2020-ra el(vissza)jutottunk oda, hogy egy olyan, elvileg ideológiamentes szakterületnek, mint az archeológia, is bizonyítani kell, hogy nem burzsoá tudomány. Az archeológia művelői, hogy megfeleljenek ezen elvárásnak, és ezen elvárásnak megfelelve pályázati pénzekhez juthassanak Európában, elővették Marx asztal- és szerzőtársának, Engelsnek A család, a magántulajdon és az állam eredete című munkáját, mert az abban szereplő bődületes marhaságok ma éppen úgy kötelező érvényűek, mint Liszenko uralgása idején.
Történt, hogy az észt sajtó büszkén számolt be róla, hogy egy nemzetközi, archeológusokból álló csapat részeként a Tartui Egyetem munkatársa is részt vesz egy kutatásban, a prehisztorikus Európa egyenlőtlenségeinek tanulmányozása céljából. A három országból verbuvált csapatnak az European Research Council 2 millió eurót ítélt meg támogatásként – ezzel is jelezve, hogy járvány idején sincsenek fontosabb problémáink, mint a kitaláltak. Az estonianworld.com cikkének második fele azért elárulja, hogy nem Engels vonalán indulnak el, hanem temetkezési szokásokat, DNS-eket, tárgyi- és anyagmaradványokat készülnek vizsgálni és rendszerezni, vagyis a dialektikus materializmus kötelező kűrjei csak azért kerültek elő, hogy az Európai Unió is támogatásra méltónak találja a pályázatukat.
Azaz, az European Research Council támogatási rendje a Szovjet Tudományos Akadémia liszenkoi-elveken nyugvó eljárásán alapul. (Hogy a komcsik is értsék: A SZTA az alépítmény, a ERC a felépítmény.) A kutatási tervezetet vagy megfelelő elvtársak adják be, akik a múltban már bizonyították, hogy ideológiailag megfelelően képzettek, vagy a pályázatban elhelyezik a megfelelő oldalakon a megfelelő vörös farkakat, mely szerint a kutatás megfelel Marx és Lenin elvtársak út- és iránymutatásainak. Ezért kell az európai őstörténetben is az egyenlőtlenségeket, a férfielnyomást, esetleg a rasszizmust és a társadalmi kirekesztést vizsgálni. Mit lehet tenni, erre gerjednek Brüsszelben, elvégre kit érdekel Samu Vértesszőlősről, ha nem verte az asszonyt és nem zsákmányolt ki valakit két tűzrakás között.
Engelsnek A család, a magántulajdon és az állam eredete című munkája pedig kitűnő alapanyag azoknak, akik nem igazán akarnak elmerülni a tudományos marxizmus hiedelemvilágában, de szeretnének a szakmájukban dolgozni az egyre inkább szovjetizálódó Európában. Engels ugyanis klasszikus társadalomtudósként járt el e műve megalkotása során is, tehát grafomániája kiélésekor – ahogy a többi írásában – a tényeket és az eddig felhalmozott tudást abszolút mértékben negligálva nekiállt spekulálni a régmúltról, hogy azt is beleszuszakolja valahogyan a szocializmus dialektikájába. A vonatkozó fogalmazásnak tehát nincs semmi értelme, de tele Ctrl+v–Ctrl+v-vel megfogható vörös farokkal, ami uniós támogatásra váltható. Bravúros példa következik.
Marx a férfi–nő viszonyt, mint (természetes és egyben) közvetlenül társadalmi viszonyt, reális létezésmódot fogta fel; „szemlélhető tény”-nek egyáltalában nem a nembeli lény nemi aktusát, hanem a reális közösségformát tartotta. Harcban a nőközösségnek a kapitalizmusra jellemző alantas (gemein) gondolatával, ugyanakkor túljutva már a hegeli fogalmakon, a fiatal Marx „antropológiai” fejtegetése a történelmi materializmus – empirikus kutatásra alkalmas – családfogalmát alapozza meg
– írja Tőkei Ferenc Engels munkájáról, és e rövid bekezdés elolvasása után is nyilvánvalóvá válhat a dolgozó számára, hogy a vonatkozó írásműnek az égadta világon nincs semmi értelme, csak szaktudományos szöveg látszatát keltve tépegeti a dadaista marxizmus tulipánjának szirmait.
Liszenko a Szovjet Tudományos Akadémia első elnöke volt, ő határozta meg, mi számít burzsoá tudománynak, mit tiltott gyakorolni. Hogy mi volt megfelelő tudomány, melyik szolgálta a proletariátus érdekét, azt az döntötte el, hogy milyen mennyiségben lehetett beleszuszakolni a kommunista szókészlet elemeit. Például a csillagászat is lehetett komilfó, ha a tudóselvtárs úgy írt, hogy a Naprendszer történelmét végigkísérő szakadatlan osztályharc során a fehér óriásból szükségszerűen lesz vörös törpe.
Marx és Engels azért foglalkozott az őstörténettel (az íróasztal mögül), mert meg kívánták húzni a történelem ívét, ami náluk (és az Európai Unióban) a kommunizmusban végződik, a család pedig ennek az ívnek a része. M&E íróasztal mögött kiérlelt álláspontja szerint a család szükségszerűen fog feloldódni a proletariátusban (a másik nemes német kísérletnél a család a Lebensborn programban és a pártban oldódott fel, ma meg éppen a feministák próbálják feloldani valamiben – a szerk.), amivel megszűnik a férfiuralom és a monogámia (jól látható, hogy az ókomcsikra a gyilkolászási vágy mellett még a teljes erkölcstelenség volt jellemző, és ahogy a gyilkolászáshoz, úgy a más feleségének a megizéléséhez is ideológiát gyártottak).
Ehhez a marxi történelemszemlélethez kanyarodtunk vissza az Európai Unió segítségével, amikor megint nem lehet úgy állkapcsokat kiásni a földből és DNS-spirálokat vizsgálni, hogy a kutatás célja között ne kerüljön meghatározásra a nemes vademberből a földművelés során patriarchává korcsosult, de végül a proletariátusban feloldódó emberének hablatyolása.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a jóváhagyó bizottságok is pont úgy működnek, mint a kommunizmusban. Figyelmetlenül és csupa sötét pártbizalmiból összeállítva. Elég beleírni a pályázati anyagba a marxista bullshitet (zenetudósoknak tipp: Mozart dallamvilágából kihallatszik az elnyomott proletariátus jajkiáltása, a Varázsfuvola pedig egy meleg előbújás-történet), már pittyen is a telefon, lehet ásni, kutatni, rendszerezni. Az uralkodó liberális ideológiát kiszolgáló, ugyanakkor hozzáadott értéket nem képviselő kalauzhalak pedig minden rendszerben vannak (ld. ormánsági szivárványcsaládok – Magyar Tudományos Akadémia), inkább örüljünk, hogy egyelőre még nem indult el senkiért a kék mezőben csillagokkal díszített zászlós fekete autó, mert valamelyik kutatás eredménye nem szolgálja megfelelően a proletariátus liberalizmus érdekét.
Veres Péter
2020-04-14 at 20:16
Megismétlem: sajnálatos módon ez a felületes újságcikk a PS-ban egyértelműen politikával kevert abszolút zagyvaság. És nem csak azért, mert a fiatal felületes újságíró Liszenkot teljesen tévesen a szovjet akadémia elnökeként mutatja be a magyar olvasónak, ami szemenszedett hazugság. Akárcsak az egész szerencsétlen cikk, amely hemzseg félrevezető jellegű végtelenül primitív hibáktól. Mind a nyugati, mind az orosz tudomány figyelmét többször felhívtam külföldön publikált tanulmányaimban, hogy a Liszenko körüli problémák nyugaton és keleten egyaránt komoly tudománytörténeti félreértéseken, sőt félremagyarázásokon alapulnak, immár több mint 70 éve. Ezt azonban mostanáig a nemzetközi tudomány, így MTA sem vette észre. Akárcsak nemrég elhunyt Czeizel Endre. Ugyanis Liszenko, Prezent és aktív támogatójuk, Sztálin, valamint Hruscsov szerencsétlenkedése, miszerint a “szerzett tulajdonságok állítólag öröklődnek” — nem más, mint a kétségtelen zseniális angol biológus CH. DARWIN,egykoron felettébb népszerűvé vált, de alapvető módszertani tévedése. Ezt azonban tetézte, hogy éppen akkor a Szovjetunóba emigrált baloldali amerikai genetikus Hermann Muller 1936 decemberében a moszkvai biológiai kongresszuson, csaknem félőrült módjára, felajánlotta Sztálinnak a szocializmusnak az akkor divatos áltudománnyal, az eugenikával való összekapcsolását, amelynek során számára kitenyészti a zseniális kommunista embertípust.Ezzel Muller lényegében akaratlanul is politikai provokációt követett el, amivel elősegítette a Szovjetunióban a genetika majdnem teljes megsemmisítését. Ugyanis előadásában a munkásosztályt az emberiség genetikai szemetének nevezte, amikor Sztálin meghirdette az osztályharc élesedésének téziseit, amely a 1937-es nagy tisztogatások ideológiai megalapozása volt. Magyarán — Liszenko és ideológiai tanácsadója Prezent, aki egyidejűleg a moszkvai és leningrádi egyetem Darwin – tanszékének vezető professzora volt, kimondottan nyugati koncepciót hirdetettek, azaz Darwin elméletét,akárcsak Sztálin. Minthogy az orosz forradalmárok mind kemény darwinisták voltak. Miközben persze nem vették észre, hogy a genetikatudomány 1936 és 1949 között jelentősen tovább fejlődött, sőt még Darwin egyes hibás tételeit is revidiálta. Dr. Czeizel is nagyot tévedett, amikor a genetika történetéről irt monográfiájában tévesen, a magyar forradalom vérbefojtójának, Hruscsovnak tulajdonította a szovjet genetika rehabilitációját. Ez azonban csak 1964áben politikai bukása után történt, azaz Brezsnyev idején. Jellemző, hogy H. Muller 1946-ban Nobel-díjat kapott a radioaktivitás genetikai hatás kimutatásáért, amit előtte már többen is fölfedeztek. Nem akarunk megalapozatlanul vádaskodni, de történelmi tény, hogy az amerikai kutatók semmilyen orvosi segítséget nem nyújtottak a hirosimai és nagaszaki sebesülteknek, miközben vizsgálták őket. Csak arra az egyre voltak kíváncsiak az emberiség nagy tragédia után, milyen mértékben hatott az atombomba sugárzása a japán emberekre.Ez nem bizony segítette elő az amerikai tudomány hírnevét. Az a töménytelen tanulmány sem, hogy a Szovjetunióban Liszenko, Pretent, Szálin és híveik, azaz a kommunizmus milyen eget verő ostobaságokat hirdetnek. Miközben mind a mai napig nem vették észre az egyszerű, se fontos tudománytörténeti tényt, miszerint mindezt éppenséggel a kollégáik találták ki nyugaton, azaz Angliában és az USA-ban.
csakafidesz
2020-04-15 at 04:18
Az a helyzet, hogy volt egy kis botlás az evolucióban. Amig a homo sapiens szépen fejlődött Teilhard de Chardin útmutatása szerint a nooszféra eléréséhez, addig egy kisebb része valamilyen postarabló útmutatása alapján a homo sovieticus mentális mélységeit célozta meg 🙁
Az eredmény közismert. Az apparatcsik mindig egy fokkal hülyébbnek mutatkozott a központi elvtársaknál, és minnél távolabb lakott Moszkvától annál szentebbül hitt benne, hogy Azsajev egy jelentős író, még Lev Tolsztojnál is maradandóbbat alkotott.
Azsajev fejére a koronát Zsdanov elvtárs tette fel, és a természetes kiválasztódás jegyében Zsdanov elvtárs fiacskáját később összeboronálták Szvetlana Sztálinnal.. (Bizonyos családi ügyek miatt Szvetlána mégis inkább Amerikát választotta.)
csakafidesz
2020-04-14 at 18:19
Az asszír módszer egy kicsit homályos. Normálisabb megközelítés Dzsingisz kán Oroszországban nagyonis jól ismert módszereihez hasonlítani Sztálin véres uralkodását. Ami az eredményt illeti, nos a lakosság megtizedelése -szó szerint értendő az 1/10 rész kiirtása- rászabadította a nagy terrort a Szovjetunió népeire, úgy 1937 körül kezdődött és legkevesebb 1947-ig tartott. Tény, hogy a Holodomor maga 7-8 millió áldozatával jóval nagyobb hányadát jelentette Ukrajna lakosságának.
Az embernek óhatatlanul Macchiavelli jut eszébe, miszerint ha a fejedelem azt nem tudja elérni, hogy szeressék, akkor féljenek tőle.. Nos az állandó represszió még Brezsnyev idejében is működött, de már kifinomult módon. Kádár maga is viszolygott a részegen asztalt verő Hruscsovtól, de a brezsnyevi érához tökéletesen alkalmazkodott.
Veres Péter
2020-04-14 at 17:50
Sajnálatos módon marxizmus elméletének szoros kapcsolatát a végletekig tökéletesített asszír módszer gyakorlatával I. L. Szolonyevics már nem tudta részletesen kifejteni. Ugyanis felületesen ismerte a marxizmus történetét vagy a Bibliát, ahol részletese le van írva az ókori asszír módszer lényege. Ez pedig nem más, mint a katonailag meghódított etnikumok vezetőrétegeinek azonnali deportálása, amire elsőként Karl Kautsky figyelt fel, még 1908-ban. Csakhogy figyelembe kell venni ezzel kapcsolatban azt a lényeges körülményt, miszerint még az ókori kegyetlen asszírok, vagy a világhódító mongolok, mandzsuk, illetve Timur Lenk sem törekedtek az általuk leigázott népek elitjének teljes fizikai megsemmisítésére. Magyarán, egyedül csak a bolsevik Oroszországban, majd később a vele szomszédos szocializmust építő szatellit államokban történt meg az abszurdumig tökéletesített asszír módszer véres alkalmazása. Vagyis egyes népek hagyományos elitjének és értelmiségének szinte teljes likvidálása, mi több még a középosztályba tartozó emberek szabályos fizikai kiirtása vagy emigrációba való kényszerítése. Mindezért Churchillt és Roosevelt, mint az angolszász nagyhatalmak vezetőit, történelmi felelősség terheli, amiért teljes egészében átengedték a Közép és Kelet-Európai országokat, beleértve a kis létszámú baltikumi népeket, a világ legnagyobb tömeggyilkosának – Sztálinnak, aki szinte azonnal vérfürdőnek megfelelő genocídiumot rendezett. Számos jeles szakember véleménye szerint, akik az adott történelmi problémával részletesen foglalkoztak, a legborzasztóbb genocídium azonban Ukrajnában történt, ahol nemcsak az ukrán értelmiség nagy részét irtották ki a kommunisták, de az ukrán parasztság jelentés hányadát szintén megtizedelték Sztálin utasítására mesterségesen megrendezett tömeges éhínség, a HOLODOMOR barbár módszerével. A hosszú időn keresztül tudatosan elhallgatott ukrán tragédia 3,5-3,9 millió, illetve a legújabb demográfiai számítások alapján feltehetően még ennél is sokkal több ártatlan ukrán parasztember életébe került. A modern vizsgálatok szerint ugyanis a pszichopata Sztálin által szervezett ukrán holokauszt áldozatainak száma békeidőben 1932-33ban több volt, mint a német hadsereg keleti fronton elszenvedett embervesztesége 1941-45 között. Ma már egyáltalán nem titok, hogy az ukrán áldozatok nagyságrendje elérte, vagy meghaladta a Wermachtnak a második világháború összes harcterein elesett katonáinak számát, amely csaknem négy millió fő volt. A sokáig direkt elhallgatott ukrán etnikumra vonatkoztatott borzasztó genocídium számadati egyértelműen jellemzik az “internacionalista” sztálini nemzetiségi és társadalmi politika embertelen borzalmait a Szovjetunióban. Ugyanakkor teljes mértékben kimeríti a genocídium, azaz a emberiség és emberiesség ellen elévülhetetlen nemzetközi bűntett fogalmát.
Veres Péter tört. tud. doktora MTA
2020-04-14 at 17:17
1917-es bolsevik államcsínyt követő száz év folyamán Ivan L. Szolonyevics orosz politológuson kívül senki nem vetette észre a kommunizmussal foglalkozó a kremlinológusok közül a következő sokat mondó történelmi összefüggést. Egyedülállóan zseniális meglátása szerint ugyanis a XX. században a kommunizmus, bolsevizmus, szocializmus, a marxizmus-leninizmus-sztálinizmus, vagyis az osztályharc / osztályháború / proletárdiktatúra / osztály-nélküli társadalom / világforradalom elnevezésű hírhedt dogmái lényegében azonosak az ókori asszírok hódításukkor használt agyafúrt gyarmatosítási taktikával. Marx valóban jól ismerte az ókor legkegyetlenebb katona népének agyafúrt harci módszerét, amit kimondottan az általuk meghódított etnikumok elitjének megfékezésére találtak ki. Voltaképpen Marx és Engels tudatosan erre az egykori asszír módszerre építette fel a XX. század leghatásosabb szociológia elméletét. Ez azonban neokolonista rasszizmusnak felel meg, amely kimondottan származási alapon irtotta az embereket, amit sajnos mostanáig nem vettek észre Nyugat-Európában, ahol felháborító módon nemrég szobrot állítottak Marx tiszteletére. Az asszír módszert nemcsak szó szerint átvették a marxizmusból, de lényegesen tovább fejlesztették a Lenin vezette tömeggyilkos „professzionalista forradalmárok” egy teljesen új típusú — totalitarius „Párt” megszervezői, akik világmegváltó kísérletképpen a gyakorlatban kipróbálták a cári Oroszországban, majd magyar-földön 1919-ben. Később közvetlenül a háború előtt és után, Sztálin pedig a szomszédos országokban. Mindenütt kifogástalanul működött, a végletekig tökéletesített asszír módszer, amelynek kódneve marxizmus-leninizmus volt, mint szociális irányultságú genocídium, a népirtás hathatósan alkalmazott véres eszköze. Amikor azonban nem győzték a tömeges kivégzéseket a bolsevik hóhérok rögtön a késleltetett kivégzés módszerére tértek át a haláltáborok létrehozásával, méghozzá 16 évvel Hitler hatalomjutása előtt. Ennek eklatáns példája éppen a velünk szomszédos ukrán nép lett. Mivel a kb. 30 milliós ukránok nagy száma következtében a Szovjetunió második legnagyobb népének számított, technikai okok miatt nem tudták őket a bolsevikok Szibéria sarkvidékére vagy Közép-Ázsia sivatagos vidékére deportálni, ezért Ukrajna egy nagy területét hermetikusan lezárta a GPU és a Vörös Hadsereg, megvárták míg az ott élő több millió ukrán parasztok és családjukkal együtt éhen haltak.
csakafidesz
2020-04-14 at 14:37
A Kalevala eposszal is a német tudósok foglalkoztak.
Dr. Veres Péter
2020-04-14 at 13:09
Nemcsak a folklórban, a tradicionális népi kultúrában mutatható ki a mítoszképzés, hanem bármennyire paradoxonnak hangzik még a modern tudomány különböző diszciplínáiban is előfordul. Ilyen felülvizsgálatra szoruló problémakör, a „nacionalizmus” fogalma, amely manapság jellemző módon — kimondottan szitokszónak számít EU politikusainak szóhasználatban. Akárcsak egykoron a Szovjetunióban, illetve az általa felügyelt szatellit országokban. Erre feltétlenül érdemes lenne jobban odafigyelni kutatóinknak, ha becsületes tudósnak tartják magukat. 1989 előtt ugyanis a szovjet megszálló erők segítségével funkcionáló Kádár rezsim magyarságot zsigerből gyűlölő ravasz ideológusai hivatalosan a marxista-leninista módra szintén negatív módon értelmezték a hazaszeretet, a saját nemzet magától érhető preferálást, amely minden népre jellemző univerzális szociálpszichológiai sajátosság. Ezt latin eredetű szóval általában „nacionalizmusnak” szokás nevezni a vonatkozó szakirodalomban. Ezért hazánkban 1956-os október 23-án kitört forradalom és szabadságharc utáni évtizedekben kimondottan a Kreml által kinevezett kommunista pártbürokraták a legnagyobb ideológiai veszélynek, sőt politikai bűnnek tartották a magyar nacionalizmust. Különös azonban ezt lényegében szovjet mintára a kimondottan pejoratív értelmű marxista terminust, a „nacionalizmust” a rendszerválás után valamiért rögtön az angolszász modellre, valamint az EU szóhasználatra hivatkozva, főleg a tömegkommunikációban — előszeretettel „rasszizmusnak” kezdték egyesek nevezni. Magyarán megint direkt módon az etnikai vagy nemzeti öntudatot egyre inkább negatívan értékelik az Európai Unióban, vagy a Klub-rádió magyar-fób adásaiban, amikor tudatosan összekeverik a nacionalizmust a rasszizmussal. Ráadásul szinte azonosították a nemzeti érzést a diszkriminációval. Az etnikai vagy nemzeti tudatot a legnagyobb veszélyesnek tartják, sőt gyakran még a nácizmussal megpróbáljak azonosítani Nyugat-Európában. Vagyis ott, ahol jellemző módon nemrég szobrot állítottak Marxnak 200. születésnapja alkalmából. Pedig ő volt az, aki ideológiailag megalapozta, a politikai harc fő tételévé tette a leninizmus, sztálinizmus, maoizmus és pol-potizmus által végrehajtott sokmilliós ártatlan áldozattal járó genocídium jellegű népirtást “osztályharc” néven. Ez minden ország tradicionális vezetőrétegének, elitjének, valamint az értelmiség és középosztály fizikai likvidálását, illetve emigrációba való kényszerítését jelentette a szovjet megszállás alatt — eleinte a fasizmus és a reakció, majd pedig az ellenforradalom elleni harc álürügyén. Nem beszélve arról, hogy a diszkrimináció nemzetközi jogi terminus helyes fordítása nyelvünkre: „hátrányos megkülönböztetés” jelenti. Azaz nem a megtévesztő jellegű „megkülönböztetés” szót jelenti, ahogyan az EU alkotmány magyar fordításában érthetetlenül, terminológiailag teljesen helytelen módon szerepel. Hála a Kádár-rendszerben szocializálódott minden lében kanál demagóg jogászainknak, akik mindenre képesek magyarázatot találni, ha megfelelőképpen megjutalmazzák őket a volt nomenklatúra ügynökei. Felmerül a jogos kérdés – mi a magyarázata annak, hogyan történhetett meg a fentebb említett többszörös tudatos terminológiai hamisítássorozat? Mindez a továbbiakban sürgősen elfogulatlan tudományos és jogi vizsgálatot érdemel a közeljövőben. Azért, mivel szoros ok-okozati kapcsolatban áll azzal a felettébb dehonesztáló ténnyel, hogy Magyarországon — eltérően a szomszéd országoktól — eddig valamiért miatt egnem büntették meg a kommunista bűnözőket, az 1956-os AVH-s tömeggyilkosakat és azok elvtelen „jogi” kiszolgálóit, továbbá a sokak életét tönkretevő besúgókat, akik vígan élik világukat.
Rakovszky István
2020-04-14 at 12:53
A Bp. II. ker-i Budenz Iskolát is át kéne nevezni:
Névadónak a Labanc-úti általános iskolai Osztályfénöknőmet, Janka nénit ajánlom.
Tisztességes magyar volt, aki nem rejtette a vallásoságát véka alá:
Az új név a feministáknak is tetszene, mert egy nőről kapná az iskola a nevét!
Sajnos Janka néni vezetéknevére nem emlékszem mér 65 év után‼
Dr. Veres Péter
2020-04-14 at 12:10
Sajnálatos módon ez a újságcikk némi politikával kevert abszolút zagyvaság. És nem csak azért, mert a felületes újságíró Liszenkot teljesen tévesen a szovjet akadémia vezetőjeként mutatja be a magyar olvasónak, ami szemenszedett hazudozás. Akárcsak az egész szerencsétlen cikk. Hanem azért is, mert hemzseg félrevezető jellegű primitív hibáktól.Mind a nyugati, mit az orosz tudomány figyelmét felhívtam külföldön publikált tanulmányaimban, hogy a Liszenko körüli baromságok mindkét táborban tudománytörténeti komoly félreértéseken, sőt félremagyarázásokon alapulnak, ami azon mostanáig a nemzetközi tudomány, így MTA sem vett észre. Akárcsak nemrég elhunyt Czeizel Endre. Ugyanis Liszenko, Prezent és aktív támogatjuk, Sztálin és Hruscsov szerencsétlenkedése, miszerint a “szerzett tulajdonságok állítólag öröklődnek” — nem más mint a nagy angol biológus CH. DARWIN, nagyon népszerűvé váló alapvető módszertani tévedése volt.Ezt azonban tetézte, hogy éppen akkor a Szovjetunóba emigrált baloldali amerikai genetikus Hermann Muller 1936 decemberében a moszkvai biológiai kongresszuson, csaknem félőrült módjára, felajánlotta Sztálinnak a szocializmusnak az akkor divatos áltudománnyal, az eugenikával való való összekapcsolását, amelynek során számára kitenyészti a a zseniális kommunista embertípust.Vagyis Liszenko, Prezent és Sztálin kimondottan nyugati koncepciót hirdetettek, mert az orosz forradalmárok mind kemény darwinisták voltak. Miközben nem vették észre, hogy a genetikatudomány 1936 és 1949 között jelentősen tovább fejlődött, még Darwin egyes hibás tételeit is megcáfolta. Dr. Czeizel is nagyot tévedett, amikor a genetika történetéről irt monográfiájában tévesen, a magyar forradalom vére fojtójának, Hruscsovnak tulajdonította a szovjet genetika rehabilitációját, amely azonban csak 1964 bukása után történt, azaz Brezsnyev idején.
Gijutsushi
2020-04-14 at 11:19
Mi várható attól az EU-tól, amelynek véralkesz, gazdasági bűnöző elnöke Marx szobrot avat? Hol itt a meglepetés? Idióta b@rmok a EU parlamentben, akik soha nem tapasztalták meg bőrükön a marxi “tanok” kipróbálását és felsülését emberek százmillióin, és nem fogják fel, hogy Marxra (meg persze a másik két gazemberre, Engelsre és Leninre) hivatkozva kiirtottak 100 millió embert és megnyomorítottak még vagy 2 milliárdot.) Marx, Engels, Lenin minden művét el kellene égetni, és szigorúan betiltani, mint ahogy a náci irodalommal tették.
(Más: Kedves Ambrózy úr, az archeológus = régész magyarul. Archeológia = régészet. Ne vegye át a TV “ismeretterjesztő” (vagyis durva propaganda) csatornái borzalmas magyar szinkronjának gyakorlatát, ahol a régészt archeológusnak, a fehérjét proteinnek, a karbamidot ureának, az uránt urániumnak, a titánt titániumnak, a kálium-cianidot potasszium cianidnak stb. fordítják tanulatlan bunkók – valószínűleg jó pénzért.)
csakafidesz
2020-04-14 at 17:59
A trieri Marx szobor avatása nálam is kiverte a biztosítékot. Sajnos nyugaton senki sem értette, hogy Marx miért annyira megvetett ember a volt keleti országok lakóinak szemében. Nos itt van egy kettősség. Marx valódi énje és művei vlamint a keleti táborban terjesztett “marxizmus” aminek elég kevés köze van Marxhoz és az eredeti gondolataihoz. Meg is fejelték gyorsan egy “leninizmus” kiegészítéssel.
Nézzük az eredeti Marx-i gondolatot. (Gyorsan tegyük félre az Ágh Attila féle prezentációkat.) Nos ezek az eszmék elfogadhatatlanok és eleve a társadalmi rend erőszakos megdöntésére, az anarchiára buzdítanak. Nem véletlenül volt már életében felforgató elemnek minősítve.
Schenkhyalfonz
2020-04-14 at 11:08
Melyik volt lehetett vajon cseh tudós, talán Hunfalvy, akit az osztrákok még halálra is ítéltek és amúgy a sumér-magyar rokonság lehetőségét is ő vetette fel?
csakafidesz
2020-04-14 at 14:34
Hunfalvy Pál,eredeti neve Paul Hunsdorfer németajkú cipszer volt. (Szepességi német) és nem cseh..
anonymus
2020-04-14 at 06:40
Újabb hírek szerint a feminista (libbant) matematika megteremtését is propagálta pár diszkalkuliás XX kromoszómás. A meglévő ugyanis olyan nehéz, hogy rendszeres gyakorlást, tanulást és logikus gondolkodást igényel a használata. Micsoda patriarchális szexizmus! Aztán mikor a boltban átverik, vagy feleannyi fizut bérszámfejt az alapítvány számítógépe, majd követelné vissza a régit…
Minden ballib ab ovo hülye.
Viszkis Fletó a prímszámok útvesztőjében
2020-04-14 at 09:35
Nyilván nem véletlen, hogy Viszkis Fletó a prímszámok erdejében kélgyózik szarta szene.
János
2020-04-14 at 10:11
???????
János
2020-04-14 at 10:20
Miközben hosszú hatásszüneteket tart, leplezve – a bonyolult mozgásegyenletekkel leírható, görcsrángásait bizonyító – szesztestvéri kapcsolatát Juncker elvtárssal.
Áltudományos KAKAdémia
2020-04-14 at 05:54
Az MT(k)A manapság is Magyartalan Áltudományos KAKADÉMIA.
Nehogy megérjük, hogy DobreVécser Elena Klára rib.anciális elvtársnő legyen az elnöke
bl
2020-04-14 at 05:08
A tudományos liberalizmus épp olyan mint a tudományos szocializmus, épp csak a tudomány és a liberalizmus hiányzik belőle. Hehehe(kötelező cinikus, önvédelmi röhögés).
János
2020-04-14 at 10:09
Micsurin (a nagy szovjet nemesítő) bolhával keresztezett görögdinnyéje, melyből kiugráltak a magok, előfutára volt az EU uborkájának.
Ugyanazok, ugyanúgy pályáztak a megvalósításához szükséges pénzekért.
Semmi nemi lényegi változás.
Na, ezeket kell eltakarítani hölgyek/urak!
csakafidesz
2020-04-14 at 14:28
Ne szidd Micsurint! Még a cári időkben szerezte a diplomáját és valódi eredményei voltak. Lehet viccelődni, de már az 1890-es években komoly gyümölcsöskertjei voltak fagyálló fajtákból. Liszenko volt az a kókler aki narancsot termesztett volna a sarkkörön túl.
csakafidesz
2020-04-14 at 00:49
Liszeko-ról csak jót, vagy semmit. Az állattenyésztők mindig csodálkoztak rajta, hogy ekkora marhák is léteznek. Tőkei Ferenc is a hat, akarom mondani tizenkétökör társaságba tartozott.