A koronavirus.gov.hu oldalon közölt friss adatok szerint az elmúlt huszonnégy órában elhunyt 83, többségében idős krónikus beteg, így az elhunytak száma 39 517-re emelkedett. 2429 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta 1 264 709-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 124 945, az aktív fertőzötteké pedig 100 247-re csökkent. Kórházban 3335 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 316-an vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 13 266-an vannak, a mintavételek száma 9 211 426. Magyarországon a beoltottak száma 6 268 108, közülük 5 986 342-en a második, 3 184 580-an pedig már a megerősítő harmadik oltást is megkapták.
Az omikron vírusvariáns Magyarországon is terjed. A Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriuma a variánsokat vizsgáló minták alapján megállapította, hogy az új fertőzések több mint 11 százalékáért az omikron mutáció a felelős. Hozzátették: január 6. és 8. között újabb oltási akció lesz, amikor előzetes időpontfoglalás nélkül lehet oltásra menni. Kedden megérkezett a Pfizer gyermekek oltásához való második vakcinaszállítmánya – írták.
Oltási akció
Kiemelték: januárban minden csütörtök és péntek délután, illetve szombaton lesz oltási akció a kórházi oltópontokon és a kijelölt járásközponti szakrendelőkben lévő oltópontokon, amikor ismét előzetes időpontfoglalás nélkül és helyszíni regisztrációval lehet kérni az oltást; csütörtökön és pénteken 14–18 óra között, szombaton pedig 10–18 óra között lesz erre lehetőség. Emellett a háziorvosok is tartanak oltási akciókat a rendelési időben végzett oltásokon túl, a hétvégi oltási akciónapokra külön térítésre jogosultak – közölték. Hozzátették: már a 12–17 éves kamaszok megerősítő harmadik oltásához is lehet időpontot foglalni az interneten. Tudatták azt is, hogy folyamatosan nyitva a regisztráció és az időpontfoglaló az 5–11 éves gyermekek oltásához is. A kedden érkezett 48 ezer adag Pfizer-vakcinával folytatódhat a gyermekek oltása a kórházi oltópontokon és a házi gyermekorvosoknál.
Kötelező maszkviselés
A kormányzati portálon felhívták a figyelmet arra, hogy az egészségügyi intézmények és a tömegközlekedés mellett továbbra is maszkot kell viselni az üzletekben, a bevásárlóközpontokban, a postákon, az ügyfélszolgálatokon, a színházakban, a mozikban, a múzeumokban és a sportrendezvényeken. A beltéri kulturális és egyéb rendezvényeken, az edzőtermekben, az uszodákban, a fürdőkben, valamint a vendéglátóhelyeken pedig az ott dolgozóknak kötelező a maszkhasználat.
A munkáltató előírhatja az oltást
Az átoltottság növeléséért a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak. Az állami szférában elvárt az oltás felvétele, az önkormányzatoknál erről a polgármesterek dönthetnek. A dolgozóiknak oltást előíró vállalatok a megyei oltási munkacsoportoktól is kérhetnek vakcinát; ez esetben az üzemorvosok is beadhatják az oltást – ismertették.
A koronavirus.gov.hu oldal térképe szerint eddig Budapesten (214 798) és Pest megyében (170 922) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén (77 763), Hajdú-Bihar (69 241), Bács-Kiskun (67 622), Szabolcs-Szatmár-Bereg (65 026) és Győr-Moson-Sopron megye (63 357). A fertőzéssel legkevésbé érintett megye továbbra is Tolna (26 695).
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
TalEle
2022-01-04 at 19:15
Gyurcsány szivárványos csőcseléke, élén a szélhámos stróman, Márki–Zayjal a COVID miatti „protest” szavazókra apellál!, mivel tudják, hogy Orbán újraválasztási esélyeire nagyobb veszélyt jelent a COVID járvány negyedik/ötödik hullámának áthúzódása 2022-re, mint maga a pszicho- és szociópata, Soros stróman … Pedig az első oltásra való ösztönzés nem csak „büntető” lehetne, mint pl. egyes szolgáltatások igénybevételét védettségi igazolványhoz kötni, ha nem, lehetne, viszonylag könnyen megvalósítható, „jutalmazó” ösztönzés is, mint pl. ingyenes tesztelés azoknak akik, már legalább az első oltást felvették, ugyanezeknek 100% táppénz, ha mégis „visszafertőződnének”, vagy: egy nap fizetett szabadság az oltásra jelentkezőknek, stb! (Egyébként, akik szemfülesek, azok most is könnyen 100%-os táppénzt kaphatnak, ha szólnak a háziorvosuknak, hogy foglalkozási megbetegedésként kezelje az esetüket! Havonta ezrével érkeznek be a megyei munkavédelmi hatóságokhoz a COVID eredetű foglalkozási megbetegedési bejelentések, ezek kb 90%-a a szociális, egészségügyi és köznevelési szférából, a fenn maradó rész pedig a magán szférából. A megyei hatóságok az eseteket véleményezésre a Nemzeti Népegészségügyi Központnak továbbítják, akik egyet sem utasítanak el, így a bejelentők közül, igaz, hogy – a nagy leterheltség miatt – kb. féléves késéssel, de mindenki megkapja a 100%-os táppénzét!)
Szalay Miklós
2022-01-04 at 19:14
A járványhelyzetről, és benne az oltásellenességről:
https://egyvilag.hu/index.shtml#PT110_jarvany
Orientál
2022-01-04 at 15:34
Antónia 10/10 és köszönöm a pontos és részletes tájékoztatásodat.
Galamb
2022-01-04 at 13:31
Antónia
Sajnos a Kárpát-medence klímája is negatív irányba hat ebből a szempontból. Sokkal nagyobb megterhelést okoz a szervezetnek, mint például az atlanti.
Orientál
2022-01-04 at 13:03
Amikorra a fagyos időjárás lesz itt nálunk akkorra fog tetőződni.
Antónia
2022-01-04 at 11:37
Korrekt értékelés nem adható a kialakult helyzetre anélkül, hogy számbavennénk az okokat.
2016-2017-ben, a Covid pandémiát megelőző években a keringési rendszer betegségei és a rák (rosszindulatú daganatok) jelentették messze a leggyakoribb halálokot az EU-27-ben és Magyarországon.
Az EU-27-ben 2016-ban 100 000 lakosra vetítve 119,4 halálesetet az ischaemiás szívbetegségek okoztak. Az EU-27 tagállamaiban az ischaemiás szívbetegségek tekintetében a standardizált halálozási arány Litvániában, Magyarországon, Szlovákiában és Lettországban volt a legmagasabb.
Ezekben az országokban a 100 000 lakosra jutó halálozások száma 369,8 és 536,2 között volt 2017-ben.
2017-ben az EU-27 tagállamai közül Magyarország számolt be a legmagasabb standardizált halálozási arányról a tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében.
A rák leggyakoribb – 100 000 lakosonként több mint 10,0 halálozást túllépő standardizált halálozási arányt eredményező – formája a légcső, a hörgő és a tüdő, a vastagbél, a szigmabél és a végbél találkozási pontja, a végbél, a végbélcsatorna és a végbélnyílás, a mell, a hasnyálmirigy, a prosztata, valamint a gyomor, a máj és az epevezeték rosszindulatú daganata volt.
Magyarországon volt messze a legmagasabb az uniós tagállamok között (100 000 lakosra 89,2 halálozás); ezt követte Horvátország (100 000 lakosra 68,4 halálozás),
A standardizált halálozási arány szinte valamennyi fő halálok tekintetében magasabb volt a férfiak, mint a nők esetében.
A 65 évnél fiatalabbak körében a vezető halálokok viszonylagos jelentőségüket tekintve némileg eltérőek voltak (lásd a 2. táblázatot). Ebben a korcsoportban a rák volt a leggyakoribb halálok – a standardizált halálozási arány tanúsága szerint 2016-ban az EU-27-ben 100 000 lakosra átlag 77,3 ezzel összefüggő halálozás jutott –, a második helyen pedig a keringési rendszer betegségei álltak (100 000 lakosra 44,8 haláleset).
2006 és 2016 között a férfiak esetében 11,1%-kal, a nők esetében 5,1%-kal csökkent az EU-27-ben a rákos megbetegedésekkel összefüggő standardizált halálozási arány (lásd az 1. és a 2. ábrát). Ennél nagyobb mértékű csökkenés volt tapasztalható az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozások terén – itt a férfiaknál 28,4%-kal, a nőknél 34,2%-kal esett vissza a halálozási arány. Ezt is meghaladta a közlekedési balesetek miatti halálozások arányszámának csökkenése, ez a férfiaknál 40,7%, a nőknél 41,3% volt. A mellrákkal összefüggő standardizált halálozási arány 6,9%-kal csökkent a nőknél, azaz gyorsabb ütemben, mint az összes női rákos megbetegedésre vonatkozó, átfogó arányszám (5,1%). Ezzel szemben az idegrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozási arány a férfiaknál 23,2%-kal, a nőknél 25,7%-kal emelkedett. 2009 és 2016 között a tüdőrák (beleértve a légcső- és a hörgőrákot is) standardizált halálozási arányszáma a férfiak esetében 11,7%-kal csökkent, a nők esetében pedig 15,2%-kal nőtt.
Mi volt az oka annak, hogy mortalitás tekintetében Magyarország az EU élvonalában volt és van?
Számos kutatás, tudományos elemzés kimutatta ezt. Mindenekelőtt az 1945 után, különösen pedig a megalkuvásra kényszerítő 1956 utáni diktatúra, a szocialista rendszerben kialakult reményvesztett életmód. A depresszióval, a valóságból való kimenekülés vágya miatt kialakult és azzal együtt járó súlyos és általános alkoholizmus, dohányzás és önpusztító életvitel. Vagyis a Covid járvány Magyarország lakosságát az EU átlagához képest egy megörökölt, rendkívül hátrányos állapotban találta. Bár az elmúlt 10 évben némi javulás tapasztalható, az életminőség jelentős javulása ellenére még mindig súlyos problémát okoz a megörökölt, több évtizedes rossz, egészségromboló beidegződés, az elterjedt szenvedélybetegségek, és hibás táplálkozási szokások. Magasan az EU átlaga fölött van a daganatos- és érrendszeri betegségek, és azzal együtt járó mortalitás aránya. Ez határozta meg a Covid pandémia által bekövetkezett viszonyokat.
Ha összefüggést akarunk keresni a mindenkori kormányzatok felelőssége és a Covid járvány okozta magas halálozási ráta között, akkor történeti visszatekintés nélkül hibás, csak politikai célzatú következtetésekre juthatunk, aminek semmi köze nincsen a valósághoz.
A lakosság életvitele, kialakult szokásrendszere és önpusztító szenvedélybetegségei az utóbbi években éppen, hogy javuló tendenciát mutatnak, ami csak arra enged következtetni, hogy ha továbbra is a liberális szocialista rezsimek uralnák a közéletet és a politikai hatalmat, akkor még a jelenleginél is rosszabb, sokkal rosszabb lenne a helyzet Magyarországon.
Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Causes_of_death_statistics/hu&oldid=505773#C3.A9s_2016_k.C3.B6z.C3.B6tti_v.C3.A1ltoz.C3.A1sok