyelveket tanulhatnának.
Csak az állandó ismétlés, olvasás hozza meg az eredményt.
Ezek szerint nem érdemesek a diplomára, mert a szellemi szintjük sajnos eléggé korlátozott
.
Nagy Zoltán
2019-11-06 at 09:27
Én azért feltennék még egy kérdést. Ma egy átlagos diák az általános iskola harmadik osztályától kezdve tanul nyelvet. Közoktatásunk 10 év alatt nem képes elérni azt hogy a nyelvi érettségi egyenértékű legyen a közép fokú nyelvvizsgával.Vagy ha nem az érettségi hát akkor tudjon már nyelv vizsgát tenni. TÍZ ÉV alatt. A magán nyelviskolák nulláról indulva néhány hónap utánra ígérik a nyelvvizsgát. Sok esetben ugyanazok a nyelvtanárok akik a középiskolákban négy év alatt a közelébe sem juttatják a diákjaikat a nyelvvizsgának.Hogy is van ez? Ha tíz év alatt semmi eredmény akkor minek kell a magas nyelvi óraszám? Teljesen felesleges, ha a nyelvvizsgához mindenképp magán úton lehet csak hozzájutni
varga eszter
2019-11-06 at 11:33
Istenem, ha annak idején mi ennyi kedvezményt, lehetőséget kaptunk volna, bizony én is meg tudtam volna csinálni nemcsak 1 de talán több nyelvvizsgát is.
Talán ha a fiatalok tanulnának és nem pedig tüntetgetnének, lenne idő, no meg akarás a tanulásra is.
Namond
2019-11-06 at 22:22
Nagy Zoltán
A magán nyelviskolákban ugyanazok a nyelvtanárok akik a középiskolákban négy év alatt a közelébe sem juttatják a diákjaikat a nyelvvizsgának?
??
A diplomához miért is kell egy, kettő felsőfokú nyelvvizsga?
Kiknek képezzük közpénzen a diplomásokat?
??
Ez a nyelvvizsga előírás nem Magyar Bálinttól származó, SzDSz agyrém a felsőoktatásban résztvevők és diplomások számának csökkentésére?
??
Miért nincs előírva a középiskolai oktatóknak egy legalább nyelv felsőfokú szakmai ismerete és szakcikkek adott számú fordítása?
??
Miért nincs előírva az egyetemi oktatóknak kettő-négy nyelv felsőfokú szakmai ismerete és szakcikkek, szakkönyvek adott számú fordítása, melyeket az Oktatási Hivatal elbírál terjesztésre?
??
Miért nincs előírva, de legalább ajánlva, külföldi cégvezetőknek a felsőfokú magyar nyelvismeret?
??