Mint tudjuk, a műanyag zacskók ideje lassan lejár, a gyártók pedig kezdhetnek újabb alternatívákat keresni a műanyag pótlására. Ám nemcsak a zacskókat, hanem egyszer használatos termékeket is érintene a műanyagfelhasználás korlátozása, úgymint a szívószálak, keverőpálcák, evőeszközök és a többi. A kormány ezekre megoldásképp kétlépcsős tiltásban gondolkodik, amelynek első fázisa 2019 júliusában kezdődne, 2021-re pedig az egyszer használatos műanyagok teljes betiltását tervezi. Cikkünkben összegyűjtöttük azoknak a külföldi országoknak a zömét is, ahol már megkezdődött a természet, legfőképp az óceánok élővilágára végzetes hatású műanyag megadóztatása, teljes betiltása.
A médiában a közelmúltban egyre sokkolóbb képek jelennek meg arról, hogyan teszi tönkre a szemét, legfőképp a műanyag a tengerek élővilágát. Számtalan élőlény pusztulásához vezetett a mértéktelen fogyasztás, reformok nélkül pedig esély sem lenne ezeknek a károknak a visszafordítására. Tanulmányok szerint egy átlagos bevásárlásra használt műanyagzacskót nagyjából 12 percig vesz igénybe a fogyasztó. A rövid életű zacskók azonban az óceánokba kerülve évente több, mint százezer, vízben élő emlős halálát okozzák, nem beszélve a műanyag lebomlási idejéről, ami nagyjából ezer év elteltével következik be. Összességében a vásárlók világszerte több, mint 500 milliárd darab egyszer használatos műanyagot használnak évente.
Az önmagában is elképesztő számok mellett még borúsabb képet fest az, ahogyan az előállított műanyaghulladékkal bánunk. A Föld műanyag szemetének négyötöde legjobb esetben is szemétlerakókban, rosszabb esetben a természetben végzi, 12 százalékát – egyáltalán nem környezetkímélő módon – elégetik, és csupán 9 százalékát hasznosítják újra. A jelenlegi fogyasztási és hulladékkezelési szokásokkal számolva 2050-re 12 milliárd tonna műanyag borítja majd bolygónkat, melynek nagy része rendkívül lassan, több száz év alatt bomlik csak le. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy harminc év múlva több kiló műanyag lesz az óceánokban, mint hal.
A magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium kétlépcsős tiltásban gondolkodik a műanyaghasználat megfékezésére: 2019. július elsejétől megnövelnék az eldobható műanyag zacskók és más egyszer használatos műanyagok termékdíját, 2021. január 1-től pedig teljesen betiltanák azokat. (A nagyon könnyű és könnyű műanyag zacskók alatt a klasszikus vásárlótéri letéphető zacskókat, valamint az úgynevezett csíkos szatyrokat kell érteni. Egyszer használatos termékek például az eldobható műanyag edények, evőeszközök, szívószálak, keverőpálcák.)
A nagyobb, műanyag, tartósabb bevásárlótáskák esetében át akar térni a kormányzat egy forintalapú díjtételre, úgy, hogy az ne a vásárlók terheit növelje, hanem ezen termékek 2021-gyel lezáruló kivezetését indítsa meg. A lakosságot és a kereskedelmet is arra akarják ösztönözni, hogy helyettesítő termékeket használjon a lakosság és a kereskedelem ezen zacskók helyett. Ezzel a szabályozással egyébként Magyarország “megelőzné Európát”.
Vannak alternatívák az egyszer használatos termékekre is, például a lebomló műanyagból készülő szívószálak vagy a műanyag- helyett papírközepű fültisztító pálcikák.
Valamennyi gyártó, feldolgozó, kereskedelmi szakmai szervezet tiltakozik a műanyag zacskók termékdíjának emelése és 2021-es kivezetése ellen. Az idő rövidségére, a csomagolásgyártási kapacitás hiányosságaira és higiéniai szempontokra hivatkoznak. A kormány hulladékgazdálkodási célkitűzéseit helyesnek tartják, de bizonyos részkérdésekben vita alakult ki annak a szakminisztériumi előterjesztésnek a kapcsán, ami megjelent a kormány honlapján
– fejtette ki az InfoRádióban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte ha az intézkedést ebben a formájában vezetnék be, az aránytalanul nagy terhet róna a vállalkozásokra.
Világszerte törekednek a probléma megoldására
Amerikában eddig két államban tiltották be teljesen, gyakorlatszerűen a műanyag használatát, négy államban kötelező újrahasznosítási törvény van jelenleg érvényben, tíz államban pedig már hivatalosan betiltották, a gyakorlatban viszont ez még türelmi időszakban van. Világszerte 32 országban teljes tilalom vonatkozik az egyszer használatos műanyagokra, ennek majdnem fele csak Afrikában érvényesül, mivel a műanyag eldugítja a csatornákat, lefolyókat, ennek hatására elszaporodnak a szúnyogok, amelyek a végzetes maláriát is terjesztik.
Kenyában bárki, aki kereskedik, legyártja vagy megveszi a műanyagot, 19 ezer dollár büntetést, vagy akár négy év börtönbüntetést is kaphat. Kínában már külön kifejezést is használnak a mértéktelen pazarlásra, ez a “fehér szennyezés”, a 2008-ban megkezdett betiltás pedig közel 60-80 százalékkal visszavette a műanyagszennyezést, bár még mindig nehézségekkel küzdenek.
Eddig több, mint hatvan ország szabályozta adókkal, illetékekkel (a táblázatban kékesszürke) vagy betiltással (világos lila, a sárga a vegyes megoldás) a műanyag termékek használatát, ugyanakkor a termelés elvileg a közeljövőben is növekedni fog. A pozitív hatás mérhető:
Angliában például, ahol 2015 óta öt pennyt kell értük fizetni, 86 százalékkal csökkent a hét legnagyobb szupermarketláncban eladott nejlonzacskók száma.
Bár világszerte másodpercenként 160 ezer műanyagzacskó van használatban, és jelenleg ennek minimális töredéke kerül újrahasznosításra, a felmérések szerint a betiltásokkal megoldódhatnak a fenntarthatatlan állapotot előidéző problémák.
Forrás: QZ.com, Infostart.hu, VG.hu, Wired.com; Vezető kép: National Geographic
kbandi1
2018-10-15 at 18:13
Éppen a múltkor láttam a kiskörúton egy teknősbékát, neylonzacskó volt a fejére tekerve. Ja, nem teknősbéka volt, hanem egy szipus páncélos haladár, aki teljesen élve a szabadságjogával, botladozott betépve.
Mifelénk meg egy mezei kecskebéka sem jár zacskóval a fején. Amelyik a kukában turkál, annak meg nem a fején van a zacskó, hanem a kezében.
Első lépésként nekünk nem a Csendes óceánt kellene zacskótlanítani, hanem a vadszemetelőket erdőn, mezőn, utcán, stb.
Gabor Kr
2018-10-15 at 15:06
Sok orszagban nincs megoldva a muanyag, de a hasznalt uveg begyujtese sem. Lattam nehany megfontolasra erdemes megoldast, pl hazat epitettek az uvegtormelek felhasznalasaval. Hihetetlennek tinik, de lakhato. Szemleletvaltasra lenne szukseg.
Helga
2018-10-15 at 09:32
A magyar ITM kétlépcsős tiltásban gondolkodik a műanyagfelhasználás visszaszorítására. Meglehetősen rövid határidőt szabva a megvalósításra, leelőzve nálunknál tehetősebb országokat. Mint illetékes minisztérium miért nem gondol az újrahasznositás kötelezővé tételére? Innovációs kérdés lehetne a gyorsabban lebomló műanyagok kifejlesztése is, mert az
alternatív megoldásokról senki nem beszél. Azt viszont tudjuk, hogy a papirzacskók a széndioxidot lekötő fák kipusztításához vezet. Már az is felháborító, hogy bizonyos városokban, mint pl. SZEGEDEN egy biodiselt előállító cégnek joga van folyamatosan úgy megfosztani a fákat koronáiktól, hogy azok már inkább hasonlítanak a sudár jegenyénre, mint eredeti formájukra. Visszatérve az eredeti felvetésre: járjunk garabollyal (= kosár) a piacra ezek után, vagy lendítsük fel a gyékényesek iparágát, – de ne siessük el, ha lehet. Hamar munka sosem volt jó!
Sobri Jóska
2018-10-14 at 20:49
nílonzacskók, nílonflakonok, műanygkoszorúk…
Miért is nem beszélünk a következő szomorú ünnepről, a halottak napjáról! Miért is kell engedélyezni a műanyagkoszorúkat? Elakadtunk a műanyagzacskóknál, a rengeteg műanyag koszorúról szó sincs. Nagy szegénységi bizonyítvány azokról akik ilyet visznek a szeretteik sírjára.