Kilencven éves Edwin “Buzz” Aldrin, a kollégái által csak Doktor Randevúként emlegetett amerikai űrhajós, aki 1969. július 21-én második emberként léphetett a Hold felszínére. Születésnapja alkalmával felidézzük azt a megmosolyogtató epizódot, amelynek során a még csak hetvenes évei végén járó Aldrin bepancsol egy őt zaklató összeesküvéselmélet-hívőnek, aki először Bibliát nyom az idős űrhajós arcába, majd lehazugozza, letolvajozza őt, mondván, nem is járt a Holdon.
Egy kis pofon egy ember számára, de óriási csapás az összeesküvés-elmélet gyártóinak
Mint majd az alább közölt életrajzi összefoglalóból is kitűnik, az éltanuló, a katonai és a tudományos világban is bizonyító Aldrinnak komoly törést jelentett életében a Holdra lépést követő időszak, ahol neki csak a második hely jutott Neil Armstrong mögött. Hosszú évek kellettek ahhoz, hogy Aldrin megtalálja a helyét a Földön is, és talán ennek volt köszönhető az a megmosolyogtató, bár nem túl elegáns epizód, amelyről videónk is szól. Az eset Bart Sibrel 2002-es akciójához köthető, amelynek az volt a kiindulópontja, hogy nem is járt ember a Holdon, az egészet Stanley Kubrick, a 2001 – Űrodüsszeia készítője rendezte, átejtve az egész világot. A kissé túlságosan izgága és szemtelen Sibler kamerákkal felszerelkezve, egy Bibliával a kezében csapott le Aldrinra, azt vágva a már akkor is 72 éves űrhajós arcába, hogy becsapta az amerikai polgárokat, és valójában nem is járt a Holdon. Sibrel kezdetben csak azzal provokálta Aldrint, hogy tegye a Bibliára a kezét, és esküdjön meg, hogy megtörtént a holdraszállás, de ezt még inkább kitéréssel hárította a veterán űrhajós. Aldrinban végül akkor szakad el a cérna, amikor Sibrel tiszteletlen hangnemben egyszerűen gyávának, hazugnak és tolvajnak nevezi Aldrint, aki erre már egy kiadós ütéssel reagál. A hetvenes évei elején járó Buzzban ráadásul volt annyi szufla, hogy Sibrelt a páfrányok közé repítse. Az összeesküvés-hívők azóta óvatosabban kezelik Aldrint. Az űrhajós idős korára jellemzően inkább volt hajlamos kritikával és humorral fordulni a holdraszállás utóéletéhez; ennek is volt betudható szereplése az Agymenők című népszerű televíziós sorozatban, amikor csokit osztogatva a gyerekeknek próbálja bizonygatni, hogy ő egy igazi űrhajós, aki járt a Holdon.
Éltanuló, katona és tudós
Edwin Eugene Aldrin Jr. egy katonai pilóta fia, a testvérei által ráragasztott Buzz becenevet idővel hivatalosan is felvette. A repülés iránti szenvedélye miatt a tudományos ösztöndíjat elutasítva a híres West Point katonai akadémiát végezte el, kiemelkedő eredménnyel. 1951-ben vadászpilótának jelentkezett, és mivel a külön fegyvernemként csak néhány éve létrejött légierőnek akadémiája nem volt, egy támaszponton kapott alapszintű kiképzést. A koreai háborúban 66 légi csatában vett rész, és 2 ellenséges repülőgépet lőtt le. A háború 1953-as befejeződése után nukleáris fegyverekkel felszerelt gépekkel repült, 1959-től a híres MIT-n asztrodinamikát hallgatott, 1963-ban asztronautikából a PhD-fokozatot is megszerezte.
Űrhajósnak először 1962-ben jelentkezett, de mivel nem berepülő pilóta volt, elutasították; a következő évben egy újabb válogatás során már alkalmasnak találták. Mivel ő volt az első asztronauta, aki tudományos fokozattal rendelkezett, feladata pedig az űrjárművek találkozásának és dokkolásának kutatása lett, társai csak “Doktor Randevúnak” hívták. 1966-ban a Gemini-program utolsó küldetésén, a Gemini 12 fedélzetén feljutott a világűrbe. A holdraszállást előkészítő út során az űrhajó összekapcsolódott egy Agena célrakétával; a művelet előtt a radar felmondta a szolgálatot, de Aldrin, akinek ez volt a szakterülete, látás után hajtotta végre a műveletet, majd hosszú űrsétát is tett.
“Csak” másodikként lépett a Holdra
Aldrin az Apollo-program elindulása után Neil Armstronggal együtt az Apollo 9 pótlegénységének tagja lett, ami azt jelentette, hogy Michael Collins társaságában ők indulhattak útnak az első holdraszállást végrehajtó Apollo 11 fedélzetén. A NASA csak röviddel a küldetés előtt határozott úgy, hogy ne Aldrin, hanem a kisebb “egóval” rendelkező Armstrong legyen az első ember a Holdon. A döntést úgy csomagolták be, hogy a kis helyen szorongó űrhajósok közül egyszerűbb, ha a létrához közelebbi Armstrong megy előre. A legrosszabbul a személyzet harmadik tagja, a holdraszállást égi kísérőnk körül keringő anyahajóból végignéző Michael Collins járt, akinek nevére ma már nem sokan emlékeznek. Az Apollo 11 fellövését 1969. július 16-án a helyszínen egymillió ember nézte, azt pedig félmilliárdnál többen a televízióban, amint július 21-én 2 óra 56 perc 15 másodperckor Neil Armstrong személyében első ízben lépett ember idegen égitest felszínére. Húsz perccel később Aldrin is csatlakozott hozzá, Jóllehet a köztudatban Armstrong szállóigévé vált szavai – “kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek” – élnek, az első szavak Aldrin szájából hangzottak el a leszállás után, igaz, ezek elég prózaiak voltak:
OK, a motor leáll.
Érdekesség, hogy a holdraszállásról készült fotók többségén Aldrin látható, mert a fényképezés Armstrong feladata volt.
Aldrin soha nem tudott megbirkózni azzal, hogy csak második lehetett égi kísérőnk felszínén. Megkapta ugyan a legmagasabb amerikai kitüntetést, nemzetközi előadókörutat tett, kisbolygót és a Holdon krátert neveztek el róla, de nem sokáig élvezte a rivaldafény rá eső (kisebb) részét. Új kihívást nem látott maga előtt, elhatalmasodott rajta a depresszió, amit az is súlyosbított, hogy várakozásaival ellentétben nem léptették elő tábornokká. Inni kezdett, két házassága is tönkrement, végül idegösszeomlással kórházba került. Nem véletlenül választotta később emlékiratainak a Visszatérés a Földre címet; a több értelemben vett visszatérés volt számára a legnehezebb. Mindezt a nyilvánosság előtt szigorúan titokban tartották; csak annyit lehetett tudni, hogy Aldrin 21 év aktív szolgálat után leszerelt. Ezután foglalkozott űrhajótervezéssel, kutatással, volt tanácsadó olajcégeknél, autókereskedő, hirdetett kocsikat és órákat. Készített – természetesen űrtémájú – számítógépes stratégiai játékot, a holdraszállás negyvenedik évfordulóján népszerű rapsztárokkal egy lemezt és videoklipet, és még nyolcvanévesen is szereplést vállalat Pamela Anderson oldalán az egyik amerikai tévécsatorna táncos műsorában. 2016-ban egy antarktiszi expedíción vett részt, ahonnan a 86 éves asztronautát hegyibetegség miatt ki kellett menekíteni, de így is ő lett a legidősebb ember, aki megjárta a Déli-sarkot.
Aldrin csalódásai ellenére is az űrhajózás lelkes propagálója; ma előadásokat tartva járja a világot. Nehezményezi a takarékoskodást e téren, mert szerinte az űrkutatás beruházás a jövőbe. Úgy véli, hogy nem a Holdra kellene visszatérni, hanem célba venni a Marsot, ahonnan esetleg az élet származik. Öt éve adták át a floridai egyetem róla elnevezett kutatóközpontját, amelynek feladata a Mars feltérképezése és egy leendő Mars-kolónia létrehozásának előkészítése.
Forrás: youtube.com/MTI; Vezetőkép: MTI
Hesslerezredes
2020-01-21 at 15:44
Ha nem volt Holdra szállás, akkor a Föld lapos. A Föld nem lapos. Volt Holdra szállás. Ez egy matematikai logikailag tökéletes következtetés. A valóságban: természetesen VOLT Holdra szállás. Ezt az átverést nem lehetett volna megcsinálni, annyi embert kellett volna beavatni, hogy az aztán mind tartsa a száját, hogy teljes képtelenség. A szovjetek sem vitatták soha, pedig elég jó volt az amerikai rezidentúrájuk. Szerintem igazából nem a Marsra kéne menni, hanem a Saturnus holdjára a Titánra, az sokkal érdekesebb, terraformálhatónak látszik, és hát pár milliárd év múlva – amikor a Nap vörös óriás lesz, ez a zóna lesz a lakható zóna, ahova az emberiség – ha még létezik majd – át tud majd települni (mivel addigra a Földet a Nap nyomtalanul bekebelezi a Marssal együtt). Csak hát egy Titán-utazásra a mai képességeink még messze nem elegendőek. Irtózatos a távolság, borzasztó a kozmikus sugárzás, ez ma nem egy retúr út lenne. És hát valahogy az egyik Jupiter holdat, az Ió-t ki kéne téríteni a pályájáról, hogy a Titánnal egyesüljön, hogy utóbbi nagyobb legyen és legyen rajta elég víz. Na ez így aztán már tényleg sci-fi a köbön…
Netuddki
2020-01-21 at 15:01
En buszke vagyok ra hogy voltunk a holdon, amikor ‘65 korul kezdtek felmerulni a ketelyek hogy kepesek vagyunk e ra akkor ertek el az oroszok a Luna val a holdat, a programban reszt vevok akkor igy biztattak egymast: “az oroszok mar fent autoznak, ne legyunk masodikak!”
Az emberiseg tortenelmenek egyik legszebb epizodja mikor kigondoltuk, elterveztuk es megcsinaltuk ezt.
Miert nem mentunk vissza?
– mar az Apollo 12 re se volt kivancsi a kutya se, az oroszok negyszer annyi kozetmintat hoztak vissza ugy hogy embert nem is kuldtek, 400.000 mernokot meg egyszer osszeteombitalni lehetetlen volt mar 1980 ban is, mert VESZELYES, ez nem rutin ( a vilagurbe kijutni meg szaz evig nem lesz az ) nem mentunk vissza mert a hold tudomanyos szempontbol erdektelen. A Mars nagyon is az, en mar nem elem meg hogy lassam amint egy Foldon szuletett ember all a Marson ( azt meg foleg nem hogy ember szulessen a Marson ) de remelem az emberiseg kepes lesz eljutni a Marsig, es meg tovabb!….
vektortér
2020-01-21 at 13:00
Hollywodd mindig is élen járt a kiváló minőségű propagandaanyagok legyártásában.
Toni
2020-01-21 at 12:03
A videó alapján kijelenthetem, hogy Aldrin 80 évesen erősebb volt mint a FIDESz ugyanis neki nem kellett három csapás, elég volt egy is! – Irigylem a fittségét.
Toni
2020-01-21 at 11:46
Űrverseny folyt amit az usákosok megnyertek. Az oroszok azontúl hogy lemaradtak egy csomó rubelt is “kidobtak” tehát a gazdasági háború terén is hozott eredményt. Kitermelhető dolgot nem találtak, hoztak kőzetmintát, több pénzt nem érdemes belerakni. Szerintem ezért nem foglalkoztak tovább a dologgal.
Laca
2020-01-21 at 12:36
Az amcsiknak igenis nyereséges volt!
Rengeteg kifejlesztett anyag/technika jelent meg később a hétköznapi piacon.
most csak kettő jutott hirtelen az eszembe,: hő-visszaverő fólia és Memória hab.
Kismillió termékben ott a korai űrtechnika.
Netuddki
2020-01-21 at 15:08
A tepozar, a pillanatragaszto, az “invisible ink”, a festekpatronban levo porozus tinta ami ho hatasara kezd “dolgozni” es ezerszer kisebb helyen elfer, a jeltovabbitas szeles savva valasa ( korai HD ), a muanyagok gyorsabb megjelenese, a vakumfoliazas biztonsagossa tetele ( ennek koszonheto a brestimplant, mikor a noknek beultetik ) a sor vegtelen.
Mátyás
2020-01-21 at 11:24
Az viszont nem összeesküvés-elmélet, hogy Aldrin is szabadkőműves. Bár köztük is vannak normálisabbak.
Naprózsa
2020-01-21 at 09:48
Semmiféle negatív hozzáállás nincs ebben, hogy kételkedünk a holdraszállásban miután vagy 40 éve egyetlen ország sem ismételte meg.
A homo sapiens évezredek óta nézegeti a Holdat azzal a vággyal, hogy ráléphessen, megtehetjük, aztán legyintünk és még egy holdbázist vagy egy mszájlit sem teszünk rá?
Ugyan már! Sok milliárdos odaadná a vagyona felét is, hogy maga is fölmehessen, tehát nem pénz kérdése. Akkor meg ugyan mi?
Talán valami védi a Holdat? Vagy nem tudják garantálni a fizetővendég visszatérését…
Most már csak azért is föl kellene menni, mert ahogy telik az idő, gyarapodnak a kételyek. Bennem is pont az eltelt holraszállásmentes évtizedek keltették föl a gyanút.
De mindenki azt hisz el amit akar. Szerencsére ezen legalább nem múlik semmi, ellentétben a klímahazugságokkal, s nem is folytatom a vitát.
ssanyi
2020-01-21 at 12:30
Melyik ország vállalná a holdbázis megépítését és üzemeltetését? Lehet hogy néhány milliárdos odaadná a fél vagyonát, de nem biztos hogy elég egészséges testileg és nem biztos hogy elbírná mentálisan is, amellett hogy a pénz sem lenne elég rá. A legfőbb kérdés azonban hogy minek tennék!? Nem hozna több információt mint a holdra szállások eddig hoztak! Tudja hogy hol végzik a Marsra küldendő emberi teszteket? Sivatagokban, ott szimulálják és próbálják ki az eljárásokat és eszközöket, valamint hatástanulmányokat hogy hogyan viselkednek ilyen környezetben. Nem tudom hogy a gyanú megszüntetésére mennyi ember mondaná hogy “persze, költsétek a billiárdokat”, mert a 60-as évek végéig közel 86 milliárd dollárba került az USA-nak a holdra szállás program!
Mr. Smith
2020-01-21 at 09:02
Ha a nácik eljutottak volna a Holdra vagy az űrbe, nem Londont vették volna célba a V2 rakétával, hanem Amerikát, aztán Londont. Messze nem lehettek erre képesek az akkori viszonyok között.
Laca
2020-01-21 at 08:13
Ennyi negatív figurát még nem láttam!
Nézegessetek utána rendesen.
Szerintetek a hidegháború közepén,élő egyenes adásban le kellet volna közvetíteni a teljes 3 vagy mit tudom én,hány napos küldetést?
Arról nem is beszélve ,hogy az akkori NASA Inkább katonai felépítéssel rendelkezett.
A küldetés elnyerésének komoly ára volt,megfigyelték őket éjjel nappal+ a családjukat is.
Nem csoda ,hogy sok űrhajós nem bírta idegekkel.
Eszmegall
2020-01-21 at 05:27
Ezsem megáll ezektől a hozzászólásoktól Nem úgy nem akkor hogyneee.. A SZU kezdte terjeszteni ezt az ostobaságot.
Hogy a Hold televan a széthagyott cuccaikkal az ott hagott rowerekker és a nyomaikkal a le- és felszálláskor hagyott hajtóműnyomokkal senkit ne zavarjon.
Csak 2008 óta 1 Japán, 1 Indiai és legutóbb egy kínai szonda készíett ezekről nagy felbontású képeket minden ott van ahol hagyták és ahogy hagyták.
Persze értem ‘nem nézek a tükörbe úgy sem látok benne semmit’ ugye?
Laca
2020-01-21 at 09:59
Arról nem is beszélve?hogy több leszállási helyen is hagytak prizmákat.
És ezekkel a mai napig mérik a hold pillanatnyi távolságát.
Ezek a prizmák a lézersugarat ugyan oda verik vissza ahonnan küldték.
Bátran utána lehet nézni!
ssanyi
2020-01-21 at 12:19
H. Gábor, teljesen igaza van! Elvégre a föld lapos és emiatt nem is lehet innen űrhajót indítani a Holdra! Nem baj hogy hagytak ott prizmákat a távolságméréshez, ezeket mai napig használják, nem baj hogy amatőr csillagászok is ellenőrizhetik a mai napig a fentieket?
Naprózsa
2020-01-21 at 04:15
Gyerekként láttam és évtizedekig elhittem. Aztán olvastam, hogy Werner von Braun, a náciból amcsi rakétatudós halálos ágyán azt mondta, hogy a Holdról nem tudjuk visszalökni magunkat, mert itt a Földön is mekkora rakétarendszer kell a gravitáció leküzdéséhez. A holdkomp üzemanyag készlete pedig nagyon kicsi volt ehhez…
Nem tudom eldönteni, hogy igaz-e ez, de azért furcsa, hogy nem építettünk valami kis emlékművet, bázist ott 50 év alatt sem. Mi homo sapiens nem ilyenek vagyunk. Ez pedig von Braunt igazolná…
Sztem jártunk a holdon, de nem akkor, hanem sokkal később….de úgy, hogy ők ott maradtak és nem az “jött vissza” akit felküldtek meghalni.
ssanyi
2020-01-21 at 12:15
Erre volt ott a Hold körül keringve az anyaűrhajó, a Hold körüli pályát (is) használták használták hogy megfelelő lendületet nyerjenek a visszaúthoz. A Hold tömegvonzása jóval kisebb mint a bolygónké. A Földről indított ürhajók is használják a ezt a “parittyázós” módszert. Emiatt van az űrhajóknak felbocsátáskor indítási ablakuk, az az időszak ami alatt az adott helyről megfelelő pozícióból tudnak indulni a földi tömegvonzás.
https://www.seminarsonly.com/mech%20&%20auto/Re-entry%20of%20Space%20Vehicle.php
Netuddki
2020-01-21 at 15:10
A foldi gravitacio nagyobb, ezert kellett a saturnV, a holde kisebb, ezert volt eleg negy booster.
Gondolkozz.
( XY ezt es ezt mondta a halalos agyan cimu dolgokkal meg vigyazni kell )
csakafidesz
2020-01-21 at 02:41
A nácik Sztálingrádig is nehezen jutottak el, visszafelé már jobban igyekeztek…
csomor
2020-01-20 at 21:12
Kicsit a holdraszálással az a problémám, hogy képzeljük el hogy Kolombusz hazatérve amerikából azt mondaná: Na jó itt is voltunk, DE most 60 évig már biztos NEM TUDUNK visszamenni. Ha esetleg mégis visszamennénk úgy kb.10 év felkészülés kell hozzá. Bár anno elég volt 4-5év is! aha…
Ja igy én is voltam a marson, csak most nem akarok visszamenni. 😀
ssanyi
2020-01-21 at 12:08
Khmm, khmm. Nem egy alkalommal jártak a holdon, 1969. november, 1971 január és 1971 júliusában például (holdkomp)! Akkorra megelőzték a szovjeteket az űrversenyben és az amerikaiak is elégedetlenkedni kezdtek a sok “eltapsolt” pénz miatt, pedig technológiailag rengeteget nyertek vele! Visszatudnának menni de, 1, egyszerűbb (és biztonságosabb) robotokkal megoldani 2, nagyon drága az emberi utazás (létfentartó eszközök, a napi szükségletek biztosítása (élelem, víz, tisztálkodás és ki-nagydolog). Talán így érthetőbb a dolog miért nem volt több holdutazás, a Mars felé akartak indulni, de a pénzügyi források megvonásával megtört a lendület.
Etel
2020-01-20 at 20:37
Élő adásban láttam a holdraszállást, azóta nem hiszem el, hogy így megtörtént, és ebben az itt közölt színes kép csak megerősít, még az is, hogy azóta nem is akartak legalább még egyszer odamenni, rögtön a Mars őt vették célba, és még mindig az a cel. Az asztronautakon nem múlik, elszántak és képzettek. De akkor mi az, amin mégis.
csakafidesz
2020-01-21 at 02:39
Az akkori fekete fehér tévék képe nagyon gyatra volt. A National Geographic (akkor még nem volt elérhető a könyvtársak jórészében sem) képei azonnal megerősítettek benne, hogy a dolog igaz. A zászlót sem a szél lengeti, szándékosan préseltek hullámot bele.
AKissLaci
2020-01-22 at 14:42
Ezen röhögtem a legjobban a konteós “érveléseken”, Greta Thunberg korai előfutárain.
Miért kell foglalkozni olyan “érvekkel”, ami egy olyan véglény szájából jön, aki azt sem tudja, hogy a Holdon nincs légkör. Annak hiányában pedig a szél, ugyebár…
AKissLaci
2020-01-22 at 14:39
Ez így azért nem egészen igaz.
Egyrészt legalább 3 vagy 4 alkalommal leszálltak még a jenkik a Holdon az Apollo-program további részeiben, a következő három évben. Párra vittek magukkal holdjárót is, amit minden gyerek ismer (https://en.wikipedia.org/wiki/Lunar_Roving_Vehicle), azt már kevésbé, hogy a futóművét egy magyar mérnök, Pavlics Ferenc tervezte. Nemrég a kínaiak szálltak le a Holdon (bár ember nélkül), amiben az volt a trükkös, hogy ők a túloldalán (a Holdnak mindig csak az egyik oldalát látjuk a Földről), és most az indiaiak is oda akarnak menni.
Másrészt: már egy csomó Hold-szonda végigfényképezte a Hold felszínét, többek között a leszálló zónákat is. Az Apollo 11-nél van egy-két biszbasz, ami aggályos, de a legnagyobb mesterséges objektum, maga a leszálló egység alja az egyértelmű. (https://en.wikipedia.org/wiki/Lunar_Reconnaissance_Orbiter#/media/File:Apollo11-LRO-March2012.jpg LM=Landing Module, leszálló egység). Kivéve, persze, ha ezt is a húsz éve halott Stanley Kubrick rendezte.
Harmadrészt: hogy oda lehet menni, az már Armstrongék idejében sem volt vitás. Az oroszok már tíz évvel korábban letettek a Holdra egy szondát (Luna-2). A macerás az volt, hogy hogyan lehet onnan visszajönni – a híres Kennedy-beszédben sem az volt a lényeg, hogy embert tesznek le a Holdra, hanem az, hogy haza is hozzák. Na, az tartott még 10 évig.
Harmadrészt
csakafidesz
2020-01-20 at 20:24
Az első Holdraszállás is valóságos volt, nem szimuláció. Armstrong valóban először lépett a holdra, utána Aldrin, de ez egy hülye álprobléma. Valakinek ki kellett elsőnek mászni egy pici lyukon, ahol épp kifért egy ember. Az egész holdra-szálló egység akkora volt, mint egy Fiat 500 autó. A Hasselblad fényképező úgy került Armstronghoz, hogy miután kipréselte magát a lyukon Aldrin kiadta neki a kabinból. A film és a fotók tanúsága szerint a kenguru ugrásokat élvezték a legjobban a sekély gravitációval. Nem semmi helyből 7-8 métert ugrani..