Megjósolható volt, hogy az idén újra felhalmozódó “kórházi adósságok” beavatkozást tesznek szükségessé a kormányzat részéről. A kirajzolódó változásokra egy szakértő úgy reagált: “a kormányzatnak nemcsak a kifizetetlen számláknak kellene utánanéznie, hanem annak is, hogy a kifizetett számlák minden esetben indokolt költésekhez kapcsolódnak-e.” A kormányhatározatban megfogalmazott feladatok alapján valószínűsíthető, hogy komoly módosítások lesznek a finanszírozásban és az ellátási struktúrában is.
A kormányhatározat feladatokat és határidőket szab meg Kásler Miklós tárcájának és más érintett minisztériumoknak, valamint intézkedik a 2019. évi adósságrendezés ügyében is.
A kormány kiemelt célnak tekinti az egészségügyi ágazat fejlesztését, valamint az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését, és egyetért a finanszírozási rendszer és az ellátási struktúra olyan átalakításával, amely fenntartható működést eredményez, és megakadályozza az adósságok újratermelődését
– fogalmaz a dokumentum.
A valós költségekre épülő finanszírozási rendszer kiépítése a cél
Az EMMI-nek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával egy átfogó, az egészségügyi szakmák összességére kiterjedő ráfordítási adatgyűjtést és díjtétel-felülvizsgálatot kell elvégeznie. Az emberi erőforrások minisztere 2020. június 30-ig kapott időt, hogy létrejöjjön egy, az ellátási eseményeken alapuló, valós szükségletekhez igazodó módszertan, hozzá a megfelelő teljesítményvolumen-keretek, “figyelembe véve a vezetői ösztönző szempontokat”. El kell készülni a járó- és fekvőbeteg-szakellátásban a minőségi indikátorok bevezetésére vonatkozó javaslatokkal, valamint ki kell dolgozni az eredményalapú finanszírozási technikákat, és az ellátási szinteken átívelő, integrált és betegközpontú, kötegelt típusú finanszírozási formák struktúráját. Az intézkedéssorozat keretében felülvizsgálják a krónikus ellátási rendszert is, és az EMMI-nek javaslatot kell tennie június 30-ig a rendszer szükségletalapú átalakítására.
2020. március 31-ig az állami fenntartásban működő egészségügyi szolgáltatók gazdálkodásának javítását elősegítő célzott intézményi adósságmenedzsment-programot kell kidolgozni, ami értelemszerűen 4 minisztériumot is érint (EMMI, PM, Honvédelmi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium). Szintén március 31-ig kell megtalálni a szolgáltatók felügyeletét és irányítását megalapozó kontrolling és monitoring rendszer létrehozásához szükséges erőforrásokat. Gondoskodnia kell továbbá június 30-ig az emberi erőforrások miniszterének, a felsőoktatásért felelős miniszternek és a honvédelmi miniszternek:
- a korszerű egészségügyi ellátási folyamatokat és ellátási formákat támogató jogszabályi környezet kialakításáról;
- a rugalmas kapacitástervezés feltételeinek megteremtéséről (az ellátási kapacitások adott térség lakosságszámához való illesztésével, a kormányzati egészségügyi stratégia, valamint a térségi demográfiai és morbiditási mutatók figyelembevételével);
- az intézmények betegellátási tevékenységének hatékonyságát és eredményességét mutató indikátorok kidolgozásáról;
- az optimális betegutak kialakításáról a területi ellátási kötelezettség megerősítésével és racionalizálva a járó- és a fekvőbeteg-szakellátások vonatkozásában.
Október 31-ig kell végrehajtani a traumatológiai, érsebészeti és a laboratóriumi ellátásban az ellátás strukturális átalakítását, szakmaspecifikus koncentrációját és a finanszírozás átalakítását.
Pénzügyi keretek és adósságrendezés
A kormány a struktúraváltás és adósságrendezés céljából 79,451 milliárd forint forrást biztosít az intézményi struktúraváltás elősegítésére, az ellátás racionalizálására és az intézmények által nyújtott teljesítmények elismerésére 36,6 milliárd forintot 2019-ben, az intézmények lejárt tartozásainak rendezésére 42,8 milliárd forintot 2020-ban.
Vagyis ezzel eldőlt, hogy idén a beszállítók nem az év végén jutnak hozzá a követeléseikhez. A kormány már korábban is jelezte, hogy összevontan akar az egyes beszállítókkal tárgyalni az összes kórház adósságáról. A jövő évi költségvetés megfelelő sorának módosítását, az adósságrendezést szolgáló összegével való megemelését február 15-ig kell elvégeznie a pénzügyminiszternek.
Forrás: portfolio.hu; Fotó: MTI/Vajda János
CSoóry Tamás
2019-12-27 at 10:48
Dr.Ittzés Balázs:Ön teljesen tisztán látja gyakorló orvosként, mi a teenddő.A megvalósításban már most látszik az első nagy probléma visszajöttek az elqurcsányisták az Orvoi Kamarába és már nemcsak a spajzban vannak,sajnos.
Dr Ittzés Balázs vándor aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos
2019-12-26 at 23:14
A fejlődő orvostudomány és az azt támogató eszközpark egyre drágább. A beavatkozásokhoz rendelt HBCS pontszámok felülvizsgálatára van szükség. Örömmel olvastam a cikkben, hogy ez tervben van. Az orvosok feladata az adatgyűjtés során az, hogy megfelelő adatokat, összegeket ( humán erőforrás, amortizáció, eszközigény, hiányzó eszközök ) adjanak meg, hogy a továbbiakban ebből lehessen valós képet kapni az anyagi igényekre, illetve a szakmai kollégiumoknak pedig kutya kötelességük kiállni és harcolni a saját szakmájuk komolyan vételéért. Az vicc, hogy az elmúlt húsz évben az egyik legdinamikusabban fejlődő szakma, az anesztézia, nem is rendelkezik önálló finanszírozással. Az intenzív terápia pedig egy huszadrangú lesajnált szakma, holott a legnehezebb beteganyaggal dolgozik, a legnagyobb ráfordítás mellett.
A fentiekhez elengedhetetlen, hogy a szakmát képviselő prominensek megújult gondolkodással, vagy megújult személyi struktúrával vágjanak neki ennek a változásnak. A múlt rendszer haszonélvezői, korifeusai, potentátjai pedig lépjenek hátrébb. Másként itt nem lesz megújulás, csak összeomlás. A 25. órában vagyunk az egészségügy erkölcsi, morális állapotát tekintve.
Ceterum censeo: a hálapénz rendszerét ( az egészségügyi korrupciót ) ki kell irtani.
Tisztelettel
vadmagyar
2019-12-26 at 23:53
Pontis diagnózis.
Köszönettel
antilibsi
2019-12-26 at 21:21
Ma már több az olyan (idős) TB befizető, aki többet “fogyaszt” a TB kasszából, mint amennyit befizet.
A fiatalok esetében ez fordítva van, de a fiatalok egy része nem született meg, más része pedig nyugati országok TB kasszáiba fizeti a hozzájárulást.
Az úgy hangzatos, hogy vannak visszaélések, de valójában a TB csökkent bevétele a gondok fő oka.
A bevétel hiányát nem lehet lefaragásokkal ellensúlyozni. Több gyereknek kell születnie, és persze helyben maradnia.
vadmagyar
2019-12-26 at 19:48
Az ún. ‘közfinanszírozott magyar egészségügyi ellátórendszer’ legnagyobb problémája ugyan az mint az akadémiai, közoktatási ill. államilag finanszírozott kultúráé.
1. Minden változást, átalakítást ami a jelen szerkezet és működés átalakítását célozná, a rendszer részesei – értsd itt: orvosok szúk csoportja – gátolja, annaj örök akadálya.
2. Ez a szűk, döntően baloldali-liberális beállítottságú kör előjogként, hűbérként üzemelteti a rendszert.
3. A SOTE magyar nyelvű orvosképzése embertelen. Az innen kikerülők emberileg, morálisan kiégve kezdik pályájukat.
4. Nincs nyugati modell: a kizárólag üzleti alapú egészségügy nem lehet alternatíva.
Namond
2019-12-26 at 19:29
antilibsi
Ön írja. “Az egészségügyi többletkiadások a lakosság elöregedése miatt vannak.”
Nem egészen így van; egyes kórházi feladatok (gyógyszertári gyógyszerkészítés, labor, stb), szolgáltatások (mosatás, élelmezés, textilkezelés), a fenntartás (takarítás, rendészet, karbantartás) kiszervezése, elmaradt beruházás megtérülési számítások – eldobható eszközök folyamatos beszerzése, diagnosztikai eszközök beszerzésének, az államháztartás számára rossz hitelkonstrukciója – mind közrejátszik.
Továbbá az egyes gyógyító szakterületek (pl.: belgyógyászat-endokrinológia, gasztroenterológia, dietetika) ágazatokra bomlása és azok eszköz és szakember igénye is sok pénzbe kerül.
pampafu
2019-12-26 at 19:05
Bizonyos tételek közös beszerzése, pályáztatása sokkal olcsóbb,
mint a sok kis beszerzéseké.
Namond
2019-12-26 at 19:39
Nem igaz, elég sok olyan tétel van ami a kiskereskedelmi forgalomban olcsóbb, mint a központosított közbeszerzés elszámoló ára.
Arról nem beszélve, hogy egyes orvosok sajátos, egyedi igényekkel állnak elő, pl varrófonal, sebészeti tűzőgép, műszerek és eszközök és a kórház vezetése kielégíti egyéni igényeiket.
A gyártók orvos látogatói simán megkeresik az egyes kórházi osztályokat illetve vezetőiket.
kiss józsef
2019-12-26 at 19:05
Az orvosok tökön fogják szúrni magukat ha nem használhatják ingyen a kórházak eszközeit, gyógyszereit. Ha a tényleges folyamatokat felszínre hozzák, lesz majd gyalázkodás …
Benedek Károly
2019-12-26 at 19:09
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Benedek Károly
2019-12-26 at 19:10
Ezért akadályozák, szabotálják országszerte a kórházfejlesztések jó részét, ezért akadályozzák a kórház centrumot.
Helga
2019-12-26 at 21:05
S ha belegondolunk, nem véletlen, hogy kézzel-lábbal tiltakoztak a kancellária-rendszer bevezetése ellen. S milyen érdekes: amióta kancellária működik a felsőoktatási intézményekben, minden a helyére került.
albert heim
2019-12-27 at 06:02
Hajjaj erre is van sok megoldás.Anyámnak nem tudtak sebészetre időpontot adni ,egy nagy ” vadhús ” nőtt a lábujjai között alig tudott járni.Majd kapott egy magánorvoshoz azonnal időpontot .Elvittem ,már az fura volt egy csepp helyiség egy ágy és műszereket sem láttam.Aztán a doktornő mondja, ő nem tudja leoperálni és beküldte az egyik sebészetre ,ahol már vártak .Na itt jött a meglepetés a dokinő apukája volt az orvos ! Ügyes mondanánk pestiesen ,lényegében csak ” kiszervezték ” alvállalkozóként munkaidőben levette a vadhúst, ellenben a lánya számlázott az OEP felé.Még jattoltam is csak már idegesítő volt hogy hetente visszarendelt kontrollra amikor begyógyult a sebe. Szóval gondolom azt is számlázták ,mert egy hónap után meguntam nem mentem többet.Végtelen történet lett volna.
Benedek Károly
2019-12-26 at 19:04
Indítsanak kampányt, részletes, a köznapi értelem számára lefordítva.
Elképesztő, hogy már a volt, még élő 56-osokat is be tudják fírolni,
az egészségügy “elhanyagolásáról” terjesztett hazugságokon keresztül.
Azt hittem, agylobot kapok, amikor az egyik ilyen alak, akinek a férje
56-os volt (már meghalt), átállt Gyurcsányék oldalára, és az újbudai brigantira szavazott.
antilibsi
2019-12-26 at 18:32
Az egészségügyi többletkiadások a lakosság elöregedése miatt vannak. Idős embert sokkal több betegség érint, mint egy fiatalt. De ha nem költünk az öregek gyógyítására, akkor nem lesz munkaerő (65 év a nyugdíjkorhatár).
Benedek Károly
2019-12-26 at 19:08
Ez hülyeség.
Keresd az okot a beszerzéseknél.
Meg ott, amikor nem tudhatod, hogy mikor megjelentél az orvosnál,
miket firkálnak be a neved mellé.
Javaslom, hogy nézzen be rendszeresen mindenki a saját kormányablak (vagy mifene) oldalára, ahol követheti, hogy mikor, milyen kezelést írtak be, milyen eszközöket, vizsgálatokat, gyógyszereket.
Hogy van az, hogy belépsz a szakrendelőbe, és az első dolga az asszisztensnek, hogy eléd tolja a listát, írd alá, hogy átvetted a vizsgálati papírodat, akkor, amikor még elő sem adtad a panaszaidat?!
Hogy van az, hogy a körzeti fogorvosnál nem kapsz előzetesen költségvetést, hogy milyen beavatkozásokra számíthatsz, az mennyibe fog kerülni, s végül nem kapsz elszámolás és számlát?!
Na, itt is keresd a számolatlanul kifolyó pénzeket…
Namond
2019-12-26 at 19:32
antilibsi
Ön írja. “Az egészségügyi többletkiadások a lakosság elöregedése miatt vannak.”
Nem egészen így van; egyes kórházi feladatok (gyógyszertári gyógyszerkészítés, labor, stb), szolgáltatások (mosatás, élelmezés, textilkezelés), a fenntartás (takarítás, rendészet, karbantartás) kiszervezése, elmaradt beruházás megtérülési számítások – eldobható eszközök folyamatos beszerzése, diagnosztikai eszközök beszerzésének, az államháztartás számára rossz hitelkonstrukciója – mind közrejátszik.
Továbbá az egyes gyógyító szakterületek (pl.: belgyógyászat-endokrinológia, gasztroenterológia, dietetika) ágazatokra bomlása és azok eszköz és szakember igénye is sok pénzbe kerül.
Hányféle sebészeti szolgáltatást ismer?
albert heim
2019-12-27 at 06:28
Csak ?Rossz hírem van, sok országban már 67,5 év a nyugdij korhatár .Férfinak nőnek egyaránt semmi kedvezmény NINCS !
Biró János
2019-12-26 at 18:00
Bizonyára a világgazdasági recesszió miatt is előre kellett hozni ezt a tovább már nem halogatható intézkedést.
Neaddfel
2019-12-26 at 17:06
Nemrég a You Tube láttam/hallottam, hogy míg a 2010-óta 500 milliárdot költött a zorbán a stadionokra, ADDIG(!) az egészségügyre 2500 milliárdot !!!
Na szerintem valóban utána KELL IS NÉZNI mire is ment el a lóvé.
Biró János
2019-12-26 at 18:05
A rengeteg új kórházi épület és azok berendezései, és kórházfejlesztés, a háziorvosi rendelők ezreinek felújítása is pénzbe került, és nemcsak úniós forrásból.
Namond
2019-12-26 at 18:39
Mióta az eszemet tudom, sem az egészségügyi kormányzat sem az egészségbiztosító nem ellenőrizte részletesen a kórházak gazdálkodását, az általuk nyújtott működési támogatások, (mely a 90%-ot is elérte) felhasználásának célszerűségét, eredményességét, hatékonyságát, jogszerűségét és szabályszerűségét, a teljesített kiadások indokoltságának megalapozottságát sem.
Pista
2019-12-26 at 21:04
A sportra költeni kell mert aki sportol az nem lesz beteg.
albert heim
2019-12-27 at 05:51
Pedig egyszerű mint a pofon.A rendszer a hibás ,mert feneketlen kútba hordják a vizet. Első lépés nem adni ellátást 1 millió emberkének ha Nintendócskának fáj a hasa és nem dolgoznak a szülök !Másik réteg a nyugdíjasok akiknek bizony fejlett országokban kell fizetni tb-t sőt a nyugdíj is adóköteles.Meg a hajléktalanokra költött pénz is értelmetlen.Elvégre senki nem kényszeríti hogy igyon .Egy esélyt rehabra vinni és ha nem sikerül mehet az utcára !