Magyarországot száz évvel ezelőtt, 1918 őszétől 1920 nyaráig egy felszámolási kísérlet megbénította, önvédelemre képtelen volt – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke csütörtökön, az Országházban, a korszakról rendezett történettudományi konferencián.
Kövér László az 1919 – A nagy szétesés című tanácskozást megnyitó beszédében az első világháborút követő időszakról úgy fogalmazott: “azokban az években bejártuk azt az utat, nemzeti kálváriát, amely az országunk szétdarabolásához vezetett”.
A politikában és a történettudományban egyaránt vannak megkerülhetetlen kérdések és elodázhatatlan válaszok, amelyeket egyszer meg kell fogalmazni és ki kell mondani
– vélekedett a házelnök.
Forrás/fotó: MTI
Facebook hozzászólás
khm
2019-11-21 at 17:52
Évfordulója van-
Azért is olyan serény az ellenség! És pont ugyanazok,csak egy másik évjárat!
J.G.
2019-11-21 at 16:36
NEM POFÁZNI KÉNE!
– hol vannak a beígért liberális hamisításoktól mentes TÖRTÉNELEM KÖNYVEINK?
VAN FOGALMATOK, HOGY MEKKORA SZENZÁCIÓ LENNE, HA GENETIKAILAG VALÓBAN IGAZOLNÁK A KETTŐS HONFOGLALÁS?
400 ÉVVEL MEGHOSSZABBODNA A JOGFOLYTONOSSÁGUNK A KÁRPÁT MEDENCÉRE!
Nem rég láttam egy műsort, ahol a szakember azt állította, hogy genetikai szinten nagy a hasonlatosság a honfoglaló magyarok és az avarok között!
– hol vannak az egyházi alapítású TANÍTÓ ÉS TANÁRKÉPZŐ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK?
-hol vannak azok az ALAPÍTVÁNYOK, amik a tehetséges fiataljainkat segítik azokon a területeken, amiket a libsik szinte teljesen leuraltak (filmgyártás, művészetek minden ága, szociológia, politológia stb)?
-hol vannak a szabadkőművességhez hasonló szervezeteink?
stb.
????????????????????????????????????????????????????????????????
JÓSKA
2019-11-21 at 19:21
Hát,kérem ha mi nem hisszük valljuk és éljük,hogy ez a föld mindíg is Magyar volt,más miért gondolná rólunk.Had adjak,egy tippet.Sokat rágódik itt a nép,hogy ez hun nép,vagy finnugor.Mit tetszünk kiabálni a válogatott meccsen?Ria,ria,Hungária.Ha finnugorok vónánk,mis is kellene kiabálnunk?
Namond
2019-11-21 at 16:03
Kövér László: az 1919-es év Magyarország 20. századi felszámolási kísérlete volt.
Hát nem.
Az őszirózsásnak forradalomnak nevezett puccs után, a szabadkőművesek által propagált “szabadságjogok” a a szocialisták által propagált munkásjogok és biztosítás, a polgári államberendezkedés szétverése, birtokok elkobzása szétosztása volt 1918 novemberétől Károlyi Mihály programja.
De ez csak írott malaszt maradt, bár az értelmiség körében a fellazítás sikeres volt, gyakorlati eredményt nem értek el.
Hadsereg nem volt, a fronton levő csapatokat nem rendelték haza, a hazai csapatok leszerelésére intézkedett K M.
Ki is mondta; nem akarok többé katonát látni?
Az ország egyes részeit a belgrádi konvenció ellenére a kisantant szerb, román, cseh csapatok megszállták.
A szóbeli tiltakozása bizonyára igen mulattató volt.
K M impotenciája a régi rendet romba, az országot anarchiába döntötte, hiába támogatták a vidéki és fővárosi szabadkőműves páholyok.
K M alkalmatlansága miatti sikertelensége – unokatestvérével Károlyi Gyulával szemben is – hozzájárulhatott március 21-el átjátszotta a hatalmat a Szocialista Internacionálé pártjainak.
Akik a párt elit vezetésével proletárdiktatúrát alapítva befolyási övezetük fenntartása, kiterjesztése érdekében, az igazolható területi igény okán, megkezdték a szerződés szegően megszálló szerb, cseh román csapatok kiverését a magyar területekről.
A polgári demokrácia felszámolási kísérlete volt Károlyi Mihály puccsa, mely elvezetett az 1919 március 21-el kezdődő proletárdiktatúrához, mellyel Kun igazolni akarta bolsevik állama életképességét.