Az egészségügyi intézmények állománya erőn felül teljesíti feladatait – mondta a koronavírus-járvány miatt kinevezett országos kórházfőparancsnok az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén. Halmosi Zsolt elmondta: a rendszert rendkívül rövid idő alatt alakították ki, a kórházparancsnokok március 29-én vették át megbízólevelüket és másnap már munkába álltak. A százkilenc kórházparancsnok közül ötvenegy a honvédség állományából érkezett, huszonkilencen a katasztrófavédelemtől, illetve ugyanannyian a rendőrségtől, és korábban is valamennyien felelős beosztásban voltak. A rendőr-vezérőrnagy arról is beszámolt, hogy három büntetőeljárás indult intézményvezetők feljelentésére, amiért az intézményükből fertőtlenítőszereket, vizsgálókesztyűket, maszkokat loptak el, de olyan eset is akadt, ahol számítógépet vittek el. Hozzátette: van olyan intézmény, ahol már letartóztatásban van a gyanúsított dolgozó.
Halmosi Zsolt beszámolója szerint a kórházparancsnokokat az intézményekben pozitívan fogadták, az egészségügyi személyzet valóban segítő szándékúnak tekinti a munkájukat. A rendőr-vezérőrnagy hangsúlyozta: a kórházparancsnokok feladatrendszerét kormányhatározat szabályozza, úgy kell együtt dolgozniuk az egészségügyi intézmények vezetőivel, hogy az intézményrendszer képes legyen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tömeges megbetegedéseket kezelni. A tábornok kiemelte, hogy rengeteg intézkedés történt a fertőzés elszabadulásának megakadályozására az utóbbi időszakban, ilyen a határellenőrzés vagy a kijárási korlátozás, de a csatát és a háborút az egészségügyi intézmények területén kell megvívni. Halmosi Zsolt leszögezte: orvosszakmai kérdésekben a kórházparancsnokok nem foglalhatnak állást, nem dönthetnek, és nem tehetnek javaslatot sem; az ő feladatuk, hogy a rendészeti tapasztalataikkal segítsék a védekezést. A kórházfőparancsnok hozzátette, hogy a kormányrendelet két kórházparancsnoki feladatkört említ, amely köti az intézményvezetőket: az egyik ilyen az egészségügyi felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítő szerek megóvására és védelmére vonatkozó javaslat. Bűnmegelőzési és vagyonvédelmi intézkedéseket tehát tehetnek a kórházparancsnokok. A második ilyen feladatkör a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartásának az ellenőrzése: ha azt tapasztalja a kórházparancsnok, hogy valaki nem tartja be például a védőeszköz viselésére, izolációra vonatkozó szabályokat, akkor ezt jelzi az intézményvezetőnek. Fontos feladatnak nevezte Halmosi Zsolt a naprakész, ellenőrzött adatszolgáltatást; megfogalmazása szerint a járvány kritikus szakaszában ezen emberi életek múlhatnak.
Mindegyik egészségügyi intézmény naponta szolgáltat adatokat a terheléséről, a lefoglalt ágyak mennyiségéről, a kezelt betegek számáról, az intenzív ágyak és a lélegeztetőgépek számáról. A cél, hogy ha valahol szűk kapacitás alakulna ki, akkor az átcsoportosítás gyorsan megoldható legyen
– mutatott rá, és hozzátette: az adatszolgáltatásban korábban voltak hiányosságok, de ezek megszűntek. A tábornok elmondta: a kórházparancsnokok kaptak maguk mellé egy-egy logisztikai munkatársat is, akik raktárosként felügyelik a készletgazdálkodást. Folyamatosan ellenőrzik a kapacitásbővítést, vizsgálják a járványügyi szabályok betartását. Halmosi Zsolt komoly problémának nevezte a védőeszközök viselésével kapcsolatos szabályok be nem tartását, amely a betegekre jellemző.
Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s tagja kérdéseire a vezérőrnagy elmondta: felkészültek arra, ha ezres nagyságrendben érkeznek lélegeztetőgépek az országba, de csak olyan gépeket fognak kapni a kórházak, amelyeket kipróbáltak, szervizeltek. Magyarországon jelenleg 1735 lélegeztetőgép és 1309 ugyancsak lélegeztetésre alkalmas altatógép van, tehát összesen 3044 készülék; emellett vannak még gyermekek számára is gépek. A felnőtt készülékek közül 947 van használatban, vagyis 2097 szabad gép áll rendelkezésre. Koronavírus miatt jelenleg hatvanan szorulnak lélegeztetésre. A kórházfőparancsnok beszámolt arról is, hogy 183 egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig, közülük tizennyolcan gyógyultak meg. Halmosi Zsolt elmondta: három büntetőeljárás indult intézményvezetők feljelentésére, amiért az intézményükből fertőtlenítőszereket, vizsgálókesztyűket, maszkokat loptak el, de olyan eset is akadt, ahol számítógépet vittek el. Hozzátette: van olyan intézmény, ahol már letartóztatásban van a gyanúsított dolgozó.
Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke cáfolta Harangozó Tamás felvetését, amely szerint a Budai Egészségügyi Központ az állami vezetők egészségügyi ellátására kijelölt VIP-kórház lenne. Kósa hangsúlyozta: az állami vezetőket eddig és ezután is a Honvédkórház látja el. Vadai Ágnes, a bizottság DK-s és Varga-Damm Andrea, a bizottság jobbikos alelnöke is a kórházi ágyak felszabadításáról érdeklődött. A vezérőrnagy válaszaiban azt hangsúlyozta: a kórházparancsnok nem dönt ágyak felszabadításáról, ez orvosi szakmai kérdés. Kósa Lajos felvetette, hogy az országban 1053 szociális intézményében – amelyek között négy és ötszáznegyven férőhelyes is van – ötvenezernél több ember él, akiknek a többsége a veszélyeztetett korosztályba tartozik. Halmosi Zsolt közlése szerint vizsgálják, milyen lépések szükségesek az érdekükben; várhatóan pénteken döntenek arról, hogy a már kinevezett kórházparancsnokok segíthetik a jövőben a járványügyi szabályok betartását a nagyobb létszámú intézményeknél is.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Vízöntő
2020-04-16 at 18:05
A három eljárásról olvasva beugrott a Népszava cikk a katonák jelenlétére panaszkodókról.
Véletlenül nincs átfedés?
Gáspár Anette
2020-04-16 at 16:11
“Mindegyik egészségügyi intézmény naponta szolgáltat adatokat a terheléséről, a lefoglalt ágyak mennyiségéről, a kezelt betegek számáról, az intenzív ágyak és a lélegeztetőgépek számáról.”
Bizony!
Elemi logikával is értelmezhető, hogy ha egy kórházigazgató nem
küldi naprakészen, órára készen az információt, akkor akár emberélet
is múlhat azon, hogy nem oda szállítják az életveszélyben levő beteget,
ahol a legközelebbi kórház van.
Nem véletlen, hogy a lezser, slendrián kórházigazgatót Kásler miniszter
azonnal menesztette.
Aki liberalizálni akar súlyos vészhelyzet idején, az, hiába tehetséges, hiába oktat az egyetemen, még hentesnek se menjen, mert orvoserkölcsileg alkalmatlan.
És az is, aki hazajön külföldről, nem vonul karanténba, helyette
bemegy a kórházba műteni.
Nem érdekel a világnézete, és az sem, hogy eddig milyen megbecsült szakorvos volt! Nem érdekel, hogy Jeszenszky és Bayer a védelmébe vette és bagatellizálni akarja. Ugyanis nem az a szempont, hogy a balliberálisok felkapják-e, vagy sem, miközben a saját oldalukon életeket veszélyeztető brigantikról hallgatnak.
Az a szempont, amit tett, vagy nem az orvos, akinek a betegek gyógyítsa, egészségének a védelme elemi feladata!
Milyen orvos az, aki veszélyezteti a kollégáit és a beteget?!