Életének 75. évében hosszú betegség után budapesti otthonában elhunyt Andy Vajna, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja, filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Azzal még nem mondtunk sokat, ha konstatáljuk, hogy Vajna sokat tett a magyar filmipar felvirágoztatásáért, hogy olyan stratégiai ágazatban népszerűsítette Magyarországot, amely a XX. század egyik legnagyobb csodafegyvere volt, azaz a filmekben. Mert lehetünk akármilyen profik mondjuk a konzerviparban, vagy a cipőgyártásban, mert a sport mellett semmi nem ér fel a filmipar erejéhez egy ország imázsának építésében.
PZL – 061.hu
Persze, a magyar film már az első világháború alatt is meglepően fejlett volt, gyorsan felzárkózott a nemzetközi szakmához, (lásd például a kolozsvári filmgyártást) a két háború között is szenzációs jó érzékkel készítette a szórakoztató filmeket, amivel régiós nagyhatalom lettünk, és persze voltak a háború után is hatalmas filmsikereink Cannes-ban és Berlinben is, amit aztán Szabó István Mephistója koronázott meg 1982-ben a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjjal. (Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben.) És még hosszan sorolhatjuk a magyar filmipar nemzetközi sikereit, dagadhat a honfi kebel, mert nemcsak sportnemzet vagyunk, hanem filmes nemzet is. Az viszont már Andy Vajnának köszönhető, hogy a konszolidálta a honi szakmát és a Filmalap struktúrájának köszönhetően a rendszerváltás utáni magyar filmipart felszálló pályára helyezte.
A nemzetközi filmes gyártók nem láttak túl sok fantáziát a Saul fia forgatókönyvében, nem is támogatták azt, Vajna megérezte, hogy valami különleges és felforgató erejű kreatív anyagot kapott, így a Filmalap támogatásával el is készülhetett Magyarország második Oscar-díjas nagyjátékfilmje 2016-ban. Aztán egy évvel később rövidfilm kategóriában Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert, és akkor még nem beszéltünk a 2017-ben az Arany Medve-díjas Testről és lélekről című Enyedi-alkotásról, ami végképp felrakta a magyar filmet a nemzetközi filmes szakma első vonalába. Halkan jegyezzük meg, hogy Enyedi Ildikó számos filmtervvel állt elő az elmúlt húsz évben, de a Vajna-féle Filmalap kellett ahhoz, hogy végre 1998-as Simon mágus után filmet forgathatott. Vajnának elképesztően jó szimata volt a sikerhez, érezte a siker kellemes, pezsgő és tűzijáték illatát, de tisztában volt azzal is, hogy milyen nehéz a sikerhez vezető út.
Elegáns volt, mosolyogva legyintett az őt ért támadásokra, tudta, honnan ment el 1956-ban, és tudta, mit akar visszaadni abból a fényből és sikerből Magyarországnak, ami egy embernek sok, de elég lehet egy nemzetnek. Volt benne elegancia, nemcsak a Miniszter félrelép című vígjátékkal lépett szintet a magyar filmipar 1997-ben (a sikerét a mai napig nem tudta túlszárnyalni egy magyar alkotás sem, 750 000 nézője volt a mozikban), de azzal is, hogy Vajna egy évvel korábban megmutatta a magyar filmgyártásnak milyen a professzionális nemzetközi filmkészítés, milyen fázisokra, gyártásszervezésre van szükség egy nemzetközi koprodukciós alkotáshoz. Itt forgott 1996-ban az Evita, a világsajtó a Budapesten dolgozó Madonna minden lépését követte. Ja, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy már a rendszerváltáskor része lett a magyar szórakoztatóiparnak, 1989-ben alapította meg az InterCom nevű forgalmazó cégét, amin keresztül a nagy amerikai stúdiók (20th Century Fox, Warner Bros., Sony Pictures, Disney, MGM) filmjeit forgalmazta.
Aki ismerte az akkori kis kazettahamisító maffiák romantikus történetét, tudja, hogy mennyit köszönhet a filmes szakma annak, hogy valaki kifehérítette ezt az ágazatot. 2006-ban ő volt a producere minden idők legsikeresebb 1956-os témájú magyar filmjének, Goda Krisztina professzionális alkotásának, a Szabadság, szerelemnek, ami a tizenévesek számára is átélhetővé a forradalmat. Nem ült a babérjain, 2007-ben Demján Sándorral közösen megnyitott a Korda filmstúdiót Etyeken, majd a Fidesz 2010-es győzelme után egy évvel kinevezték filmügyi kormánybiztosnak, és a Magyar Nemzeti Filmalap létrehozása az ő ötlete volt. A Vajna-korszakban a Nemzeti Filmalap által támogatott magyar filmek több mint 130 nemzetközi díjat nyertek el. Köszönjük, Andy Vajna! Köszönünk mindent!