A bírói függetlenség nem abszolút és öncélú – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben szerdán. Mint fogalmazott: „ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása a cél az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Ehhez vezet a liberalizmus és az emberi jogok nevében terjesztett abnormalitás, teljes értékvesztés és a természet rendjének tagadása”.
Mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak; a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (…) A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik
– fogalmazott a házelnök.
Nincs veszélyesebb döntés egy államra nézve, mint egy megmásíthatatlan, rossz ítélet, nincs veszélyesebb ellensége egy társadalomnak, mint egy alkalmatlan bíró: ez a felelősség teszi a bírói hivatást magasztossá
– tette hozzá a házelnök.
Az állam egyik sarokkövét alkotta meg az 1869. évi IV. törvény, és nyolcvan évig hatott. Nem véletlen, hogy éppen addig élt, amíg a magyar állami függetlenség, a XX. század közepéig
– mondta a házelnök.
Szerencsés az a nemzedék, amely újjászervezheti az államot. 1990-ben a kommunizmust, 2010-ben a posztkommunizmust sikerült lezárni, és a XXI. századra újjáépülhetett a magyar állam
– mondta Kövér László. A házelnök “önkritikus” észrevételként hozzáfűzte: jogalkotói mulasztás történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet.
Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket
– mondta Kövér László.
Ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása a cél az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Ehhez vezet a liberalizmus és az emberi jogok nevében terjesztett abnormalitás, teljes értékvesztés és a természet rendjének tagadása. Ez a lényege ma az európai politikának, ez a veszély fenyegeti az európai államokat
– fejtegette a házelnök.
A törvényeknek van értéktartalmuk, amely végső soron a lelkiismeretben gyökeredzik, és ettől sem a jog alkotója, sem a jog alkalmazója nem vonatkoztathat el. Ezért korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők, vagy az államot támadók és rombolók oldalára?
– fogalmazott Kövér László.
Minden világnézeti, szemléleti, értékrendi, politikai különbözőség mellett meg kell védeni közös jövőnk biztosítékát, a cselekvőképes államot
– fűzte hozzá.
Darák Péter, a Kúria elnöke a rendezvény előtti rövid sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a magyar bírói függetlenség 99 százalékos, és csak azért nem mond 100 százalékot, mert azt nem illik.
Magyarországon működik a bírói függetlenség kiérlelt garanciarendszere; nincs olyan ember, aki odamehetne egy bíróhoz és megmondhatná neki, milyen ítélet szülessen
– fűzte hozzá a főbíró. Darák Péter a konferencia zárszavában arról beszélt, hogy a rendszerváltás harminc éve zajlik a magyar bíróságokon. A bíró feladata nem csupán a tradíciók gondozása, hanem újjáteremtése is. Az elmúlt időszakban a megújulás a bírói testület filozófiájává vált, ám mindez olyan légkörben zajlott, amelyben a demokratikus átalakítást sokkal inkább a jogalkotástól, semmint a bírói jogfejlesztéstől várták. A bíróságok egyedi döntései mégis a mindennapok részévé tették az emberi méltóság, a jóhiszeműség, a tisztesség, a törvény előtti egyenlőség, az arányosság elvét. Az egyes bírói döntések a joguralom egységét és állandóságát alapozzák meg – jelentette ki.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke felszólalásában azt emelte ki, hogy a magyar jogállamiság ezeréves, a Szent Korona pedig megtestesíti a magyar államiságot. Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a közigazgatási bírók számára is biztosítják a független és professzionális bíráskodáshoz szükséges feltételeket.
Forrás/fotó: MTI
kbandi1
2019-04-25 at 09:43
Azt csak a bíróságok tehetik meg, hogy sorozatban selejtet “termelnek”. Egy valamire való gazdasági cégnél már régen utcára tették volna az illető(ke)t. Normális az, hogy 10 éves ügyek vannak. Nem tudnak a bíróságon törvényt olvasni? Egyébként a politikai függetlenségükről annyit, hogy függetlenek még a Vasedénytől is.
Guba Lajos
2019-04-24 at 20:05
A magyar bíróságok függetlenek. Sajnos előfordul jó párszor, hogy a Magyarországon érvényes törvényektől, és a magyar jogrendbe integrált nemzetközi jogszabályoktól is. Az, hogy egy bírót egy finoman fogalmazottan súlyosan törvénysértő ítélt sorozatért sem lehet felelősségre vonni, már gond. Ha máshogy nem megy a hangzatos bírói függetlenség miatt, pontozódjanak ki, mint a kosárlabdában. Szerény javaslatom a leminősítés. Akár takarító személyzetté az elkövetett törvénysértő ítéletek, végzések számának és súlyosságának függvényében.
olszal
2019-04-24 at 19:14
(Kövér) Laci bácsi!
A retorika tökéletes,
de mintha ez ügyben (is) ti dobtátok volna a lovak közé a gyeplőt.
Épp úgy mint az ügynökügyben…
Mert abban az esetben is mi történt?
Az ég adta világon semmi.
Pedig mennyire és mennyit dumáltatok róla anno…
Dodó
2019-04-25 at 09:18
Ez így nem igaz! Annak ugyanis nem sok értelme volna, mivel a dokumentumok egy része még ma is a Párttörténeti Intézet birtokában vannak, s nem kutathatók. Egy jelentős részüket pedig megsemmisítették az elvtársak. S azt se felejtsük el, hogy a “rendszerváltás” hajnalán éppen Sólyom László volt az, aki megakadályozta, hogy megtörténhessen az elszámoltatás. Akkor most miért is vádaskodunk? Egyébként mindenki számára biztosított a kutakodás, ha szeretné tudni, hogy őt megfigyelték-e annak idején, és még azt is megtudhatja, hogy ki volt a besúgó, aki jelentéseket írt. No persze ehhez fel kell kelni a fotelből. Azt persze nem tudhatja meg, pedig ez izgatja a legtöbb nyivákolót, hogy vajon a szomszédot megfigyelték-e? Pech!
bl
2019-04-24 at 19:02
A legvégső döntést a lelkiismeret hozza meg. Lehetne elvileg a végtelenségig analizálgatni a történteket, de a végén úgyis zavarossá válna minden az információhiánytól meg attól, hogy az eldöntendő helyzet is zavaros volt. Ilyenkor lép be a lelkiismeret. A törvény betűje sem tudja leírni tökéletesen azt, amiről szól. Az ember adja meg a végső értelmét. A törvénynek is és a helyzetnek is. Óriási felelősség.
Namond
2019-04-24 at 18:16
Kövér nem szokott következmények nélkül beszélni.
Ba
2019-04-24 at 14:48
Petike, a törvényektől , az igazságtól és a jóízléstől független..
” A bíró feladata nem csupán a tradíciók gondozása, hanem újjáteremtése is.” dicső komcsi, vérbírói tradíciók…- na ebből nem kérünk!
Hawkeye
2019-04-24 at 14:25
“Magyarországon működik a bírói függetlenség kiérlelt garanciarendszere, nincs olyan ember, aki odamehetne egy bíróhoz és megmondhatná neki milyen ítélet szülessen”
Vicces ember lehet ez a Péter…
csakafidesz
2019-04-24 at 14:31
Óh persze. Amikor Budaházyt 13 évre ítélte a bírónő nem tudta megindokolni. Azt mégsem írhatja bele az indoklásba, hogy odatelefonáltak neki..
Ludovicus
2019-04-24 at 14:47
Hacsak vicces lenne! Tudnék róla mesélni, praktizálása fényes korszakáról a Zalaegerszegi Városi Bíróságon (Az időtájt, még ez volt a hivatalos titulus). Amúgy én bírom a Kövér Lászlót, nálam azért ilyen dolgokban okosabb, most mégis mást állítok. Szerintem a társadalomra az a legveszélyesebb bíró, aki alkalmas, Visinszkij jogemlőkön dudlizott, és ennek szellemében jelenleg is ítélkezik(van ilyen a Kúrián is).