Régi adósságot rendezett a X. kerület önkormányzata azzal, hogy állandó helyet alakított ki az eddig méltatlan körülmények között tárolt és bemutatott helytörténeti gyűjteményének. A korszerűen felújított Füzér utcai polgári épültben a kerület felvirágzásának korszakait bemutató újragondolt állandó kiállítás mellett megnyílt az első időszaki tárlat is, amely a helyi tégla- és porcelángyártás múltját tárja fel a látogatóknak. A 061.hu-nak Verbai Lajos, a Szent László Napok alkalmából felszentelt gyűjtemény vezetője mesélt a Kőbánya múltját bemutató kiállításokról.
MP – 061.hu
A kőbányai helytörténeti gyűjteményt lakossági kezdeményezés hozta létre: az 1970-es években a Vitray Tamás által vezetett Fekete-fehér, igen-nem című, Budapest kerületeit érintő tévés helytörténeti vetélkedőre készülve kezdték gyűjteni az anyagot a lelkes kőbányai lakosok, előtte nem létezett a kerületben helytörténeti gyűjtemény – meséli a kezdetekről Verbai Lajos. A vetélkedő véget ért, de a lelkesedés megmaradt, a helyi családok birtokából előkerült tudásanyag – a rengeteg dokumentum között a mára több tízezer darabos különleges fotókollekció – és kőbányai múlt tárgyi rekvizítumai és a hozzájuk köthető személyes és családi történetek egyre csak gyűltek – raktárhelyiség hiányában kezdetben a Pataky Művelődési Központ lépcsője alatt, majd ideiglenesnek gondolt megoldásként látványtárként kialakítva, némileg rendezettebb formában a Halom utcai volt ifjúsági ház alagsorába került át az időközben sokat gyarapodott gyűjtemény.
Az ideiglenesnek gondolt áldatlan állapot csak több évtized után, idén ért véget, amikor az intézmény végre új épületbe költözhetett. A Füzér utca 32. szám alatti, az 1880-as években épült polgári házban nyílt és működött hosszú időn keresztül Kőbánya első óvodája. A műemléki védettségű épület rövid időszakokra más funkciót is betöltött, az elmúlt évtizedekben zeneiskola működött benne, új hasznosítása előtt pedig üresen állt. Áprilisi átadása és teljeskörű felújítása után egy modern technológiával és új funkciókkal felszerelt korszerű és akadálymentesített épület várta új állandó kiállítással a gazdag gyűjteményt. A tárlat szakmai koncepcióját Népessy Noémi muzeológus dolgozta ki, aki akkoriban még az Óbudai Múzeumot vezette, ma a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, a digitális tér fejlesztését Ruttkay Zsófia egyetemi docens irányította, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Intézetének Kreatív Technológia Laborját vezeti. A tárlat elején egy animációs kisfilm követi végig Kőbánya történetét 4 percben az őskortól a 19. század elejéig, s ebből a virtuális világból lép be a látogató a valóságos kiállítótérbe.
Az első megjelenített korszak a 19. századot jelöli, nagyjából a közepétől a végéig, amelynek jellemzői a szőlőtermesztés, a kőfejtés, a vasút és a sertéshizlalás, azaz a négy téma, ami alapvetően meghatározta ezt az időszakot és gazdaggá tette Kőbányát. Verbai Lajos emlékeztetett, Kőbánya a sörgyártás előtt a főváros szőlőskertjeként és a világ talán legnagyobb sertésközpontjaként híresült el, utóbbi minőségében turisztikai látványosságnak számított a csúcsévben 600 ezer sertést nevelő telepeivel. A következő kisfilm ennek az aranykornak a megszűnését mutatja be. Ekkor pusztult ki a filoxéra miatt a szőlő, zárult le a kőbányászat, zajlott le a városegyesítés és pusztult el a sertésállomány a sertéspestis következtében. Innen léphetünk át az újabb térbe, amely Kőbánya iparát mutatja meg gyáraival és a vasútjával, és egy-egy terméken át jelenik meg Kőbánya második aranykora, hiszen a két világháború közötti időszak Kőbánya ipara szempontjából nagyon jelentős volt. A kiállítást egy harmadik kisfilm zárja, ahol filmhíradókon és a képeslapgyűjteményen keresztül elevenedik meg, hogyan ért véget a korszak, és hogyan alakult ki Kőbánya mai képe.
Az állandó tárlat mellett megnyílt első időszaki kiállítás Kőbánya egyik tradicionális iparága, a tégla- és porcelángyártás múltját tárja fel a Drasche Gyár, illetve a Kőbányai Porcelángyár történetének feldolgozásával. A tervek szerint egy évig látható tárlatot Takács István rendezte, Marksteinné Molnár Julianna önkormányzati képviselő gyűjtőként segítette a munkát, a Drasche Gyár történetét könyvben is feldolgozta. A szemléltetésben ő is élt a muzeológia korszerű megoldásaival. A porcelánból készült szigetelőket régi villanyoszlopra szerelték, a termékkínálat változását pedig a kiválasztott kornak megfelelő enteriőrrel ábrázolják. Az időszaki kiállítás több különlegességet is kínál: láthatók 19. századi címeres téglák, a 20. század elejéről megtekinthető az első fajansztányérok egyike, és nem maradt ki az a nyuszifigura sem, amellyel Hofi Géza gúnyolta ki Rákosi Mátyást még porcelánfestőként.
Verbai Lajos megjegyezte, a helytörténeti gyűjtemény alapvető feladata lesz, hogy az állandó kiállításban nem érintett témákat bemutassa, kifejtse. Kőbánya múltja nagyon gazdag, akár személyeket, történeteket vagy az ipart nézve, és nagyon bő lehetőségeket kínál időszaki kiállítások rendezésére. A következőkben tervezik bemutatni a kőbányai kisiparosok tevékenységét és történetét is, a gyűjteményben, raktárban már van cipészműhely, hentes-, fodrász és cukrászüzlet, és szívesen nekifutnának egy közlekedési témájú tárlatnak is. Hangsúlyozta azt is, hogy a kiállításaikon elsősorban történeteket szeretnének elmesélni Kőbányáról, a tárgyak mögött az embert, a közösséget szeretnék láttatni. „Amikor valaki elhoz valamit, akkor valójában nem tárgyat hoz be, hanem egy történetet tárggyal együtt.” A szakember kiemelte, hogy Mint mondta, az itt élőknek folyamatosan új kihívásokkal kellett szembenézniük, és mindig megtalálták rá a válaszokat.
A gyűjtemény szeptember 1-én nyit teljes pompájában, a nyáron telefonos egyeztetéssel tekinthetők meg a kiállítások.
Fotók: kobanya.hu