Október elsején kezdődik a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező, a kérdőíveket október 16-áig interneten lehet kitölteni, majd számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online kérdőív – jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Vukovich Gabriella azt mondta: a tízévenkénti népszámlálás pillanatképet ad az országról, bemutatja milyenek a magyarok, például, hogy milyen viszonyok között élnek, milyen a munkaerőpiaci helyzetük, az egészségi állapotuk, a vallási hovatartozásuk.
A válaszadás azért is különösen fontos, mert a kapott adatok megalapozzák a jövőbeni döntéseket, képet adnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, információval szolgálnak új vállalkozások létrehozásához, és – most először – energiahatékonysági döntések előkészítését is szolgálják
– ismertette a KSH elnöke. A népszámlálás tematikája, kérdéssora – a korábbi népesség-összeírásokhoz hasonlóan – hosszú, egyeztető folyamat eredményeként alakult ki, ami kiterjedt a civil szervezetekre, a kutatóhelyekre és az egyéni kutatókra éppúgy, mint az adatvédelmi biztossal való egyeztetésre, de az igények összehangolásakor figyelembe kellett venni a magyar népszámlálási hagyományokat, a nemzetközi szervezetek, így az ENSZ, az Európai Unió és annak statisztikai szervezete, az Eurostat ajánlásait is. A korábbi népszámlálásokhoz képest lényegesen bővült a lakcímre utaló kérdések száma, szintén kiteljesedett és a nemzetközi előírásoknak megfelelő új megfogalmazást nyert a foglalkozással, munkahellyel kapcsolatos kérdéscsoport, valamint átdolgoztuk a folyamatosan változó magyarországi iskolarendszerekben szerzett végzettségek összeírásának módszerét is. A népszámlálás hivatalos oldalán közzétett információ szerint egyébként kötelező adatszolgáltatáson alapuló népszámlálás felvételi kérdőívére önként megválaszolható kérdésként kerültek fel a személyiségi jogi szempontból különleges kezelést igénylő, ún. szenzitív kérdések – anyanyelv, nemzetiség, nemzetiségi kötődés, családi, baráti közegben használt nyelv, vallás, fogyatékosság – is.
A történelem során minden fejlett államszervezet igyekezett információt gyűjteni a saját erejéről és a teherviselő képességéről. Már az ókorban is fontos volt annak megállapítása, hogy az adott állam mennyi hadba hívható férfira számíthat, vagy mekkora az adófizetők száma. Az első népszámlálás jellegű felmérést a Krisztus előtti III. évezredben (Kr.e. 2238-ban), Kínában tartották.
Többszáz éves történelme van a népszámlálásnak
A népszámlálások modern követelményeinek is többé-kevésbé megfelelő népesség-összeírásokról az erős központi államszervezet kialakulása óta, az államtudományok és a statisztika fejlődése nyomán beszélhetünk. A világon az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálást 1665-ben a mai Kanada területén, Québecben, Európában pedig 1749-ben, az akkor svéd fennhatóság alatt álló Finnországban hajtották végre. Mindkét adatfelvétel megfelelt a modern népszámlálások feltételeinek: egy időpontra vonatkozó és egyidejűleg végrehajtott, teljes körű összeírás volt, azaz az adott terület minden egyes személyére kiterjedt. Kontinensünkön a népesség számbavétele a 19. század elejétől vált többé-kevésbé rendszeressé.
Magyarországon az első hivatalos statisztikai szolgálat 1848-ban alakult, de csak alig egy évig működött, majd a mai KSH jogelődje 1867-ben, a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium kötelékében kialakított statisztikai szakosztály létrehozásával jött létre. Ennek első vezetője Keleti Károly volt. Az új szervezet – felismerve a kiegyezés nyomán belpolitikailag függetlenné vált magyar államnak a népesség és a lakásállomány összetételére vonatkozó adatigényeit – egyik első, és egyben igen jelentős feladata volt az 1869. évi első népszámlálás, azaz egy, az ország egész területére kiterjedő, teljes körű összeírás megszervezése, amely – mint azóta minden magyarországi népszámlálás – magában foglalja a lakások számbavételét is.
Hazánk második, 1880-ban végrehajtott népszámlálása volt az első, amit az 1871-ben létrehozott önálló Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal szervezett. A Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok elnevezésű szervezet 1872-ben határozott arról, hogy az európai országok mindig egy időben, a 0-ra végződő években tartsanak teljes körű nép- és lakásszámlálást. Magyarország ehhez a második, 1880. évi népszámlálás végrehajtásakor igazodott. A hazai népszámlálások köréből kiemelkedik az 1920. évi, amelynek eredményeire nemcsak a népesség és a lakásállomány számának és összetételének alakulása miatt volt szükség, hanem az I. világháborús veszteségek pontos felmérése miatt is. Ekkor nem teljesülhetett a népszámlálás egyik alapelve, a teljesség, mivel a trianoni döntést követően a déli országrész egy része 1921 novemberéig délszláv ellenőrzés alatt állt, és csak ezt követően lehetett számba venni a lakosságot. Szeged külterületének egy része és három észak-magyarországi település még ennél is később került magyar fennhatóság alá (adataik évekkel később, és csak becsléssel voltak megállapíthatók). A következő, különleges keretek között lezajlott népszámlálás időpontjának kitűzését jelentősen befolyásolták a második világháború előtti és alatti területi változások, amelyek miatt az adatfelvételt csak 1941 februárjában lehetett végrehajtani (az áprilisban megszállt Délvidék összeírására októberben került sor). A nem magyar anyanyelvű lakosságot saját anyanyelvükön nyomott kérdőíveken írták össze.
A II. világháború után először 1949-ben tartottak Magyarországon népszámlálást. Az adatfelvétel előrehozását a háborús veszteségek felmérése mellett az is indokolta, hogy a jelentős méreteket öltött népességmozgásról (vándorlásról, ki- és betelepítésekről) csak becslések álltak rendelkezésre. Az 1949-es népszámlálás során a lakosság bizalmának elnyerése érdekében a számlálóbiztosok titoktartási esküt tettek.
Az 1960. évi népszámlálás előkészítése, szervezése számos ponton eltért a korábbi adatfelvételektől. Úttörő, eddig még soha nem alkalmazott lépés volt – a teljesség biztosítása érdekében – az utca- és házszámjegyzék összeállítása, ami a helyszín pontos regisztrálásán kívül tartalmazta az adott címen lévő lakóegység tulajdonosának a nevét és az ott lakók számát is. Az összeíróíven a személyekre, a családokra, a háztartásokra és a lakásokra vonatkozó kérdések is szerepeltek. Először az 1960. évi népszámlálás során használtak hazánkban számítógépet az adatok feldolgozásához. Az 1970. évi népesség- és lakásösszeírás előkészítésekor a szervezők a lajstromos összeíróívek használatáról visszatértek az egyéni személyi kérdőívekhez. A tematika összeállításakor fokozottan figyelembe vették a nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ népszámlálásokra vonatkozó ajánlásait. A területi munkát segítette, hogy az 1960-ban bevezetett utca- és házszámjegyzéket lakásszintig bővítették, és teljes körű térképállomány készült, a számlálókörzeteket pedig alkerületekbe és városrendezési körzetekbe sorolták.
A KSH az 1960-as népszámlálást követően kezdett el – eleinte a népesség és a lakásállomány 1, később 2 százalékára kiterjedő – ún. „kis népszámlálásokat”, mikrocenzusokat tartani. Ezekre 1963-ban, ’68-ban, ’73-ban, ’84-ben, ’96-ban, 2005-ben és legutóbb 2016-ban került sor, annak érdekében, hogy a két teljes körű népszámlálás között is friss adatok álljanak rendelkezésre. Az 1980-ban végrehajtott népszámlálás fő célja az volt, hogy alapadatokat szolgáltasson a népgazdasági, különösen a területi és a távlati tervezéshez, továbbá számot adjon a népesség demográfiai viszonyainak alakulásáról, változásairól, felmérve az 1970-es évek közepén hozott népesedéspolitikai intézkedések hatását.
Az 1970-es népszámlálás során az adatok feldolgozása már kizárólag számítógéppel történt. Az 1990. évi népszámlálás során a Központi Statisztikai Hivatal a modernebb adatfelvételi és feldolgozási módszerek kialakítására törekedve megvizsgálta, hogy a meglévő adminisztratív nyilvántartási rendszerek (állami népesség-nyilvántartás, egységes munkaügyi nyilvántartás) felhasználhatók lennének-e az adatfelvétel sikeres lebonyolításához. Végül, a nyilvántartások közül az állami népesség-nyilvántartás adatbázisának használatára került sor. Ebben az évben – 1970-hez hasonlóan – a teljes körű adatfelvételt egy, a lakásállomány és népesség 20 százalékára (1970-ben 25 százalékára) kiterjedő reprezentatív adatfelvétel is kísérte. Ennek keretében a lakások műszaki állapotára és helyiségeire, illetve a résztvevők iskolázottságára, foglalkozási adataira, ingázási szokásaira vonatkozóan tettek fel kérdéseket, amelyek kitértek az esetleges fogyatékosságra is, valamint további információkat tartalmaztak a nők termékenységére vonatkozóan.
A 2001. évi népszámláláskor az elmúlt tíz évben megváltozott gazdasági és politikai háttér, valamint a technikai fejlődés több, a korábbiaktól eltérő módszer alkalmazását tette szükségessé. A címlista előállításához a szakemberek segítségül hívták az 1990. évi népszámlálás számítógépre vitt címlistáját, valamint az állami népesség-nyilvántartás adatbázisát. A két rendszer összefuttatásával egyesített adatbázist helyszíni bejárással ellenőrizték. Az adatfelvétel követte a hagyományokat: a kérdőívek kitöltése interjú keretében történt, de lehetőség volt önkitöltésre is, sőt amennyiben az adatszolgáltató valamilyen ok miatt ragaszkodott ahhoz, hogy adatait az önkormányzatnál írják össze, vagy a kitöltött kérdőívet az önkormányzatnál kívánta leadni, erre is volt lehetőség. Lényeges eltérés volt az előző népszámlálásokhoz képest az is, hogy az adatfelvétel név nélkül történt.
A 2011. évi a tizenötödik volt a magyarországi népszámlálások történetében, és az első, amelyet az Európai Unió tagjaként hajtottunk végre. Így már uniós jogszabályok is kötötték a népszámlálást, amik az egyes országok adatainak összehasonlíthatósága érdekében előírták a kötelezően felveendő adatok körét, azonban az adatgyűjtés módját a tagországokra bízták. Az újítások közül a legfontosabb az internetes kérdőívkitöltés lehetősége volt, amit Magyarországhoz hasonlóan sok országban ekkor alkalmaztak először a népszámlálások történetében. A hazai népszámlálás során, a rendelkezésre álló két hét alatt a lakcímek 19 százalékáról érkeztek be ezen a módon a kérdőívek.
A 2022-es népszámlálási kérdőívet október 1-16 között online is kitöltheti, ide kattintva.
Forrás: MTI, Fotó: nepszamlalas2022.hu
Orientál
2022-09-26 at 19:08
semmi sem az Te kened szét a szart ,bezzeg te sem odaszarsz az internetes cégek oldalára. Pedig ők tégedet is figyelnek.
LMBTQWERTY
2022-09-26 at 17:13
@Vajda Miklós
1. A népszámláláson való részvétel mindig is kötelező volt, nagyon helyesen. Ha fakultatív lenne, az egésznek nem lenne semmi értelme.
2. Az érzékeny adatok (vallás, etnikum) esetében lehetőséged van a válaszmegtagadásra. Az egészségügyi adataid esetében pedig ne a lebutított népszámlálási kérdések, hanem a felhőbe feltöltött EESZT miatt aggódj, ott sokkal inkább van alapja.
3. Látom, a felmérés fogalmával sem vagy tisztában. A felmérés lényege, hogy kis létszámú, de reprezentatív, a népszámlálás pedig teljes körű.
semmi sem az
2022-09-26 at 16:54
Vajda Miklós 2022-09-26 at 13:32
Teljesen egyetértek.
És magyar hazafi vagyok!
Akik Vajda úr kommentjét pocskondiázzák, valószínűleg alultájékozottak a már zajló Great Reset-et (más neveken New World Order, Agenda 2030) illetően, amely az eddigi legátfogóbb háború az emberiség és a nemzetek ellen.
csakafidesz
2022-09-26 at 16:37
Vajda Miklós 2022-09-26 at 13:32
Ellenőrizni fogják, hogy tényleg 43-as a cipőd ahogyan bediktáltad, vagy csak 42.-es. Amúgy a neten kitöltés már megszünteti az anonim számlálást, mert még Amerikában is megtudják az adataidat.
Orientál
2022-09-26 at 15:09
Vajda Miklós Ezeket a kérdéseidet inkább az internetes Microsoftos Google-os facebookos You Tube-os Twitteres …. elvtársaidnak tedd fel ,mert igazán szemét dolog ezek művelnek.
Gullwing
2022-09-26 at 13:42
Na megint itt van egy szutyok aki a kutyaszar minőségét is alulmúlja.
Nem hiszem hogy ilyen szardarabokat nekünk el kell tartani…amúgy is drága a műtrágya.
Vajda Miklós
2022-09-26 at 13:32
A korábbi népszámlálások anonim módon történtek.
Most “…figyelembe kellett venni a magyar népszámlálási hagyományokat, a nemzetközi szervezetek, így az ENSZ, az Európai Unió és annak statisztikai szervezete, az Eurostat ajánlásait is.” Nyilván azért, mert a háttérhatalom – amelynek szervei pl. az ENSZ, az EU, stb – kíváncsiak az életkörülményeimre, az anyagi helyzetemre, stb. A kitöltött kérdőívek alapján majd megállapítható lesz, hogy kitől mit lehet még elvenni, pl. a Great Reset terv alapján.
Milyen jogon adja ki a magyar állam az ENSZ-nek, az EU-nak a személyes adataimat?
Milyen jogon teszik kötelezővé a kérdőív kitöltését?
A kérdések:
név,
nem,
születési idő,
lakcímek,
korábbi külföldi tartózkodás,
állampolgárság,
nyelvtudás,
nemzetiséghez tartozás, anyanyelv, családi, baráti közösségben használt nyelv,
vallás,
családi állapot,
született gyermekek száma és születési idejük,
a családban betöltött szerep (pl. férj, feleség, gyermek),
iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség,
digitális jártasság,
gazdasági aktivitás (foglalkozás, munkáltató fő tevékenysége, munkavégzés helye),
munkavégzéssel, tanulással összefüggő napi közlekedés,
egészségi állapot, fogyatékosság.
a lakás címe,
építési éve,
falazata,
a lakáshasználat formája (pl. rendszeresen, idényszerűen, üres),
a lakás tulajdoni jellege,
helyiségeinek száma,
a lakás alapterülete,
közműellátottsága, felszereltsége,
a lakásban lakó személyek száma.
Mi köze van az államnak a vallásomhoz, az egészségi állapotomhoz, a családi állapotomhoz, stb? Egyáltalán a magánéletemhez?
Vagy éppen a lakásom falazatához?
Kérdezem, hogy ebben a fene nagy Európai Uniós demokráciában hová lettek a személyiségi jogok?
Mit szól mindehhez az ombudsman?
Az Európai Unió 2020-ban elfogadta a karbon semlegességi javaslatot, amelynek a mostani neve a zöld ház project.
A 2022 őszi népszámlálás keretében az egész európai Unióban összeírják majd azt is, hogy ki milyen ingatlanban él, az saját tulajdona, vagy bérlemény, és milyen fűtése van a háznak?
Ez nem népszámlálás, hanem felmérés!
Tele olyan kérdéssel, ami sérti a személyes adatokhoz való jogainkat és senkire sem tartoznak, főleg nem azokra, akik mindenünkből ki akarnak forgatni, hiszen deklarálták, hogy 2030-ig meg akarják szüntetni a magántulajdont! A Világgazdasági Fórum Nagy újraindítás terve alapján, melyben le van írva, hogy nem lesz semmid, de boldog leszel, mert mi majd gondoskodunk mindenkiről)
A klímaváltozásra való hivatkozással a szemünk előtt valósul meg Klaus Schwab Great Reset terve, amely a világkommunizmus megteremtését tűzte ki céljául 2030-ig.
A legfőbb kérdések a következők:
– Egy demokráciában milyen jogon teszik kötelezővé a kérdőív kitöltését?
– Milyen jogon követelik meg, hogy adjuk meg a nevünket a kitöltéskor?
– A hivatalos magyar szervek vajon eljuttatják-e az adatainkat az Európai Unióhoz?
– Ha igen, akkor milyen jogon szolgáltatják ki az adatainkat egy idegen entitásnak, amelynek
semmiféle legitimációja nincs Magyarországon?
– Az egészségi adatok kiszolgáltatása nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Milyen garanciákat ad az állam arra, hogy az adataimat nem szolgáltatja ki arra illetékteleneknek?
Ha majd ezekre a kérdésekre megnyugtató és kielégítő válaszokat és garanciákat kapok, akkor majd meggondolom, hogy kitöltsem-e a kérdőívet.