“A szakszervezetekkel és érdekképviseletekkel a legtöbb pontban megegyeztünk, a fennmaradó vitás kérdésekről hétfőn folytatjuk a tárgyalásokat” – mondta el portálunknak Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője az ellenzék által rabszolgatörvénynek csúfolt történytervezet benyújtása után. Szerinte a vita az egyenetlen munkarendben termelő munkahelyek kapcsán alakult ki – ilyenek például az élelmiszeripar vagy az autóipar. Villáminterjú.
Mi a törvénytervezet lényege?
Ma a változó munkarendben, munkaidőkeret számítás alapján dolgozók számára a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető éves túlóra 250 óra, ez 300 órára emelhető, ha a dolgozók a kollektív szerződésben ehhez hozzájárulnak. A javaslat szerint a jelenlegi 300 óra módosulna 400-ra, ennél kevesebb lehet, több nem. Szükséges kiemelni, hogy csak a dolgozók hozzájárulásával. Vagyis arra teszek javaslatot, hogy aki több munkavégzéssel több pénzt szeretne keresni, megtehesse.
A változtatások egy része azokat érinti, akik munkaerő-ölcsönző cégeken keresztül vállalnak munkát. Itt elég radikális módosításokat irányoz elő az Ön által beterjesztett törvényjavaslat.
A minimálbér érvényesülésének esetében mindmáig volt egy rés a rendszerben. A törvény bevezeti az úgynevezett „minimális szolgáltatási díjat”. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőkölcsönzők nem vállalhatnak annál olcsóbban el egy munkát, mint amiből ki lehet fizetni a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. Továbbá ennek az összegnek fedeznie kell a munkavállalói járulékot és az adót is.
Gyakori volt, hogy ezzel a szituációval visszaéltek?
A munkaerő-kölcsönző piac mintegy 500 ezer főre terjed ki, és ennek mintegy ötödében fordultak elő visszaélések. Jellemzően úgy, hogy a 8 órás munkát 4 órásnak tüntettek fel a szerződésekben. Ezt a kiskaput most bezárjuk.
Változnak a túlóra elrendelésének szabályi feltételei. Ismertetné a változtatások fő irányait?
A dolog lényege az, hogy ha valaki több munkával több pénzt akar keresni, akkor ezt tegyük lehetővé. A törvény az ez előtt álló adminisztratív akadályokat bontja le, de csak abban az esetben, ha ezt a munkavállaló akarja. Tehát csak akkor, ha ehhez az illető munkavállaló hozzájárul. Nem változik a munkarend: marad a napi 8 órás munkaidő, és a 40 órás munkahét.
Az úgynevezett változó terhelésű munkahelyeken, mint például egy konzervgyárban, az idáig engedélyezett éves 250 óra kötelezően elrendelhető plusz munkavégzés kerete 400 órára nőne. Ennek az új szabályozásnak mik az indokai?
Pontosítsunk, az egyoldalúan elrendelhető túlmunka éves 250 óra, ennél több csak akkor, ha a dolgozók ehhez hozzájárulnak a kollektív szerződésben, ez nem változik, csak a felső korlát az eddigi 300-ról 400-ra. Az uniós felső határ egyébként 416 óra. Vannak olyan ágazatok, mint például az autóipar, élelmiszeripar, ahol egyenletlen a munkarend. Vannak olyan időszakok, amikor olyan erősek a piaci igények, hogy azt csak így lehet kielégíteni. Ám gyakran előfordul lejtmenet, amikor kevesebb a munka. Ilyenkor az elvégzett túlmunkát a munkaadó visszaadja, és az elszámolási időszak végén a fennmaradó többletmunkát kifizeti a dolgozónak. Az elszámolási időszak egy év, amelyet az Európai Unió idevágó irányelve határoz meg, ettől eltérni nem lehet. Ebben az esetben irányadó az is, hogy a pótlékokat – például éjszakai pótlék – ki kell fizetni. De ennek részletes szabályozása is kollektív szerződés feladata. Tehát a munkavállaló beleegyezése megkerülhetetlen. Egyébként a változó munkaterhelésű, speciális ágazatban dolgozóknak, mint például a folyamatos munkarendben, vagy a több műszakban dolgozóknak havi egy nap volt eddig a minimális kötelezően kiadandó pihenőnap. A törvény elfogadása után ez két napra fog nőni. Ha a munkáltató rendkívüli munkát rendel el, akkor annak ellenértékét hó végén ki kell fizetni. Ahol egyenetlen munkaterhelésben dolgoznak, idáig ezeken a helyeken évi 250 órányi munkavégzést lehetett egyoldalúan elrendelni. Ha a dolgozók hozzájárultak, a felső határa az elrendelhető túlórának 300 óra volt, a törvényjavaslat értelmében ez a keret évi 400 órára változna. De szigorúan csak akkor, ha a kollektív szerződés így rendelkezik, tehát a munkaadó ezt nem tudja egyedül eldönteni. Ahogy eddig is, továbbra is a kollektív szerződés rendezi a plusz munka kondícióit. Vagyis, hogy ez milyen munkarendben történjen és ezért milyen munkabér társuljon. De ismételten hangsúlyozom, hogy ez csak dolgozói hozzájárulással lesz lehetséges.
Egyéb, ám az érintettek számára fontos javaslatot is megfogalmaz a törvényjavaslat. Milyen területet érint ez?
Ilyen új elem, hogy a munkabeosztás változtatását nemcsak a munkaadó kezdeményezheti 96 órával előbb, hanem a dolgozó is. Ha ebbe a többi érdekelt belemegy, akkor a munkarend változtatását a munkaadónak engedélyeznie kell.
Tegnap éjszakába nyúló vita alakult erről a Parlamentben. Ön ekkor jelezte, hogy leülnek az érintettekkel tárgyalni.
Ez már megtörtént, és a legtöbb kérdésben egyetértés alakult ki, a többi ügyről hétfőn folytatjuk a megbeszéléseket a szakszervezetekkel. Van néhány értelmezési kérdés, amit még tisztázni kell, például az elrendelt túlmunka elszámolási rendje. Véleményem szerint az uniós irányelveknek mindenképpen meg kell felelni. A cél, hogy a dolgozók ne legyenek kiszolgáltatottak.
juhéjtrianondoncsu
2018-11-30 at 19:00
a kormány egyik kezével a családokat támogatná és várná hogy minél több gyerek szü-
lessen.csak azokból a társadalom számára hasznos embereket kellene nevelni! ehhez a
mostani napi 5-10perc semmi.csak az európai ember ilyen hülye hogy napi 10-12 órát
képes dolgozni azért hogy a tetves kocsiját 2-3 évente lecserélhesse,meg hogy mindenféle 1-2 évig tartó tárgyszemetet összevásároljon.Természetesen ez az európai ember tulajdonságai mellett manipulációnak is a következménye.Ennek a szándékosan keltett tébolynak az eredménye a gyermektelenség,az elöregedés.sorosék meg röhögnek a markukban:dolgozzatok csak és gazdagítsatok barmocskák majd ha kidöglötök importálunk a helyetekre másokat.
Nagykató
2018-11-29 at 19:22
“Kósa Lajos: A dolgozóknak kedvez a munkatörvénykönyv módosítása”
Nem, ez nem igaz. Én kedvelem Kósát, de most hülyeségeket beszél. A baj az, hogy ezt ő is tudja.
Hesslerezredes
2018-11-29 at 15:59
Hát kicsit szomorkás a hangulatom máma…, hogy csak én tépem itt a számat nagyobbrészt. Pedig a kormány mondhatna egy igazán ütőset: aki legalább 300 magyar embernek munkát ad és fenntartja a gyárát legalább 10 évig, az egyáltalán nem kell, hogy társasági adót fizessen 10 évig. A társasági adót persze be kell fizetni ekkor is, amit államkötvénybe fektetünk és az letétben lesz a cég nevére, és majd a 10. év végén visszafizetjük kamatokkal együtt. Egy feltétellel: a munkabéreket (járulékokat, pótlékokat, túlórákat) izibe ki
és be tetszenek fizetni, abból semmi nem tartható vissza esedékességkor. Ja és a társasági adó nem nyereségadó, hanem ÁRBEVÉTELI adó (nyilván egy nagyságrenddel kisebb, mint a nyereségadó, ha ez utóbbi százalék, akkor az előbbi ezrelék). És akkor a könyvelés, meg a számvitel is qrvára leegyszerűsödik majd: két dolgot kell nyilvántartani: az árbevételt és a kifizetett béreket és járulékait.
Hesslerezredes
2018-11-29 at 10:28
Két cégtulajdonos beszélget Magyarországon.
“….Te, fizetsz az embereidnek?
– Én nem nagyon.
– Én sem.
– Te, és bejárnak dolgozni?
– Be.
– Hozzám is.
– Te! Nem kéne beléptidíjat szedni tőlük?”
Hesslerezredes
2018-11-29 at 10:10
Úgy látszik ez az ára annak, hogy Magyarország a multik összeszerelő hátsóudvara lett. A felemelt túlóra abszolút kötelező lesz: nem hiszem, hogy lesz egyetlen munkavállaló is, aki az elrendelésnek ellent mer majd mondani; viszont 3 évre még meg is hitelezi a ki nem fizetett túlóradíjjal a munkáltatóját; ez kisebb magyar cégeknél odavezet majd, hogy a 3 év alatt a céget csődbe viszik, aztán hajtsa be a ki nem fizetett díjat a senkin. Kiváló ötlet ez a módosítás, gratula!
Hesslerezredes
2018-11-29 at 09:50
Kósa Lala, aki szókimondó parasztgyerekkként (udvari bolondi szerepkörben) elővezette ezt a mocsokságot, téved: a felemelt túlóra abszolút kötelező lesz!!! Ez a következménye, hogy nincs saját – sui generis – magyar ipar, csak a multik összeszerelő lerakatai vannak nálunk. És még a mocsokságot meg is tudják fejelni azzal, hogy a túlórákat a munkáltató 3 év alatt ráér kifizetni: hülye magyar proli! hitelezd meg még te is a hullagazdag multikat!!!! A magyar tulajdonú cégeknél, amelyek jóval kisebbek, mint a multik, meg a három év alatt csődbe viszik a vállalkozást, oszt próbáld behajtani a túlóráidat a senkin! Hú de “zseni” volt, aki ezt kitanálta! Na, ha valamiért tömegtüntetni kéne, akkor ez a szarkupac, és nem a másik (a CEU). Abszolút kormánypárti vagyok, de ebben a húzásban abszolút nem!
pufff
2018-11-28 at 19:24
Medgyessy ,Gyurcsány és Bajnai vezette mszp-sek ,szdsz-esek és dk-sok állandóan csak a külföldi multiknak kedveztek ,közbe szét is lopták ,csődbe adóssították Magyarországot. Plusz 20milliárddal adóssították el a népet-