A továbbra is kórházban, súlyos betegségével küszködő Wittner Mária különleges ajándékot kapott jóbarátjától és elítélttársától, Varga Jánostól tegnap. A barátok egymás között csak “mosolyalbumnak” nevezték ezt a tablót, amelyen az 1956-os Corvin közi szabadságharcosok láthatók 1957-ben, a karhatalmi rabosításuk idején. Varga János most ezzel a montázzsal idézte fel az elítélt és részben kivégzett harcostársak örökös összetartozását.
Emlékezetes: Csókay András szívsebész kezdeményezésére augusztus végén a PestiSrácok.hu hasábjain kezdeményeztek imaláncot Wittner Mária felépüléséért. (Erről Stefka István felhívása ITT olvasható.) A halálra ítélt, majd végül 1970-ig börtönben tartott és a rendszerváltozásig üldözött szabadságharcos hős asszony ugyancsak lapunkban köszönte meg a széles körű összefogást, a barátok, tisztelők, olvasók aggodalmát és közös imáját. A kezdeti jó hírek ellenére Wittner Mária továbbra is kórházban fekszik, ám nagy örömmel fogadta látogatóit, köztük a (Huth Gergely társaságában érkező) jóbarátot, Varga Jánost.
A Corvin közi, elítélt hősök közül már csak Wittner Mária és Varga János van közöttünk. János – akinek alakja megihlette a Corvin mozi előtt látható “Janika” szobor készítőjét is – tinédzserként harcolt 1956. október 23-a és november 8-a között a kommunista karhatalommal és szovjetekkel, majd elfogták és 13 évi börtönre ítélték – ő végül 1964-ben szabadult.
Varga János a PestiSrácok.hu-nak augusztus 26-án így fohászkodott Wittner Mária felépüléséért:
Marika azt mondta nekem, mikor legutóbb meglátogattam a kórházban: “Janika, vigyázzunk magunkra, mert már csak ketten vagyunk. Ketten maradtunk már csak azok közül, akikkel együtt harcoltunk a Corvin közben. Mi vagyunk azok, akik el tudjuk mondani a valóságot, mert mi átéltük, ott voltunk és harcoltunk. Nagy szükség van ránk, hogy hitelesen el tudjuk mondani a történelem borzalmait, mert mi nem mesedélutánokat tartunk. Ezért nagyon fontos, hogy, mi akik tudnak emlékezni és élünk, maradjunk még meg a társadalomnak.” Drukkolunk most Neked Marika, hogy legyél még velünk, mert szükség van a történeteidre, azokra, amelyek a mai napig benned élnek, hogy továbbadhasd azokat a mai fiatalok számára is!
Vezető képünk 2019. október 4-én készült az idén júliusban elhunyt Trencsényi Lászlóról, illetve Wittner Mária és Varga János szabadságharcosokról a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőben, szerkesztőségünk “Halhatatlanok napja” elnevezésű megemlékezése után. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Orientál
2022-09-09 at 10:46
Mária ,mielőbbi felgyógyulásodat kívánjuk.
János
2022-09-08 at 07:53
gyozo
20182022-09-07 at 04:21
A kérdésem az, hogy a magyar törvény vajon vonatkozik-e a magyar állampolgárságú politikusokra is ❓❓❓
gyozo2018
2022-09-07 at 04:21
Finta András!
2022-09-06 at 22:15
HAZAÁRULÁS
.
Saját nemzet elárulása; az alapvető állampolgári hűség megszegése, amikor egy személy a saját országának súlyos kárt okoz, annak alapvető érdekei ellen cselekszik, vagy az országa ellenségeit segíti.
.
A megszálló idegen hatalommal együttműködők hazaárulást követnek el. Akik ott lakóként segítik egy ország kirablását, azok hazaárulásban vétkesek. Egy kém hazaárulást követ el, amikor az ellenségnek titkokat árul el.
.
hazaárulás (lat. perduellio, a per és duellium, ‘nagy ellenséges érzület’ szavakból): a polgárnak a haza ellen való veszedelmes magatartása. – Az ókori Rómában perduellis volt az, aki a haza alkotmánya ellen izgatott v. aki a hazája ellen külső ellenséggel lépett összeköttetésbe; tehát a proditor, desertor, transfuga seff. A királyság idejében maga a király ítélt a ~ bűne felett; de olykor esetenként egy kéttagú bizottságot (duoviri perduellionis) bízott meg vele, amelynek azonban maga adott utasítást. Föllebbezésnek a közgyűléshez (comitia curiata) csakis a király engedelméből volt helye. A halálra ítéltnek betakarták a fejét, azután megvesszőzték, s úgy húzták föl az akasztófára (arbor infelix). Horatius mint testvér(nővér)-gyilkos parricida volt, de mint a királyi jog bitorlója perduellis. A hazaárulók büntetését először Tullus Hostilius bízta duoviri perduellionis elbírálására, bizonyára azért, hogy a saját ítéletével ne zárja el a föllebbezés útját. A köztársaság idejében az új alkotmányhoz módosul a perduellio fogalma is. A lex Valeria (Kr.e. 509) capitis sacratiót szab arra, aki bitorolja a hivatalos hatalmat v. egyedüli uralomra törekszik. A gyilkosra is halált szab a 12 táblás törvény, nemkülönben arra is, aki Rómára ellenséget visz v. római polgárt kiszolgáltat az ellenségnek, továbbá az olyan magistratusra, aki hagyja magát megvesztegetni, végül az éjjeli lázadó csoportosulások előidézőire. A leges sacratae a néptribunusok megsértőire mondott ki halálbüntetést. A fölakasztáson kívül alkalmazták a lefejezést (securi percutere) s a tarpeiusi szikláról való letaszítást. A leges Porciae a közgyűlés megkérdezése nélkül nem engedte meg a halálbüntetést római polgárral szemben. A lex Sempronia (Kr.e. 123) számkivetéssel sújtotta az olyan magistratust, aki a közgyűlés megkérdezése nélkül halállal mert büntetni valamely polgárt. Római polgár caputja felett csakis a comitia centuriatán összegyűlt nemzet ítélhetett; az elé került minden perduellio az egész köztársasági időszakon át, még a quaestiones perpetuae behozatala után is. A néptribunusok megsértését a ‘com. tributa’ előtt enyhébb büntetéssel sújtották; e körülmény meg a quaestio perpetua de majestate fölállítása következtében a perduellio fogalmából kiváltak az olyan vétségek, melyek az állam fenségét és méltóságát sértették, így pl. a magistratusok ellen elkövetett sérelmek; a ~ fogalomkörében azok maradtak meg, amelyek az állam fönnállását veszélyeztették (Rabirius, Catilina). Később meg a ~ olvad bele a majestas fogalomkörébe, s a császárkorban nem jelent mást, mint a minuta majestas legnagyobb fokát.
.
.
Btk. 258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva,
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c) háború idején vagy
d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével
követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Finta András
2022-09-06 at 22:15
Tisztelet nekik, – Családjuknak is, talán Iskolájuknak is, – hogy ennyire fiatalon már bátor Magyarok voltak. Köszönjük áldozatukat! Soha többé hazaárulókat, akik évtizedes börtönnel idomították e hősöket.
Ők, még, élő mementóként emlékeztetnek arra is, hogy 1990 után 32 évvel sincs “szégyene” a hazaáruló tetteknek. Már nem idegen katonák védelmében, hanem ma az EU kitartottjaikként teszik. Persze szerintük nem hazájuk-népük, hanem bevallottan csak’ kormányuk ellen. Talán ideje lenne, ‘definiálni’ a hazaárulás fogalmát. Majd e tevékenység jogi’ megvalósulásai esetén, ennek törvényi “jutalmazását” is. Az elnyomó éra hős áldozatai figyelmeztetnek e hiátusra.
PG
2022-09-06 at 17:31
Egyszer volt alkalmam élőben meghallgatni Wittner Máriát. Nagy élmény volt!